Budapest, 1983. (21. évfolyam)

12. szám december - A hátsó borítón: Fernando Botero (Kolum-bia): Casa de Raguéi Vega, 1975, olaj, 195,5x246,5 cm. Somfai István felvétele.

A gépipar beindításának egyik meghatározó előfeltétele a kohászat mielőbbi újjáépítése volt. A Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű RT ózdi kohászati üzemében már a háborút megelőzően — beindult egy szakaszos működésű ún. Greenewalt-rendszerű ércdarafoosítómű beruházása. A hozzá tartozó technológiai berendezéseket a drezdai Krupp-Grusonwerke szállította volna. Elkészült a durva tereprendezés, a támfal, de közíbejött a háború, így a kivitelezést leállították. Háborút követően a kohászat igényelte a mű mielőbbi befejezését, de a Krupp Művek már nem voltak szerződéses obiigában, egyes 'hazai nagyvállalatok (Csepel—Gamz-MÁVAG) saját tervező részlegei nem voltak hajlandók a mű kiviteli tervezését vállalni, az újólag bekért külföldi árajánlatok igen magas költségeket tartalmaztak. A beruházó vállalat a tervezői kapacitásokat kereső akciói meghiúsulása után kényszerhelyzetében az akkor már állami felügyeletét ellátó Nehézipari Körponthoz (NIK) fordult, segítségét kérve, íhogy „hatalmi szóval" adjon utasítást valamely nagyvállalat tervező részlegének a szükséges kiviteli tervek mielőbbi elkészítésére. Tulajdonképpen ez a tárgyalás volt annak a folyamatnak az elindítója, mely létrehozta a tervező irodát. Az első Ipari tervező Iroda megalakulása Az ország iparának újraépítésére, új üzemek tervezésére, meglevő gyárak korszerűsítésére a Nehézipari Központ 1947 novemberében gyártervezésí részleget létesített. Az ország újjáépítésének gyorsítása, a gyárak termelésének növelése és a hároméves terv végrehajtása egyre >több tervezési feladatot igényelt. A Gazdasági Főtanács ezért 1949. január 1-ével országos jellegű tervező iroda felállítását határozta el. Így alakult meg az Állami Ipari Tervező Iroda, 180 fős létszámmal, magába olvasztva a korábban alakult részleget is. Az iroda .1949 szeptemberében tovább bővült, amikor is a Ganz Hajógyár, a MÁVAG, valamint a Rössemann és Harmatta Gépgyár daru, illetőleg szállítóberendezés tervező részlegeit beleolvasztották az AITflbe. Az iroda ekkor már kohászati üzemek, öntödék, kovácsoló üzemek, kohászati és öntödei gépek és berendezések, ipari kemencék, daruk, szállítóberendezések, iparvasúti hálózatok, áramellátó és vízellátó létesítmények tervezésével foglalkozott. A szerteágazó és nagyterjedelmű munkakör miatt a kormányzat 1950. február 15-én kettéosztotta az AITl-t. A hidegmegmunkáló, öntö-Modern NC-szerszámgép szerelde A budapesti Árpád-híd építésénél használt nagyteljesítményű berakódaru