Budapest, 1983. (21. évfolyam)

11. szám november - Dr. Ságvári Ágnes: ,,... az élet cselekvés”

A Szociáldemokrata Párt orosházi titkárságának jelentése Ságvári Endre pártmunkájáról Az 1970-es évek végén jelent­kezett annak az ismert történet­nek szereplője, az a kény­szernyugdíjazott horthysta törzsőrmester is, aki Endrét börtönbüntetésének letöltése után azonnal Aszódra, a katonai táborba kísérte. Neki olvasta fel elsőként Endre a meséket. Endrétől tudta meg, hogy a fog­lyok egy része politikai meggyő­ződése miatt került börtönbe, ő volt az, aki „becsületszóra" egy napra szabadon engedte Ság­várit, hogy halálos beteg édes­apját meglátogathassa. Megszólalt volt tanára, a neves irodalomtörténész, Kunszery Gyula, aki ironikusságát emelte ki, felelevenítve egyúttal a ma róla elnevezett egyetemi gya­korló gimnázium légkörét,mely­ben a későbbi kommunista, az európai hírű történész, Kosáry Domokos és egy majdan világ­járó katolikus hittérítő vitái uralták a tanórákat. Tudjuk, a versengés mind az írásban, mind a tőrvívásban — Endre mindket­tőben kitűnt — nagy fegyelmet követelt. Előkerültek a jogászkorából származó dokumentumok. Ta­nulmányozva az ellenforradalmi rendszer elleni fellépés törvé­nyes lehetőségeit, figyelmét az államközi és pénzügyi kapcso­latok rendszerére fordította. Összehasonlító módszert alkal­mazott alkotmányjogi kutatásai során, különösen Magyarország Ebben a József körúti házban lakott a Ságvári család és a kisantant vonatkozásában. Az európai népfront alakulásá­nak idejéből megmaradtak a kü­lönböző munkáspártok kiadvá­nyai Endre aláhúzásaival, össze­hasonlításaival! Mindig is sok­oldalúan tájékozódott, igyeke­zett marxista indíttatással szu­verén módon állást foglalni. Vé­leményét újra és újra nagyobb körben érvekkel-ellenérvekkel ütköztette, nem felejtve el a na­pi politikai fejlemények elemzé­sét sem. (A politikai propagan­dát sohasem tekintette illuszt­rációnak!) A Magyar Szocialista Munkás­párt Párttörténeti Intézete a gondosan összegyűjtött vissza­emlékezések mellett rendszerez­te a levelek közül nálam megma­radtakat is. A Mozgó Világ is publikált néhányat versei és fia­talkori írásai közül. Az 1979-ben közreadott dokumentumkötet sem teljes. Talán egyszer idegen nyelven írott novellái, magyar és idegen nyelvű könyvekhez fű­zött hasonnyelvű jegyzetei, me­leg hangú karcolatai is az Intézet­be kerülnek majd, hogy a kutatás számára hozzáférhetővé válja­nak. Izig-vérig modern magyar ér­telmiségi volt. S ezért lehetett jó vezető. A magyar valóság mindennél jobban izgatta, fog­lalkoztatta. S soha nem „általá­ban Magyarországról" gondol­kodott, hanem számolt a külön­böző rétegek műveltségi szint­jével, gondolkodásmódjával, ha­gyományaival. Midőn a paraszt­sors gazdasági-szociális vonatko­zásairól olvasott és rendezett ankétot, figyelembe vette a szo­cialista irodalom, a népi írók ta­nulmányai mellett a tömegpszi­chológiai kutatások legújabb eredményeit is. Pedagógiai írá­saihoz alapul vette a magyar gyermekpszichológiai tanulmá­nyokat, ellenőrizte a külön­böző irányzatok megállapításait: „...csak körvonalakban látom még, de egy pár alapvető ismeret­elméleti kérdést sikerült tisztázni. Ugyanúgy etikai téren. Persze tu­dásom roppant hiányos, de in­tuícióm meglepő jóságát megerő­síti előttem minden új könyv,ahol felfedezem saját eredeti gondola­taim, nem kisebb elméknél, mint Descartes, Locke, Goethe, Anatole France, Ranschburg stb." (Ságvári Endre levele a Gyűjtőfogházból szüleihez 1940 decemberében — részlet.) Nem volt „népbarát", nem is akart jótékonykodó széplélek lenni. Inkább céltudatos nevelő volt. Akkor is, amikor a Fővá­rosi Könyvtárban az ismerősök­nek előre kijelölte az olvasni­valókat, s akkor is, amikor a fia­tal : tanoncot szónoklásra taní­totta, sőt, akkor is, amikor lá­nyokkal táncolt. Kemény, pontos időbeosztás­sal élt, mint minden munkásem­ber. De illegalitása idején sem volt elzárkózó, visszavonult. Mondhatnám: őszintén derűs volt. Pedig sokszor csalódott az emberekben, várakozásaiban. Gyakran tépelődött döntéseinek helyessége felől. Rosszul estek az őt ért igazságtalanságok. De tel­jes életet élt, céljait világosan megfogalmazta, azonosult a poli­tikai programmal, amelynek ki­munkálásában része volt. És megosztotta gondolatait környe­zetével. Tanítóként vezetett. „...az élft cselekvés. A jobb élet még több cselekvés, ez az én utam. Tele vagyok energiákkal, és nagy munka lesz megtalálni a helyes és leggazdaságosabb munkaköröket rengeteg elvégez­nivalóim között" — írta szülei­nek 1941. január 7-i levelében. Méltán mondhatjuk: Ságvári Endre a kor kommunista moz­galmának teremtménye és egy­ben alkotója volt. Ezért fiatal, eleven és gondolkodásra készte­tő barátunk ma is. 36

Next

/
Thumbnails
Contents