Budapest, 1984. (22. évfolyam)

5. szám május - Dr. Somogyi Endre: A,, Bonctan"

később drágán megfizettek. Az intézetet két részben adták át: 1889. szeptember 1-től az elméleti munkát és az oktatást, 1890-től a boncolásokat is az új épületben végezték. A halottak hozzátartozói többnyire szegényebb emberek voltak, akik nem tudták az intézetből elszállíttatni — és főképp „drága" temetőben eltemettetni — szeretteik földi maradványait. Viszont a kegyelet azt kívánta, hogy az elhunytakat illő módon temessék el. Mindez szaporította az intézet gondjait, amely temetkezésre nem volt berendezkedve. Nem sikerült elérni, hogy a belügy- és igazságügy minisztérium is részt vegyen a költségek fedezésében, pedig az intézet az ő részükre is végzett munkát. A főváros azzal hárította el a hozzájárulást a költségekhez, hogy temetőinek halottasházaiban boncolóhelyiség is van. Egyesek kifogásolták, hogy az intézet a város belsejében van. Az épület és berendezése azonban minden higiénikus követelménynek megfelelt. Lefelé vízhatlan volt, így a talaj nem fertőződhetett. A boncterem szennyvize csak erősen felhígítva kerülhetett a csatornába. Ajtai tanár véleménye szerint — ez csak egy csepp az Üllői úti kaszárnya szenny tengerében. A baleset, öngyilkosság vagy gyilkosság áldozatául esett — egyébként egészséges — személyek hullái lassabban bomlanak és nem fertőznek. Az intézet közegészségügyi szempontból kevésbé veszélyes, mint egy bonctani, kórbonctani intézet vagy kórházi prosectura. (Egyébként Bécs, Berlin, Párizs hasonló intézetei is a város belsejében találhatók.) Az intézet hűtő- és fagyasztó készüléke nem vált be. Nem tudták vele 9 Celsius-fok alatt tartani a hőmérsékletet. A párizsi és berlini morgue-éhoz hasonló hűtőkészüléket a nagy beszerzési és üzemköltségek miatt nem alkalmazhattak. Az 1892/93. tanévben új tantárgy került az egyetemi tanrendbe, a törvényszéki elmekórtan és lélektan. Ekkor nevezték ki Moravcsik Ernő Emil magántanárt rendkívüli tanárrá. Ő volt e tantárgy első előadója a Törvényszéki Orvostani Intézetben. A 20. század első negyedében megépült az úgynevezett külső klinikatelep. Az építkezések miatt a Füvészkert területe 28 holdról 4 holdra zsugorodott. Richter Aladár 1921-ben a Magyar Helikonban arról ír, hogy az Üllői úti Nőgyógyászati Klinika tönkretette a botanikus kertet. (A Füvészkert történetéről lásd: dr. Buza Péter Az a novemberi hajnal című cikkét a Budapest 1981/1. számában. A szerk.) Ebben az időben a napilapoknak is kedvelt témájuk volt a Törvényszéki Orvostani Intézet. 1923. június 17-én a Népszava hasábjain B.V. (Balogh Vilma) színes riportban számolt be az intézetben tett látogatásáról. Odaérkezésekor éppen egy lovas kocsi gördült be a Szvetenay utcai földszintes épület udvarára. Egyenruhás kocsis ugrott le a bakról, és bekiáltott az egyik nyitott ablakon: „Őrmester úr, vendéget hoztam!" Az őrmester megkérdezte, hogy mi a neve, a foglalkozása. A kocsis vállát vonva válaszolta: „a Zugligetben akadtak rá, revolver hevert mellette, zsebeiben semmi nem volt." A halott számot kapott, azt beírták egy nagy könyvbe, és kis számtáblát kötöttek a bokájára. Elkönyvelték. Nagy itt a tolongás — mondja az őrmester — úgy vagyunk idelenn, mint odafönn: több a lakó, mint a lakás. A folyosón kétoldalt kis vasajtók. A „chambre séparé" jégtáblákkal bélelt belsejében, a felső és alsó kihúzható vasrácson két hulla fekszik. A riporternő az öngyilkosokról kérdezi Kenyeres Balázs tanárt, az intézet igazgatóját. Számuk a háború befejezése óta két és félszeresére emelkedett. Főképpen a gyógyíthatatlan betegség, a leküzdhetetlen szenvedély, (például a szerelem) és a nyomor kergeti az embereket a halálba. A Szvetenay utca mai neve: Lenhossék utca. Ifj. Lenhossék Mihály huzamos időn át volt a bonctan tanára a pesti egyetemen, ő vezette az antropológiai tanszéket is. Tanítványai közé tartozott Verzár Frigyes, Herczog Ferenc és a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert is. Éveken át szerkesztette az Orvosi Helikont. Sok új felfedezéssel gazdagította a bonctant és a szövettant. DR. SOMOGYI ENDRE A lépcsőház mai képe BOGNÁR GYULA felvétele 27 A morgue belseje A morgue kápolnája