Budapest, 1983. (21. évfolyam)

12. szám december - Ivánfyné Balogh Sára: Ő tervezte a mexikói nemzeti színház épületdíszeit

A központi díszcsarnok, illet­ve nézőtér üvegmennyezetének kartonjait (a kompozíció témája a kilenc múzsa, középen Apollo alakjával) magas létrán állva egy­maga rajzolta. A kivitelezést Róth Miksa üvegfestő művész budapesti műhelyében végez­ték, és hatalmas ládákban szál­lították a mennyezet üvegszelvé­nyeit Mexikóba. Az üvegmeny­nyezet ma is megvan épségben; abban a teremben, amelyet dí­szít, a nemzetközi építészkong­resszus ülésezett 1963-ban. Maróti a színpadot elzáró vas­függöny helyett vastag üvegfüg­gönyt tervezett, amely hátulról megvilágítva a mexikói vulká­nok jellegzetes tájképét mutatja a Popocatepetl és az Iztaccihu­atl körvonalaival. Az üvegfüg­gönyt — Maróti tervei szerint — az amerikai Tiffany-cég készítet­te el New Yorkban. A mintegy 470 ezer dollár értékű alkotás fényűző módon díszítette a belső teret. (Általában úgy él a köztudatban, hogy az üveg­függöny terveit is Tiffany ké­szítette. Hangsúlyoznunk kell: a tervrajz Marótitól való, erre vall a Budapesti Műszaki Egye­tem birtokába került üvegfüg­gönyterv, melyet a többi, mexi­kói színházi részlettervvel együtt Maróti leánya, Bródy Lászlóné a műegyetemnek ado­mányozott.) Az üvegfüggöny varázsos ha­tása a sok színben tündöklő Tiffany-üvegkockák különféle színű átvilágításából ered. Állan­dóan húsz munkás dolgozott a mozaik kirakásán több mint ti­zenöt hónapon keresztül. Szál­lításkor kétszáz panelre osztot­ták fel. A függöny bronzváza is Tiffany műhelyében készült. Minden lemez ezer különféle „favrile" üvegdarabot foglal ma­gában. A 27 tonna súlyú függöny hidraulikus nyomással hét má­sodperc alatt teszi szabaddá a színpadot. A Teatro Nációnál épületén végzett munkákkal kapcsolatban ki kell emelnünk az opera kupo­lájának külső szoborcsoportját, amelynek mintázása — mint ahogyan a mexikói díszítőtervek jó része is — Maróti budapesti műtermében történt. A belső kiképzés egyik fő ékessége pedig a mahagóni fából készült falburkolat, némiképp emlékeztet az akkori idők luxus­óceánjáróinak belső kialakítá­sára. A mexikói színházépítkezés kezdetével körülbelül egy időben az olasz kormány — tapasztalva a magyarok feltűnést keltő sike­rét a milánói kiállításon — telket ajánlott fel Magyarországnak Ve­lencében egy állandó kiállítási csarnok létesítésére, azzal a fel­tétellel, hogy az épületet Ma­róti tervezze. Maróti eredeti ki­állítási architektúrája mintául szolgált a milánói kiállítást kö­vető több olasz vidéki városban rendezett kiállítás pavilonjához (a faenzai, toricelli, vicenzai iparművészeti kiállítás). A ma­gyar kormány az építkezés mű­vészeti részének lebonyolításával az Iparművészeti Társulatot bízta meg, mely felkérte Marótit a ter­vek elkészítésére. 1907-ben fog­tak hozzá az építkezéshez az egy arany jelképes évi bérért kapott telken, és 1909. április 24-én megtörtént az ünnepélyes fel­avatás. Maróti az épület tervezé­sénél a falusi építészet elemeiből is merített. Rajta kívül még há­rom művésznek jutott szerep az épület kialakításában: Körösfői Kriesch Aladárnak (külső mozai­kok), Nagy Sándornak (üvegab­lakok) és Teles Edének (szobrá­szati díszítmények). Állandó ott­hont nyert tehát a magyar mű­vészet Velencében, a művészeti bierrnálék színhelyén. A 40-es évek elején egy szélvihar levitte a ház üvegtetőzetét. Az átalakí­tott épület — Benkhard Ágos­ton műépítész tervei szerint, aki A mexikói nemzeti színház terve Maróti iránti megbecsülésből meghagyta a bejárati ívet eredeti formájában — 1958-ban nyílt meg újra, helyet adván a XXIX. Velencei Biennálénak. * Az 1910 körüli években kez­dődött a budapesti bankpaloták építése. Ezekben az építkezések­ben is nagy szerep jutott Maróti­nak: az ő műtermében készült az összes díszítőmunka, s kitűnő szakavatottsággal végezte a kő­faragást is. Nem alkalmazta ön­célúan a díszítményt, hanem alá­rendelte az építészeti formának. (Hitelbank, Pesti Hazai Első Ta­karékpénztár: reliefek.) Az első világháború nem akasz­totta meg Maróti művészi mun­kálkodását. A Kriegspresse Quar­tierba (az egykori Osztrák-Magyar Monarchia sajtóközpont-A színház kupolájának díszítő szobrai iOSJ.' 22

Next

/
Thumbnails
Contents