Budapest, 1983. (21. évfolyam)

12. szám december - Széchy Ágnes: Régen a jégen

Orgonista Olga és Szalay Sándor a páros műkorcsolyázás első Európa-bajnokai, 1930 Mühlbeck Károly rajzai Nem csoda, hogy ilyen körülményék kö­zött hamarosan kibontakozott a szó­rakozás mellett a versenysport is. 1899-ben megalkotják az egyleti versenyszabályokat, bajnoki érmeket terveztetnek, vándordí­jakat alapítanak. 1907-ben megalakul az egy­let jéglabdacsapata. (A jégkorong elődje.) Közben a műkorcsolyázók száma annyira megnőtt, hogy be kellett vezetni az osztá­lyozó vizsgákat. 1908-ban a mai világbaj­nokságnak megfelelő nemzetközi verse­nyen a magyar Kronberger Lili győzött. Az ország első világbajnokát 1912-ben Méray Horváth Opika követi. Hét évig, 1914-ig uralták magyar lányok a dobogó legmagasabb fokát. Az első világháború megakasztotta a sikersorozatot. A Budapesti Korcsolyázó Egylet 5600 négyzetméteres műjégpályája 1926-ban ké­szült el. Rövidesen kibővítették, és újabb nagyszabású jégünnepélyek, és nemzetközi versenyek sikereitől volt hangos a Város­liget. 1929-ben a közönség Sonja Henie-nek tapsolhatott. Ugyanakkor rendezték a pá­ros világbajnokságot is. Nagy meglepetésre az Orgonista—Szalay pár a harmadik helyen végzett. Ennek a versenyágnak semmiféle hagyománya nem volt a magyar műkorcso­lyasportban, csupán a jégünnepélyeken rendszeresen fellépő osztrák pároktól kap­tak hozzá kedvet. A páros korcsolyázás rö­videsen a magyar műkorcsolyázás siker­spoi.aga lett. 1930-ban az Orgonista—Sza­lay pár Európa-bajnok, a Rotter—Szollás pár pedig 1931 és 1935 között négy ízben nyer világbajnoki aranyérmet. S már nyo­mukban az új, modern stílust képviselő Szekrényessy testvérpár is. A második világháborút követően meg­szűnt a Budapesti Korcsolyázó Egylet. A Magyar Korcsolyázó Szövetség szerepét a Magyar Jégsport Szövetség vette át. A pá­ros hegemónia azonban nem tört meg. 1948—49-ben a Kékesi—Király páros Euró­pa-bajnok, 1949-ben világbajnok, méghozzá verhetetlenül. Közismert, hogy a rajtszám­nak mágikus hatása van a versenyző ideg­rendszerére és a bírák pontozási jóindulatá­ra. Az 1-es rajtszám majdnem olyan bal­szerencsés, mint a fekete macska vagy a 13-as szám. Nos, Párizsban Királyék elsőnek futottak — és mégis nyertek. Az ő pálya­futásuk megszakadt ugyan, de nyomukban éppen úgy, mint a háború előtt, egy új pár jutott föl a dobogóra, a Nagy testvérek. 1950-ben és 1955-ben nyertek Európa-baj­nokságot. Ez utóbbit Budapesten, a város­ligeti Műjégpályán. Nagy merészség volt bizonytalan időjárási viszonyok között, nyitott pályán világversenyt rendezni, de sikerült. A versenypályát az épület jobb ol­dali, gépház felőli részén tribünökkel kerí­tették le. A Nagy testvérek szereplésén kívül kétségtelenül a jégtáncot előzte meg a legnagyobb várakozás. Jégtánc Európa­bajnokságra most került sor másodízben, és éppen Budapesten. A jégtáncnak sok híve volt a városligeti pályán, de az egyszerű keringőn, indulón, foxon kívül mást nem­igen jártak. Az angolok pedig közben sza­bályba foglalták a táncokat, akárcsak a tár­sastánc versenyeken, és pontosan megha­tározott, ütem- és lépésszám szerint leírt kötelező táncokat iktattak a versenyekbe. Természetesen az első világversenyeket ők nyerték, igy volt ez Budapesten is. Az utolsó, teljes estét betöltő jégünne­pélyt 1957-ben rendezték a városligeti Mű­jégpályán, Jégvirágok címen, amelynek olyan sikere volt, hogy még ugyanazon év őszén a fellépő gárda legjobbjaiból megala­kult a magyar jégrevü. A Városligetben azóta csak tömegsportnapok vannak, oly­kor jégkorongmérkőzés, de a versenysport átköltözött a Kisstadionba és a Millenáris jégpályára, legújabban pedig a Budapest Sportcsarnokba. Ma már kevesen emlékeznek rá, milyen kellemes volt a csípős hidegben vidám zene­szóra körözni a jégen, és milyen tündéri látvány volt az emeleti kávézó ablakából a kivilágított Vajdahunyad vára az előtte kavargó színes sokadalommal. Akár egy be­fagyott tengerszem. Mint a mesében. 35

Next

/
Thumbnails
Contents