Budapest, 1983. (21. évfolyam)

12. szám december - Széchy Ágnes: Régen a jégen

Orgonista Olga és Szalay Sándor a páros műkorcsolyázás első Európa-bajnokai, 1930 Mühlbeck Károly rajzai Nem csoda, hogy ilyen körülményék között hamarosan kibontakozott a szórakozás mellett a versenysport is. 1899-ben megalkotják az egyleti versenyszabályokat, bajnoki érmeket terveztetnek, vándordíjakat alapítanak. 1907-ben megalakul az egylet jéglabdacsapata. (A jégkorong elődje.) Közben a műkorcsolyázók száma annyira megnőtt, hogy be kellett vezetni az osztályozó vizsgákat. 1908-ban a mai világbajnokságnak megfelelő nemzetközi versenyen a magyar Kronberger Lili győzött. Az ország első világbajnokát 1912-ben Méray Horváth Opika követi. Hét évig, 1914-ig uralták magyar lányok a dobogó legmagasabb fokát. Az első világháború megakasztotta a sikersorozatot. A Budapesti Korcsolyázó Egylet 5600 négyzetméteres műjégpályája 1926-ban készült el. Rövidesen kibővítették, és újabb nagyszabású jégünnepélyek, és nemzetközi versenyek sikereitől volt hangos a Városliget. 1929-ben a közönség Sonja Henie-nek tapsolhatott. Ugyanakkor rendezték a páros világbajnokságot is. Nagy meglepetésre az Orgonista—Szalay pár a harmadik helyen végzett. Ennek a versenyágnak semmiféle hagyománya nem volt a magyar műkorcsolyasportban, csupán a jégünnepélyeken rendszeresen fellépő osztrák pároktól kaptak hozzá kedvet. A páros korcsolyázás rövidesen a magyar műkorcsolyázás sikerspoi.aga lett. 1930-ban az Orgonista—Szalay pár Európa-bajnok, a Rotter—Szollás pár pedig 1931 és 1935 között négy ízben nyer világbajnoki aranyérmet. S már nyomukban az új, modern stílust képviselő Szekrényessy testvérpár is. A második világháborút követően megszűnt a Budapesti Korcsolyázó Egylet. A Magyar Korcsolyázó Szövetség szerepét a Magyar Jégsport Szövetség vette át. A páros hegemónia azonban nem tört meg. 1948—49-ben a Kékesi—Király páros Európa-bajnok, 1949-ben világbajnok, méghozzá verhetetlenül. Közismert, hogy a rajtszámnak mágikus hatása van a versenyző idegrendszerére és a bírák pontozási jóindulatára. Az 1-es rajtszám majdnem olyan balszerencsés, mint a fekete macska vagy a 13-as szám. Nos, Párizsban Királyék elsőnek futottak — és mégis nyertek. Az ő pályafutásuk megszakadt ugyan, de nyomukban éppen úgy, mint a háború előtt, egy új pár jutott föl a dobogóra, a Nagy testvérek. 1950-ben és 1955-ben nyertek Európa-bajnokságot. Ez utóbbit Budapesten, a városligeti Műjégpályán. Nagy merészség volt bizonytalan időjárási viszonyok között, nyitott pályán világversenyt rendezni, de sikerült. A versenypályát az épület jobb oldali, gépház felőli részén tribünökkel kerítették le. A Nagy testvérek szereplésén kívül kétségtelenül a jégtáncot előzte meg a legnagyobb várakozás. Jégtánc Európabajnokságra most került sor másodízben, és éppen Budapesten. A jégtáncnak sok híve volt a városligeti pályán, de az egyszerű keringőn, indulón, foxon kívül mást nemigen jártak. Az angolok pedig közben szabályba foglalták a táncokat, akárcsak a társastánc versenyeken, és pontosan meghatározott, ütem- és lépésszám szerint leírt kötelező táncokat iktattak a versenyekbe. Természetesen az első világversenyeket ők nyerték, igy volt ez Budapesten is. Az utolsó, teljes estét betöltő jégünnepélyt 1957-ben rendezték a városligeti Műjégpályán, Jégvirágok címen, amelynek olyan sikere volt, hogy még ugyanazon év őszén a fellépő gárda legjobbjaiból megalakult a magyar jégrevü. A Városligetben azóta csak tömegsportnapok vannak, olykor jégkorongmérkőzés, de a versenysport átköltözött a Kisstadionba és a Millenáris jégpályára, legújabban pedig a Budapest Sportcsarnokba. Ma már kevesen emlékeznek rá, milyen kellemes volt a csípős hidegben vidám zeneszóra körözni a jégen, és milyen tündéri látvány volt az emeleti kávézó ablakából a kivilágított Vajdahunyad vára az előtte kavargó színes sokadalommal. Akár egy befagyott tengerszem. Mint a mesében. 35