Budapest, 1983. (21. évfolyam)

10. szám október - Lehotay-Horváth György: Sétáló palotánk: a Vérmező

ka" megrendelője, a Művelődés­ügyi Beruházási Vállalat képvi­selője Tóth Ferenc igazgató és Tönköl János létesítményi fő­mérnök. Vita ilyenkor is előfor­dul, veszekedés azonban nincs, hiszen a vállalt feladatokat, s ami a legfontosabb, a határidőket valamennyi fél eddig betartotta. De hol is tart ma — szep­tember elején — az egyetem rekonstrukciója? Az időt te­kintve úgy félidőnél, a mun­kát tekintve azonban a rekonst­rukció legnehezebb szakasza kezdődött az idén tavasszal. Érdemes áttekinteni e nagy­szabású beruházás menetét, iga­zolandó korábbi kijelentésün­ket, hogy az egyes létesítmé­nyek elkészítésének sorrendje miként szolgálta a rekonstruk­ció folyamatosságát, ugyanakkor azt, hogy minél kevesebb zök­kenő, zavaró tényező befolyásol­ja az építkezéssel párhuzamosan folyó oktatást. Említettük, hogy az épület felújítása, rendbe hozása régóta esedékes volt már. Valóban. 1968-ban állagfelmérést végez­tek az épületen, s egyúttal meghatározták azokat a főbb tennivalókat, amelyeket egy esetleges felújítás során el kel­lene majd végezni. Konkrét terv azonban nem készült, és pénz hiányában a helyreállítás szóba sem került.. . 1978. janu­ár 6-án vakolatomlás történt, s ez kedvező fordulatot hozott az öreg épület sorsában. (Ter­mészetesen, ha nincs vakolat­omlás, akkor sem lehetett vol­na sokáig elodázni a felújítást.) Az újabb állagfelmérés és a feltárás során kiderült, .hogy az épület állaga olyannyira lerom­lott, hogy teljes rekonstrukció­ra szorul, továbbá megfogalma­zódott az a jogos igény, hogy az oktatás korszerűsítése, fej­lesztése már nem valósítható meg csupán e falak között, ter­jeszkedésre, új épületekre van szükség. Még abban az évben — 1978-ban — kidolgozták az egyetem funkcionális tervét, amelyet meg vitatott és elfogadott az egye­temi tanács, megvalósításához pedig hozzájárult a Művelődési Minisztérium. Idézzük a terve­zet főbb pontjait: 44 — A Budapesti Műszaki Egye­tem tulajdonában levő Kinizsi utcai épületet az egyetem kapja meg; — a fenti épület Közraktár ut­cai oldalán 4600 négyzetméter alapterületű könyvtárat kell épí­teni, amely az ezredfordulóig biztosítja az állomány gyarapí­tását; — a (volt) könyvtár területére tanszékeket kell elhelyezni, első­sorban azonban oktatási tereket kell kialakítani; — a főépület déli szárnyán kültéri kazánházat kell építeni; — a rekonstrukció során el kell tulajdonképpen a kültéri kazán­ház — a terveket a KÖZTI készítette — építésével kezdő­dött 1980-ban. A régi igen nagy területet foglalt el a pincében, rossz hatásfokkal működő, elavult, széntüzeléses kazánjai­val. A közvetlenül a felszín alatt kialakított, mintegy 200 négyzet­méter alapterületű új kazánház teljesen észrevétlen a főépület déli homlokzata előtt. A tetejét befedő, valamint a lejárati lép­cső vasszerkezetét díszrácsnak is vélhetné az ember. A telje­sen automatizált kazánházban egy műszakban két ember telje­sít szolgálatot a vezérlőpult' mellett, figyelve a hat korszerű Az átalakított és felújított oktatási épülettömb Kinizsi utcai szárnya... végezni a Ráday utcai kollégium felújítását. Ebből is kitűnik, hogy a re­konstrukció nem csupán az Ybl­épület felújítására és műszaki szintjének emelésére szorítko­zik, hanem tartalmazza az egye­tem funkcionális igényeinek meg felelő fejlesztéseket is. • i A jóváhagyott terveknek meg­felelően 1979 júniusában kezde­tét vette a nagyszabású mun­ka, mégpedig a Ráday utcai kol­légium felújításával. Az ember azt hinné, hogy elsőként az élet­veszélyessé vált vakolatomlást kellett volna megszüntetni, az­az leverni. Nos, így is volt, csakhogy 78 vállalat hárította el a megbízást arra hivatkoz­va, hogy nincs rá kapacitása, [gy aztán csak 1981 januárjának végén fejeződött be a vakolat leverése a Dorogi Szénbányák egyik üzemének jóvoltából Kültéri kazánház — felszín alatt — majd tízmillió forintért. En­nél azért jelentősebb esemény volt, hogy még ugyanebben a negyedévben átadták 112 millió­ért felújított Ráday utcai kollé­giumot, ahol 288 tanuló jutott kulturált otthonhoz. A főépület rekonstrukciója gázkazán működésére, melyek összesen hatmillió kalóriát ter­melnek óránként, s ez a hőmeny­nyiség elegendő, hogy a teljes rekonstrukció befejezése után is kiszolgálja az épületkomple­xumot. A kazánházat 1982 első negyedévében helyezték üzem-és egy részlet a Szamuely utcai épületszárnyból

Next

/
Thumbnails
Contents