Budapest, 1983. (21. évfolyam)

2. szám február - Kovalovszky Miklós: Van számos utca

nevek megtörik az egységes hangulatot: Apáczai Csere János, Szende Pál utca stb. Pedig többször is próbálták már korlátozne a személyekről való elnevezést. A Vár alatt két régi település van, a Víziváros és a Tabán. Az utóbbi a harmincas években Krúdy-ízű utcaneveivel együtt eltűnt. Csak a Szarvas tér meg az Apród utca maradt meg mutatóba. A Víziváros ma eleven, fejlődő városrész: élnek itt a hagyományos nevek is: Fő utca — ez Budapestnek talán legrégibb útja az Aquincumba vivő római országút vonalán —, Gyorskocsi, Iskola, Jégverem, Halász, Vám utca stb. Elsősorban Buda utcanevei vetik föl a kérdést: maradt-e nyoma utcanevekben a török időknek ? Hát alig. A Gül baba, Mecset, Turbán utca és a játékos hangzású Türbe tér utal ugyan a rózsadombi derviskolostorra, a névadás azonban újabb, mesterséges, akárcsak a szintén II. kerületi Ali, Bég és Spáhi utca. Furcsa viszont, hogy olyan kerületekben, ahol semmiféle jellegzetes török emlék nincs, Aga, Basa, Félhold, Ibrahim, Janicsár, Zulejka utcát találunk. E nevek inkább a Vár körüli utcákra illenének. A három ősi városmagon túl a 18. századbankialakult negyedek jóval kevesebb eredeti utcanevet őriztek meg. A Terézvárosban csak a Lövölde tér idézi a múltat, itt volt a pesti polgári lövészegylet 1840-ben megnyüt lövőháza. Viszont a budai lövésztársaság utolsó otthonához vezető út a II. kerületben a Lövőház utca nevet kapta. A Felső és Alsó Erdő sor a település egykori határát, a Városerdő — Városliget — szélét jelezte. A városrész főútvonala, a Majakovszkij utca csak az idősebbek tudatában él Király utca néven (az Angol Királyhoz címzett vendéglőről) az itt híreskedett Király Színház miatt is. Az Erzsébetvárosban a Kis- és Nagydiófa, az Akácfa meg a Kertész utca emlékeztet a kerület egykori falusias jellegére. A Rumbach Sebestyén utca névadója Pest város orvosa volt, ő létesítette az első tisztasági fürdőt. A Józsefváros inkább megtartotta régi utcaneveit. A Népszínház utca ugyan már anakronizmus, hiszen a Nemzetivé előléptetett régi Népszínház épületét 1965-ben lebontották. Legalább a Blaha Lujza tér emlékeztet rá. De szép számmal találunk hagyományos utcaneveket: Kőfaragó, Kis- és Nagyfuvaros, Légszesz — az első gázgyárról —, Nagytemplom, Kisstáció — a Józsefvárosi pályudvarra vivő Baross — régen Stáció — utcával párhuzamos — Kálvária, Illés — a környék híres Illés-kútjáról —, Elnök utca — a Tisztviselőtelep elnöke lakott itt. Néhány furcsaság is adódott a német utcanevek magyarra ültetéséből; az egykori telektulajdonosok neve szinte költői visszhangként hangzik magyarul: Tavaszmező utca (Frühlings Feld Gasse). Hasonló a régi Örömvölgy, ma Diószegi Sámuel utca esete. A Pontykő, ma Karácsony Sánja fenn, más nevek legföljebb az egykor virágzó bortermelésre: Szőlőhegy, Szőlőtelep, Szőlővirág, Venyige, Aszok utca, a téglagyártásra: Kemence, Téglavető, Porcelán utca — és a múlt század közepén nekilendülő söriparra — Sörgyár, Maláta utca — utalnak. A kőbányászat emlékeztetője pedig a Bánya és a Tárna utca. Budán, a Mária Terézia egyik lányáról elnevezett Krisztinaváros főútvonala, az Attila út egy régi vendéglőről kapta nevét, néhány utal a történelmi emlékekre és a hegy nevezetes lakóira: Mátyás király út, Óra út — az Óra-villában volt Görgey hadiszállása —, Eötvös út, Karthauzi út, Költő utca, Jókai házi házával. Az újabb városrészek és a Nagy-Budapesthez csatolt települések múltja jóval szerényebb, ám a hagyománynak itt is van nyoma. Például az Angyalföldön a Vizafogó utca az egykori híres halászóhelyet jelölte, a Lőportár utca pedig a régi "tüzérségi raktárakat. A gyárvárossá nőtt Csepel dor utca neve pedig a Karpfenstein Gasse rejtélyes értelmű magyarosítása. A Ferencváros szegényebb a névhagyományban. A hangulatos Angyal, Páva, Liliom, Viola, Bokréta utca mellett a Pipa utca talán a Három pipa — ma Erkel — utca emlékét is őrzi, nyilván a vendéglő cégéréről ragadt rá a név, Arany is megénekelte, amikor 1861-ben Kisfaludy Károlyra akarták átkeresztelni. A Sóház és a Közraktár utca a Dunaparti áruforgalomra utal, a Köztelek utca pedig a földbirtokosok gazdasági egyesületének (OMGE) székházáról kapta a nevét. Kőbánya az előbbieknél is régibb, sokáig önálló település volt, jórészt szőlőműves lakossággal. Régi nevét a Kőér utca tarta másik, a városból kivezető főutcája, a Városmajor utca pedig a mostani park helyén volt majorságról. A Mészáros utcában régen valóban mészárosok telepedtek meg, a Kékgolyó utca nevét adó cégért két-három évtizede még láthattuk a sarki vendéglő falán. A Szabadság-hegy keleti lejtőjén lévő Városkúti és Kútvölgyi út azokhoz a forrásokhoz vitt, melyeknek vizét Mátyás király vezettette föl a Várba. A hegytetőn végighúzódó Normafa út ahhoz a híres bükkfához vezetett el, amely a múlt században a kirándulók célpontja, írók, művészek találkozóinak színhelye volt. Csonkja 1927-ig állt az emléktábla jelölte helyen. Az itteni utak csak az 1880-as években kaptak hivatalos nevet, köztük múltjára utal vissza az Ófalu utca és a Vásártér. A 18. század első felében benépesült Budafok egykori latinos nevét őrzi a Promontor utca. A szó jelentése: hegyfok, előhegy. Az itteni szőlőkultúráról, borgazdaságról a hatalmas pincék mellett a nevek — valószínűleg újabb keletűek — is utalnak, mint: Akó, Szőlő, Puttonyos, Pincemester, Pezsgő utca, Vincellér út. Pest-környék leghamarabb városodó települése Újpest. A szokványos utcaneveken kívül azonban alig akad várostörténeti vonatkozású. Az István teret és a volt István utat — ma Bajcsy-Zsilinszky — talán a területet parcellázó Károlyi Istvánról nevezték el a városatyák. Kispest Török utcája szintén egy birtokos Budapest Tunel-Gasse. Az Alagút utca neve megmaradt 30