Budapest, 1983. (21. évfolyam)

2. szám február - Kovács Péter: Királyok liliommal

— bizonyítást nyert, hogy királyunk a ,,nagy" melléknevet már kortársaitól kiérdemelte, s nem hódításaival, hanem emberi, jellembeli, lovagi értékeivel, többek közt azzal az igényességgel, amellyel kora kulturális és művészeti értékei között válogatott. A Csók István Képtár földszintjén a látogatót az egykori fehérvári Anjou-sírkápolna töredékei fogadják. A valaha pompás építményt, amely valószínűleg a Szent István király által alapított bazilika északi oldalán volt található, 1602-ben rabló zsoldos katonák robbantották föl. Lajos király tumbájának, Katalin hercegnő sírkövének, s a fiálékkal, oszlopokkal, baldachinnal díszített architektúrának a maradványai magasrendű művészi kultúra bizonyítékai. Székesfehérvár a középkori Magyarország egyik — szakrális — székhelye volt. Nem volt főváros, de bazilikájában koronázták meg ki rályainkat.s éppen az Anjouk alatt vált ismét gyakorlattá az uralkodóház tagjainak itteni temetkezése is. így érthető, hogy a város és, persze, elsősorban koronázótemploma az Árpádok alatt ugyanúgy, mint később, fontos, sokszor példamutató szerepet játszott az udvari kultúra és művészet sorsának, irányainak alakulásában. A Nemzeti Galéria féltve őrzött kincse, a Szepességből, az egykori Magyarország peremvidékéről származó szlatvini Madonna Nagy Lajos síremlékének töredéke Székesfehérvárról. Székesfehérvár: Romkert Kályhacsempe-töredék Visegrád, Mátyás király Múzeum ennek az udvari művészetnek a kisugárzásáról tanúskodik, s egyszersmind arról a mozgásról — stílus, eszmék és gondolatok áramlásáról —, amely már ekkor is szoros kapcsolatot teremtett a közép-európai országok kultúrája között. E kultúra alkotói, mesterei nem mindig és nem feltétlenül helyiekből kerültek ki. Az esztergomi érseki palota freskótöredékei — néhány nagyon szép darab látható a kiállítás földszinti részén — nyilvánvalóan itáliai művész kezétől származnak. Az igény — a stílus és a minőség iránti igény — azonban igenis a helyi kultúra színvonalát fémjelzi. Persze, azért nem hiányoztak az igazi „helyi" mesterek sem. A képtár emeletén győri, pécsi, budai, diósgyőri figurális és dekoratív kőfaragványok, majd odább, egy külön „kincses kamrában" egyházi és világi rendeltetésű ötvösremekek (a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből) idézik és dicsérik az ő emléküket. Szent Simeon Zárában őrzött ezüst szarkofágját — a fiatalabb Erzsébet királyné megbízásából — szintén olasz mester készítette. A kiállításon ennek úgynevezett nemes másolatát láthatjuk, melyet egy