Budapest, 1984. (22. évfolyam)

5. szám május - Kovács Zoltán: Ötszáz új parkolóhely

Ötszáz új parkolóhely Fölépül a második parkolóház a Belvárosban 1982 óta összehangolt és fo­lyamatos rekonstrukció folyik a Belvárosban. A gyalogos­rendszer kiépítésének program­jában díszburkolatot kapott a Duna-korzó és a Vigadó tér, valamint a Régiposta utcának az 1983-ban felépült üzletköz­ponthoz vezető szakasza. 1984-ben elkészül a Vörösmarty tér és a Haris köz, 1985 végére pe­dig a Kristóf tér és a Váci utca színes díszburkolata egészen a Szabadsajtó útig. A Váci utca átépítése szorosan kapcsolódik két foghíjat eltüntető épület, a Taverna panzió és a Pénzinté­zeti Központ irodaház-kereske­delmi centrum 1985 őszi átadá­sához. Mindezekkel párhuza­mosan kívül-belül felújítják, tatarozzák az itteni épületeket. Egy sor új üzlet révén (például a Bécsi utcai húsáruház) to­vább javul a belvárosi lakosság áruellátása. Ezek a beruházások a lakos­ság, a külföldi és belföldi ven­dégek számára egyaránt hasz­nosak, de nem oldják meg a térség egyik fő problémáját, a parkolást. Ezen a 10—15 év alatt felgyülemlett óriási gon­don és — ha kis mértékben is — a lakáshiányon enyhít az Aranykéz utcában 1984—87 között felépülő parkolóház-la­kóépület. A maga nemében új-A parkolóház makettja szerű épületkomplexum az Aranykéz utca 4., 6. és 8. szám alatti, három telekre kerül. Az elképzelés, hogy ezt a területet parkolóházként kellene hasz­nosítani, már felmerült az 1964. évi rendezési tervben, majd az 1980-ban készült terv­felülvizsgálatban is. A Kiskörút és a Duna által határolt városrészben 1978-ban 6400 volt a nappali parkoló­helyhiány. Ez a szám az elmúlt hét évben tovább nőtt s a ta­vasztól őszig tartó idegenfor­galmi időszakban tetőzik. A zsúfolt belvárosi lakóterületen (2,6 négyzetkilométeren 52 ezer ember él) csak a lakosság tulaj­donában 8300 személygépkocsi van. A szabályosan kijelölhető parkolóhelyek száma viszont mindössze 8 ezer. Jelentősen növelik a parkolóhelyhiányt az itt működő közintézmények. A belvárosi gyalogosrendszer kiépítése 1985-ig mintegy 200-zal csökkenti a parkolóhelyek számát. A parkolóház belváro­si telepítése mellett szól az új Duna-parti szállodák felépülé­se is, tekintve, hogy sem a Fo­rum-, sem az Atrium-szálló parkolóhely-szükségletét nem tudták épületen belül biztosíta­ni. (A Duna közelsége és az al­talajviszonyok miatt túlságo­san költséges lett volna több­szintes pincegarázsokat építe­ni.) A parkolóház vonzásköré­be esik a Pesti Színház, a Viga­dó és az új üzletközpont is, ese­tenként jelentős parkolási igénnyel. A három értékes Aranykéz utcai telket úgy hasznosíthat­juk a leggazdaságosabban, ha garázst és lakásokat építünk rá­juk. A nagyszabású építkezés a Fővárosi Tanács két főosztá­lyának közös vállalkozása: az előkészítő munkát a közlekedé­si főigazgatóság, a kivitelezést a beruházási főosztály irányít­ja. E munkálatok nyomán alapvetően megváltozik majd a városkép a Belvárosnak ezen az idegenforgalmi szempontból igen fontos területén. Megszű­nik a mai rendezetlenség, a Bel­városhoz méltatlan állapot, és végre beépülnek az Aranykéz utcai foghíjak is. Elsősorban gazdaságossági okok indokolják, hogy a 490 gépkocsi egyidejű elhelyezésére alkalmas parkolóházat az épü­let alsó részén (pince, I., II., III. emelet) helyezzék el. A földszinten történik majd a ki-és behajtás, itt lesznek a parko­lóház és a lakóház kiszolgáló helyiségei, a lakóház bejárata és néhány kisebb alapterületű üzlet. Az alsó pinceszintet mester­ségesen szellőztetik, az elhasz­nálódott levegőt nagy magas­ságban vezetik ki. A felső ga­rázsszintek nyitottak lesznek, ezért ott a levegő szennyezettsé­ge nem éri el azt a mértéket, amelyet a térség felszíni közle­kedése idéz elő. Zajcsökkentő szerkezeteket építenek be, hogy a zajártalom a megengedett ér­ték alatt maradjon. (Egyébként is, gyakorlatilag álló forgalom lesz a parkolóházban.) A tér­ségre vonatkozó környezetvé­delmi előírások tehát betartha­tók. A parkolóház felett OTP-öröklakások lesznek. A lakás­építést a három értékes és drága belvárosi foghíjtelek adottságai indokolják; a szűk utcaháló­zat, és az, hogy a szomszédos épületekben is lakások vannak, kizárja, hogy a teljes épületet garázsként hasznosítsuk. A környezetet nem zavaró garázs­szintek felett városképi és gaz­dasági szempontból egyaránt előnyös a lakásépítés, s az is le­hetővé válik, hogy az épület szintmagassága azonos legyen a környező házakéval. A parkolóházba az Apáczai Csere János és a Türr István ut­cán át lehet majd behajtani, ki­felé pedig az Aranykéz, Régi­posta és Apáczai utcán keresz­tül. Az egyirányú utcák rend­szerére épülő — vagyis: egysze­rű, folyamatos, akadálymentes — forgalmi rend azt a célt szol­gálja, hogy a parkolóház jár­műforgalma a lehető legkisebb zavart okozza a térségben, és megmaradjon a gyalogosforga­lom uralma. A hagyományos, rámpás rendszerű parkolóházban olyan üzemeltetési formát ve­zetnek be, hogy enyhüljenek a belvárosi lakosság esti-éjszakai parkolási gondjai, nappal pe­dig a Belváros látogatói találja­nak benne szabad parkolóhe­lyet. KOVÁCS ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents