Budapest, 1984. (22. évfolyam)

5. szám május - Dr. Somogyi Endre: A,, Bonctan"

A „Bonctan" Kevesen és keveset tudnak az Üllői úti majd' százesztendős épületben folyó munkáról. A köznyelven Bonctanként emlegetett intézmény dolgozóinak tevékenysége sokirányú. A rendkívüli körülmények között elhaltak boncolásán kívül itt végzik a bűntény elkövetőjének vagy életben maradt sérültjének a vizsgálatát, s orvosszakértői véleményt készítenek. Évente sok ezren keresik fel az Igazságügyi Orvostani Intézetet (régi neve: Törvényszéki Igazságügyi Orvostani Intézet) elmevizsgálat és származásmegállapítás céljából. 1670-ben Magyarországon járt Brown Eduárd angol orvos. Úti beszámolójában írta: „Mivel a törökök csaknem az egész ország urai és a lakosokat mindenkor végveszéllyel fenyegetik, nem remélhető, hogy Bécsen túl valaha is egyetem létezzék." Szerencsére tévedett. 160 évvel később Horn Vilmos fiatal német orvos beutazta Európa nagyvárosait, fölkereste Pozsonyt, Budát és Pestet is. Dicsérte az egyetemet, a szép és jól berendezett gyógyfürdőket, de megjegyezte: a törvényszéki orvostan gyenge lábakon áll, bár Lenhossék (Mihály Ignác), az országos főorvos reméli, hogy rövidesen javítani tud a helyzeten. V. Ferdinánd 1846-ban rendelte el, hogy a Gazdasági Bizottmány terjesszen elő javaslatot tudományos intézetek létesítéséről az egyetemeken. Határozata szerint az Egyetemi Füvészkert helyén kellett volna felépíteni az intézeteket. A bizottmány négy tagja nem tartotta megvalósíthatónak a felette költséges tervet. Azzal érveltek, hogy a Füvészkert zajos, tőszomszédságában ott a Magyar Színház, előtte meg az Országút (a mai Múzeum körút), ahol hetenként kétszer tartanak heti vásárt és évente négyszer pedig országos vásárt. Véleményük szerint sokkal előnyösebb volna egy nagy klinikát építeni a Szent Rókus-kórház mellé, amelyben elférne a bonctani, kórbonctani és törvényszéki orvostani intézet is. Azonban ezt a tervet is többen ellenezték. Végül is 1848 janu-26 árra elkészült a bizottmány jelentése, de mire eljutott a királyhoz, márciust írtak. Az egyetemi intézetek építése évekre elhalasztódott. Csak a kiegyezés utáni évek hoztak jelentős haladást. 1867-ben a Törvényszéki Orvostani Intézet a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és Újvilág (ma Semmelweis) utca sarkán, a jogügyi igazgatóság épületében működött. Mindössze két helyisége volt: „egy tanári dolgozda és egy vegytani műveletekre, górcsövi vizsgálatokra alkalmas szoba". A tanszéki személyzethez hárman tartoztak: a tanár, a tanársegéd és a szolga. 1885-ben fölépült az Üllői úton az egyetem orvoskarának központi épülete. Itt helyezték el „ideiglenesen" a Törvényszéki Orvostani Intézetet, négy helyiségben. Azonban a megnagyobbodott tér ellenére sem voltak ideálisak a munkakörülmények. Az intézet továbbra is szétszórtan működött. A fővárosi elhunytakat a Stáhly utcai halottasházba, a dunai hullákat a Kerepesi temető halottasházába szállították. Ez az állapot elaprózta az intézet erőit s hátrányosnak bizonyult az oktatás szempontjából is. A szűk Stáhly utcában nagyon rossz volt a halottasház elhelyezése. A fal egyik oldalán, a szomszédos telek lakásaival szemben a törvényszéki, rendőri és kórházi hullák feküdtek. Napi 4—8 órát kellett dolgozni dögletes levegőben és rossz fűtés mellett. Nyári melegben a gyorsan bomló hullák egészségügyi szempontból veszélyt jelentettek. Élőfordult, hogy a halottakat összekeverték. Nem volt agnoszkálóhelyiség, a hozzátartozók azonnal a boncterembe vagy a hullacsarnokba léptek. Ez sokkoló hatása mellett hátráltatta a vizsgálatot, s a titkosságot sem lehetett betartani. A közoktatásügyi miniszter felhívására 1885 novemberében az orvosi kar újból megtárgyalta az intézetek és klinikák építésének terveit. Az ülésen Tauffer Vilmos szülésztanár azt javasolta, hogy az Üllői út külső részén folytassák az építést, és oda kerüljön a II. számú Szülészeti Klinika, valamint az Anatómiai és a Törvényszéki Orvostani Intézet. Arra hivatkozott, hogy a Füvészkert legalább 6 millió forintot érő 25,5 holdja csaknem ingyen áll rendelkezésre, mert az egyetem tulajdonában van. A közoktatásügyi miniszter és az egyetem úgy döntött, hogy más egyetemi intézeteket DIVALD KÁROLY felvételei megelőzve, először a Törvényszéki Orvostani Intézet kapja meg a végleges helyét. Tekintettel a sürgősségre, saját telkét, a növénykertet jelölte ki az egyetem, de Trefort miniszter ezt nem fogadta el, mert a kertet csorbítatlanul meg akarta őrizni a főváros közönségének. Végül a növénykerttel szemközti (Üllői út 93.sz.), kevéssé beépített telek mellett döntöttek. Itt az épületet minden oldalról szabadon, kert közepén lehetett elhelyezni. Hauszmann Alajos műegyetemi tanár készítette a terveket, Ajtai K. Sándor orvostanár szakvéleménye alapján. Az 1885/86. tanévben kezdték meg az építést. A telek megvételére 50 ezer forintot engedélyeztek. Az összes kiadás 267954 forint és 39 krajcár volt, valamivel kevesebb az építkezésre engedélyezett öszszegnél, de — mint Ajtai tanár írta —, ezért a megtakarításért A Törvényszéki Orvostani Intézet a századfordulón