Budapest, 1984. (22. évfolyam)

7. szám július - Baróti Judit: Mozgósítás!

Mozgósítás! „Pest e napokban olyan volt, amilyen a forradalmi Páris lehetett. Ismeretlen, sohasem látott arcok tolongtak a körúti lámpák sápadt fényében, a külvárosok és messzi városrészek lakói jöttek be új híreket hallani a kitörőben lévő háborúról... A munkából jövő nők karonfogva mentek az urukkal, a szeretőjükkel vagy a fiúkkal a zászló után — tízezer ember énekelte egy katedrális orgonabúgásával, vezényszó, jeladás nélkül a Himnuszt az Erzsébet-kőrúton, midőn Az Újság kirakat-ablakában megjelent a hadüzenetet jelentő távirat. Beláthatatlan, vizes embertömeg mindenfelé; egy nyugtalan, nyomorgó, keserves nagyváros megkönnyebbülése zeng a háború éljenzésében, mintha a legnagyobb, alig remélt, óhajtva álmodott esemény következett volna el a hadüzenettel, amely egyszerre megváltja a nyomorúságából, szegénységéből, züllöttségéből Budapestet... Gyönyörűséges majális volt ez. Az utca népének, a szegény embereknek reményteljes estéje — rosszabbra már nem fordulhat a sors, hisz elkövetkezett végre a legfélelmetesebb valami is, a háború" — írja Krúdy A 42-ős mozsarak című könyvében 1914 júliusának utolsó napjairól. A felbolydult városban katonazenekarok játsszák a Hunyadi-indulót és a Prinz Eugen-marsot; a tömeg énekel, szónokol, és szónokokat hallgat. A napok múltával egyre jobban fellazulnak a polgári keretek, megkezdődik a berendezkedés a háborúra. Megindulnak a főváros házinyomdái, és ontani kezdik a piros, fehér és zöld plakátokat, amelyek népfölkelést hirdetnek, ló, kocsi és egyéb járművek besorozására és beosztására vonatkozó utasításokat közölnek. Rendkívüli kormányzati intézkedések lépnek életbe: korlátozások, ellenőrzések, szigorítások az élet minden területén. Korlátozzák a határátlépést, a gyülekezési jogot, fegyverek és postagalambok tartását. Ellenőrzik a sajtótermékeket, a postai, távirat- és távbeszélő-forgalmat. Megerősítik a budapesti rendőrséget, és lehetővé teszik a csendőrség igénybevételét a városokban is. A Városháza udvara kora reggelenként megtelik lelkes önkéntesekkel. A Keleti pályaudvarra — ahová a déli határhoz induló vonatok beállnak — nagy csapatokban özönlenek a falusi legények az ország különböző részeiről. Július 28-án — az általános mozgósítás első napján — hadi menetrendet léptetnek életbe. Ettől kezdve a polgári lakosság számára csak a fontosabb vonalakon tartanak fent naponta egy-két vonatot. Reggel 8-tól este 8-ig tart a munka a Városháza valamennyi hivatalában. Bevonulók tömege köt diszpenzációs házasságot. A főorvosi hivatalban éjjel-nappal talpon vannak, hogy bármikor kiadhassák az igénylőknek az egészségügyi bizonyítványokat és más szükséges okmányokat. A város több, erre kijelölt pontján folyik a lósorozás. Két orvosból és egy szekerészhadnagyból álló bizottság dönt a lovak hadialkalmasságáról. Augusztus elsején Bárczy István polgármester Városi Népsegítő Iroda felállítását rendeli el, amely a Papnövelde utcai községi iskola dísztermében kezdi meg működését. Az iroda feladata a bevonuló katonák családját segíteni mindennemű ügyes-bajos dolgaikban. Itt folyamodhatnak pénzsegélyért a rászorulók, panasszal élhetnek az élelmiszer-uzsora ellen. (Az élelmiszerárak hihetetlen mértékben emelkedni kezdenek. A szigorú ellenőrzések és büntetések következtében néhány nap múlva visszaesnek ugyan, de még így is 10—20 százalékkal fölötte maradnak a háború előtti áraknak. Augusztusban a Fővárosi Tanács zárolja a malmok gabonakészletét, hogy a további áremelkedést megakadályozza.) A legkülönbözőbb egyesületek jelentetnek meg felhívást az újságokban. A Vöröskereszt önkéntes betegápolók jelentke-Az Újság háborús híreit tömegek várták A 42-es mozsárlövedék mintájára készült gyűjtőpersely 26