Budapest, 1984. (22. évfolyam)

4. szám április - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Újabb állami támogatás A Budapestben már beszámoltunk arról, hogy az 1984-es tervek előkészítése során nagy vita folyt a tanácsi lakásépítkezések arányairól. A városatyák elé terjesztett javaslatban 3500-ban jelölték meg a felépíthető tanácsi lakások számát. A vitában Pénzes János, a tervezést irányító elnökhelyettes bejelentette: tárgyalások folynak, hogy a tervezettnél valamelyest többet építhessenek. — Mi történt azóta? — Eredményes tárgyalást folytattunk az Országos Tervhivatal vezetőivel — válaszolta Pénzes János. — Újabb állami támogatással és tanácsi forrásokból 3850 lakás építésére nyílik lehetőség. A csaknem egymilliárdos állami támogatás lehetővé teszi azt is, hogy jelentősen nőjön a felújítható lakások száma. — A vitákban elhangzott: a kisebb jövedelmű családok és a fiatal házasok segítése megkívánja, hogy továbbra is megfelelő számban legyen kiutalható tanácsi lakás. Várható, hogy több ilyen otthon épiil a következő időszakban? — Ez a javaslata a főváros vezetőinek is. Az életszínvonal védelmében A legutóbbi hetekben a Városháza több vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdasági helyzet változása és az általános fejlődés egyaránt szemléleti változást követel a tervezésben. A fejlesztést elsősorban a társadalmi feszültségek befolyásolják. Amikor a lakáshiány volt a legégetőbb gondunk, az építkezésre fordították a legtöbb erőt. Most a legnagyobb társadalmi feladat az életszínvonal, az elért életkörülmények megtartása, s ez szükségessé teszi a fejlesztésben a belső arányok módosítását. A lakás az életszínvonal fontos tényezője. Főként a családokban felhalmozott pénz bevonása teszi lehetővé, hogy ez évben 16 ezer lakás épülhessen fel, és ugyanakkor szilárdíthassák a belső piac egyensúlyát is. Elhangzott olyan megjegyzés: valójában csaknem annyi család él Budapesten, ahány lakás van már. A hiány oka: az idegenforgalom sok lakást elvesz. Erről lehetne vitatkozni. Tény azonban, hogy legkevesebb 80—100 ezer lakás kell ahhoz, hogy főváros „egyenesbe jusson", azaz, hogy minden családnak legyen megfelelő lakása. Ám a lakáskérdés ezzel nem oldódik meg, hiszen a növekvő minőségi igények a jövőben is erősítik az építési kedvet. Számolni kell viszont azzal, hogy a jövedelmi különbségek elmélyülnek, részben a magasabb teljesítmények nagyobb megbecsülése, részben az előnyök és hátrányok felhalmozódása miatt. Ehhez járul a technikai fejlődés hatása is. Ezért az életszínvonal védelmében a közpénzből tervezett építkezések száma — egy ideig — csökken, és a felnövő nemzedékről, valamint az idősekről való gondoskodás kerül jobban előtérbe. Ugyanakkor erősödik a tanácsnak a fogyasztók érdekét védő tevékenysége. Egyébként is a tanács-Városházi tudósítások nak kötelessége elősegíteni, hogy legyen mindig elég olcsó áru. Az ígéret földje Az óbudai hegyvidék az ígéret új földje. A Mátyás-, a Remete- és a Tábor-hegy lejtőin megszaporodtak az építkezések. Itt van Óbuda Rózsadombja. Található még egy hely, amely később sok új lakót vonzhat ide: az Arany-hegy. Mi az óbudai hegyvidék varázsának titka? Elsősorban a festői táj, a jó levegő, a csodálatos kilátás. S van még egy nagy előny. Viszonylag közel van a belső negyedekhez. A telek itt nagy érték. S jelentősen nő most, hogy javul a közlekedés, hogy a hegyek oldaláról elindul a gyorsvillamos a felújított Vörösvári úton és Árpád-hídon át, és a metró eléri a pesti hídfőt. Az óbudai Rózsadombtól percek alatt eljut majd a lakó a pesti negyedekbe. Kedvező változás az is, hogy meggyorsul a kereskedelem fejlődése, kibontakozik a diákváros, megújul a Margitkórház, s számos új munkahely nyílik. Mind több művelődési és pihenési lehetőséget találnak majd az óbudaiak. Nemrég, amikor a főváros vezetése Óbudáról tárgyalt, a vitában felvázolták a jövőt is. Háromszázezer lakosú városrész lesz itt, és később a Bécsi úttól földalatti vasút épül ki Pest felé. A hegyvidéki építkezés nagy előny most, de egyúttal nagy felelősséget is ró a tanácsra. A családi házak, villák mindenképpen változatosabb, szebb képet adnak Óbudának. Viszont módot kell találni arra, hogy megvédjék a növényzetet a pusztulástól, s megőrizzék a hegyvidék szép arculatát. Erősen nő az érdeklődés Óbuda Rózsadombja iránt. A tízemeletes negyedek sok lakója, aki ragaszkodik szűkebb hazájához, de nagyobb lakást szeretne, itt építkezhet. S tény az is, a hegyvidéki építkezés most temérdek pénzt leköthet. Zárt ajtók mögött Gyakran írtunk a fejlesztés még zárt ajtók mögött folyó vitáiról. Nemrég arról számoltunk be, hogy az idén ősszel a Váci úti földalatti vasúton megindul a forgalom az Árpád-hídig, de még nyitott kérdés, mi lesz azután. A legújabb értesülések szerint folytatódik a kéreg alatt a földalatti vasút építése a Váci úton, s 1987-ig elérheti Újpestet. Ezt kívánják az újpesti építkezések, Megyer benépesülése és a Hungária-gyűrű, a gyorsvillamos minél teljesebb kihasználása. Az időpontban lehet eltérés, hiszen sokba kerül a beruházás. Amint már hírül adtuk: döntés született arról is, hogy a Hungária-gyűrű egészen a Kerepesi útig épül. Most arról folyik a legnagyobb vita — zárt ajtók mögött —, hogy mi legyen 1987 után? Az elképzelések között az egyik legérdekesebb, hogy a földalatti vasút építése folytatódik, és a felszínen 1991-ben a metró Újpesttől eljut Megyerre. Közben buszok és villamosok szállítják Megyer lakóit a földalatti vasút már elkészült állomásaihoz. Ez idő alatt megkezdődhet a Hungária-gyűrű déli szakaszának és az űj hídnak építése. Ez kapcsolatot teremt az Ml-es és az M5-ös főút között. S hozzáfognak még egy halaszthatatlan munkához, a Dél-Buda és Újpest közti átlós földalatti vasúthoz. Mivel indokolják az elképzelést? Megyerre elég — mondják —, ha 1991-ig eljut a gyorsvasút. Közben mód nyílhat, hogy Dél-Buda és Dél-Pest között gyorsítsák meg a fejlesztést. Dél-Budán jelenleg is nagy a zsúfoltság, s ez még fokozódik. Ezért a közlekedés csődjének elkerülésére csak egy megoldás van: belátható időn belül meg kell építeni a hidat és a földalatti vasutat. Föld alatti város Megnőtt a föld alatti építkezések száma — elsősorban a földalatti vasút hatására. Főleg a gyalogos-aluljárók folyosóin. Kezdetben sokan ellenezték itt árudák berendezését. Azóta megszoktuk ezeket, s az idén sorra nyílnak újabb és újabb boltok. Hol van most a legnagyobb forgalom? A földalatti vasút mentén. Ez ide vonzza a kereskedelmet. S már a magánvállalkozókat is. A gyalogos-aluljárók területe mind nagyobb lesz. A Flórián téren föld alatti múzeum nyílik. Ezért is kell a föld alá mind több bolt. Közel a XXI. század Tizenhat évnyi közelségben a XXI. század. Ezért is hallunk mind többet olyan tervről, mely már a jövő század reménysége. Megvalósítása csak 2000 után képzelhető el. Vagy talán előbb? Eddig sokan úgy vélték, hogy a főváros körül tervezett MO-ás gyűrű csak a XXI. század első éveiben nyitható meg. Most befolyásos körök is sürgetik, hogy kezdjék meg a nagy munkát, mégha csak 2000 után lehet teljes a gyűrű. Új, nagy építkezések helyét jelölték ki Pesterzsébet és Csepel déli részén. Nem valószínű, hogy itt tízemeletes negyedeket emeljenek. De a terület kell a mind több és több családi házas építkezéshez is. S nem lehetetlen, hogy a főváros legdélibb részén már a XXI. század előtt megkezdődik az új honfoglalás. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 21