Budapest, 1983. (21. évfolyam)

9. szám szeptember - Vén Zsuzsa: A Neugebäude hűlt helyén

tíudascst Csupán a reprezentatív előcsarnok és az első emeleti nyolcszögű, lapos kupolával fedett aula maradt meg eredeti formájában. A kortársak dicsérték racionális térrendezését, belső díszítését. Ma a Magyar Televízió székháza. A tér hat év alatt, 1905-ig épült be teljesen. Az 1920-as évekig sem az épületeken, sem a parkon nem változtattak semmit. 1921-ben négy irredenta műkőszobrot állítottak fel a téren. Észak: Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Dél: Szentgyörgyi István, Kelet: Pásztor János, Nyugat: Sidló Ferenc alkotása volt.1

5

1928-ban a szobrokkal szemben ún. Ereklyés Országzászlót emeltek, mely haraszti mészkőtalapzatból és egy 20 méter magas zászlórúdból állt. A zászlórúd tövében kibontott szárnyú bronz turul madár volt, mögötte sisakos, buzogányos gyermek(!) alakja. A szószékszerű talapzatot címerekkel, feliratokkal díszítették. Építésze Lechner Jenő, szobrásza Füredi Richárd volt." A Nemzeti Bank nyugati homlokzata elé 1932-ben Emil Guillaume francia szobrász Magyar Fájdalom című akttorzóját állították föl." 1930-ban a Közmunkatanács pályázatot írt ki a tér déli oldalá nak lezárására. A pályázat a mai Október 6. utca áthidalásával kívánta a teret lezárni, a tér tengelyét toronnyal hangsúlyozták volna. A Közmunkatanács hoszszá vita után 1934-ben úgy határozott, hogy a díjazott tervek egyike sem alkalmas kivitelezésre. (Az első díjat Hübner Jenő munkája kapta.) Elvetették az Október 6. utca áthidalásának gondolatát is, mivel az úgysem esik a tér tengelyébe.1

« 1936-ban újabb pályázatot írtak ki, 1937 júniusi határidővel. Ennek feladata a mai Guszev utca és az Október 6. utca közötti telek beépítése volt. A Pénzintézeti Központ székházát kívánták ide felépíteni. A Közmunkatanács kikötése csak anynyi volt, hogy az épület homlokzatát nemes kőanyaggal burkolják és domborművei díszítsék.1

» Az első díjat Lauber László és Nyíri István közös terve nyerte el.2

0

A kiviteli tervek elkészítésére is ők kaptak megbízatást. 1939 decemberében készült el az ötemeletes székház, egyike első modern középületeinknek." Homlokzatát Medgyesi Ferenc Szüreti menet című domborműve díszíti. Az épületet a szakemberek és a város közönsége részéről is sok elmarasztalás érte. Főként azt kifogásolták, hogy nem alkalmas az eklektikus tér lezárására. 1945 után csak annyi változás történt a Szabadság téren, hogy a parkban lévő irredenta szobrokat, az országzászlót és a Ma-39