Budapest, 1983. (21. évfolyam)
9. szám szeptember - Vén Zsuzsa: A Neugebäude hűlt helyén
I iokismereT Í hűlt helyén A Szabadság tér rendezési terve az Újépület jelölésével ton kívül a telek rendezésére, parcellázására. Ezt a tervet elfogadták és némi módosítással meg is valósították. 1899-ben kezdték meg a telkek árusítását. Az addig egyetlen helyrajzi számot viselő területet hat nagyobb telektömbre, a tömböket további 5—7 parcellára osztották. Az épületek nagy méretű teret szegélyeznek, melynek közepén két út halad át a városi forgalom számára. Két oldalán és a két sáv között parkot alakítottak ki. A déli oldalt, a Széchenyi tér csatlakozását1 érintetlenül hagyták. A tér már kiépülésekor a Szabadság tér nevet kapta, az 1848—49-es szabadságharc emlékére. Az ekkor nyitott új utcákat pedig aradi vértanúkról (Aulich, Vécsey, Kiss Ernő) és egy honvédtábornokról (Perczel Mór) nevezték el. Az ismeretlen katona emlékére kapta nevét a Honvéd utca. A teret övező telkeket közintézmények és gazdag polgárok vásárolták meg. Szinte valamenynyi polgár vevő neve megtalálható a főváros legnagyobb adófizetőinek 1903. évi jegyzékén.5 A legtöbb épület lakó- és üzletháznak épült. Az építendő házakra 30 évi adókedvezményt adtak. Méreteit tekintve a Tőzsde és az Osztrák-Magyar Bank székháza a legjelentősebb. Az épületek tervezését általában hagyományos stílusban alkotó, de kiváló mesterségbeli tudással rendelkező építészekre bízták. Az egyes épületek homlokzata és belső kialakítása színvonalas. Nemes anyagokat használtak fel, s a fennmaradt adatok tanúsítják, hogy a korszak legkiválóbb mesterei végezték az asztalos, üveges, műlakatos, díszítőszobrász munkákat. A téren a késő eklektikus stílus az uralkodó, s bár láthatóan nincs megkomponálva, egységesnek mondható. Szabadság tér 8—9. 1902— 1905 között épült, Alpár Ignác tervei szerint az Osztrák-Magyar Bank székházául. Ma a Nemzeti Bank székháza. Szabadság téri homlokzatának oromzati szobrait Markup Béla, a Széchenyi téri oldal bejárati kapuja fölötti allegorikus szobrokat Tóth István, a lesarkított rész oromzati szobrait Róna József készítette. A rizalitokat körben Sennyei Károly domborművei díszítik, melyek az érckohászat, pénzverés különböző stádiumait, a banküzlet történetét jelenítik meg, valamint a művészetet, ipart, kereskedelmet, állattenyésztést, földművelést szimbolizálják. Az épület belsejében az eklektikus elemek mellett szecessziós díszítést is találunk. A díszítőszobrász munkákat Maróti Rintl Géza, a színes üvegablakokat Róth Miksa készítette." A pénztárcsarnok kivételével mindenütt megvan az eredeti díszítés, berendezés. Szabadság tér 10. 1899-ben lakó- és üzletháznak épült Kaniczi Ignác és fiai részére (ma lakóépület). Kármán Aladár és Ullmann Gyula tervezte. Homlokzatát, kapualját szecessziós vakolatarchitektúra díszíti.7 Szabadság tér 11. Az építész, Ullmann Gyula saját részére építette 1901-ben a négyemeletes lakó- és üzletházat. A terveket Kármán Aladárral közösen készítették. Az öttengelyes homlokzaton szecessziós stukkók és kovácsoltvas loggiakorlátok láthatók.8 Jelenleg lakóépület. Szabadság tér 12. A Kereskedelmi Csarnok Részvénytársaság építtette ezt a négyemeletes székházat 1900-ban Kármán Aladár és Ullmann Gyula tervei szerint. Az épület egyben lakó- és üzletház is volt. Ma az amerikai nagykövetség épülete. Homlokzatát a másik két épületéhez hasonlóan szecessziós vakolatarchitektúra díszíti. Azóta erősen átalakították.» E három, egymással harmonizáló, ugyanazon tervezőpáros által épített szecessziós házon kívül a tér többi épülete késő eklektikus stílusú. Szabadság tér 13. Gyalus László tervezte. 1900—1901 között építtette Sváb Imre. A négyemeletes lakó- és üzletház keleties elemeket felhasználó eklektikus homlokzatát kőlapokkal burkolták. Kapualja gazdag díszítésű. Belsejét az idők folyamán erősen átalakították.1 0 Az épület földszintjén irodák, többi részében lakások vannak. Szabadság tér 14. A négyemeletes, barokkizáló-eklektikus lakóház Dungyerszky Lázár részére épült1 1 1899—1900 között, A Szabadság tér 1903 körül a Bazilika tornyából. Épülőfélben: balra a Tőzsdepalota, jobbra az Osztrák—Magyar Bank székháza
