Budapest, 1984. (22. évfolyam)

3. szám március - Szöllösi Ferenc—Pálffy Judit: A városszépítés híreiből

Jó lenne, ha a portál is olyan szép lenne, mint a ház nek ott más szervezetek, ame­lyeknek tagjai aktív helybeliek. És csakis a közös munkának van értelme, ahogy a célok is közösek. Példa: a Feneketlen­tó. A XI. kerületi Tanács gaz­daként törődve a halott vizzel — bevonva a Műegyetem pro­fesszorait is —, hozzákezdett újraélesztéséhez. Mire e sorok megjelennek, talán ismét ivó­víz-tisztaságú lesz. De meddig maradhat az? Hogyan érhető el, hogy ne következzék be is­mét katasztrófa? A vá­rosszépítők felajánlották, hogy a tó közepére állítanak majd egy, a víz folyamatos frissítését szolgáló szökőkutat: a Fővárosi Kertészeti Vállalat Lippai szocialista brigádja tár­sadalmi munkában hozzákez­dett a tervezéshez, a Dél-budai Vendéglátó-ipari Vállalat — a parti étterem tulajdonosa — az első hírre százezer forintot utalt át hozzájárulásként a leendő költségekhez. Vagy az emléktáblák állapotának rend­szeres ellenőrzése megfelelő, hasznos munka az úttörők szá­mára, mondták a budapesti KISZ-bizottságon, s valószínű­leg az övék is lesz (van általá­nos iskola, amelyik már csinál­ja is ezt). Az önálló jogi személy meg­határozás alapján működő egyesület pénzgazdálkodást folytat, és ennek rendkívüli előnyei vannak: nemcsak tagjai öntevékenységével segítheti a fővárosban a védő és fejlesztő munkát, hanem olykor pénzé­vel is. Eddigi bevételeinek ki­sebb része származik a százfo­rintos egyéni tagdíjakból, a na­gyobb rész a jogi tagokéiból és az utóbbiaknak az indulást segítő egyszeri adományaiból. Bármily szépen érkezik is, a pénz egyszer elfogy, ha nem fo­rog. Ezért, a nemes célok érde­kében, elkezdődött olyan üzleti profil kialakítása is, amely köz­vetlenül és közvetve egyaránt az ügyet szolgálja. Mindezek után bajos volna talán leszögezni: fél év alatt mit is ért el az egyesület? Nem ép­pen. Dolgozik. SZÖLLŐSI FERENC Egy rendbe hozott udvari kút. Váci utca 4. ötlet leírása — ki tudja, lesz-e belőle valami —: Budapest kö­zepén évtizedek óta rozzant ál­lapotban leledző, évszázados­nál öregebb épület: tudomá­som szerint egyetlen magyaror­szági, romantikus stílusú alko­tása annak az osztrák épí­tésznek, akit Európában első­sorban szecessziós munkáiért tartanak nagyra. Az épületet feltétlenül meg kell menteni, természetesen úgy, hogy meg­felelő funkciót is kapjon. Ez most összejönne... Az „alkalmi" társulások kö­zül mindenképpen kiemelésre érdemes a dr. Dercsényi Dezső elnökletével alakult szerkesztő bizottság Budapest új szobor­katalógusának megteremtésé­re. A régen hiányolt mű alapja dr. Rajna György elképesztő nagyságú magán-adatgyűjte­ménye. Ilyen kincs birtokában sem egyszerű a munka! Mivel egy személy számára képtelen feladat lett volna valamennyi adat rendszeres ellenőrzése (melyik szobrot helyezik át, melyik gyár, intézmény állíttat fel képzőművészeti alkotáso­kat), ez most sok-sok türelmet kíván. Hasonló a helyzet az ud­vari kutakkal. Dr. Rajna meg­közelítően négyszázról tart do­kumentációt, de még újabbak­ra bukkan rá mostanában is. Az adatok egyeztetése után el­kezdődhet javításuk, akár működőképessé tételük. Ha itt tartunk, essék szó egy elkez­dett, sok embert igénylő vállal­kozásról: a budapesti emlék­táblák megtisztítása, egyúttal állapotuk írásos rögzítése, hogy a kopott betűket átfest­hessék, a letört koszorú tartó karokat pótolhassák, s ne ma­radjon el a folyamatos gondo­zás sem. A 174-626-os titkársági tele­fonra állandóan érkező segély­kérések intézéséről (évek óta nem teszik rendbe a meglazult erkélyt, az agg bolt elé tett új portál ajtaja olyan szűk, hogy egy szélesebb vállú ember alig fér be stb.) és a napi, de nagyon is fontos munkáról még szó sem esett. Csakhogy — kár ta­lán szóba hozni is? — a város­szépítők nem az első társaság Budapesten, amely 525 négy­zetkilométeres, közös ottho­nunk érdekében tevékenyke­dik! Egyik új erő csupán. Ám olyan, amely programjában vállalja a hajtóerő szerepét. Ennek érdekében a lehető leg­szorosabb kapcsolatok kiépí­tése kezdődött el a fővárosban immár hagyományosan tevé­kenykedő társadalmi, mozgal­mi szervekkel. Nem is indult meg például a városszépítők külön kerületi egységeinek megalakítása, hiszen működ-

Next

/
Thumbnails
Contents