Budapest, 1983. (21. évfolyam)

8. szám augusztus - Major Balázs: A szépség igézetében

A ház egyik lakószobája A balett-táncos háza az utca felől. Chile, Santiago, 1944 belső terek kialakítására különösen nagy gondot fordítottam, s úgy érzem, többnyire sikerrel valósítottam meg elképzeléseimet. — Döntő jelentőséget tulajdonítottál-e a funkciónak, vagy inkább a külső falak alkotta tér, a kubus volt meghatározó? Magyarán: a szerkezet határozta-e meg az épületbelsőt, vagy inkább a belső követelményeiből indultál ki az épületkülső megalkotásakor? — A külalak feltétlenül befolyásolta a belső tér formálását. A térbeli kiképzés mint olyan, azonban egyrészt önmagában lezárt, vagy pedig a kapcsolt részekkel együtt hat. így például egyik balett-táncos barátomnak építettem egy házat Chilében, amelyikben a nagy, földszinti helyiség, a lakószoba tere felnyúlik egészen az emeletre. A lakószobából egy belső lépcső vezet föl a hálószobákhoz és a fürdőszobához. S ezt a helyben található természetes anyagokból úgy képeztem ki, hogy mintegy a balett-táncos légies mozgásához hasonlóan összekapcsolja a földszinti teret az emelettel. — Úgy tűnik, az építészetet c szigorú értelemben vett szakmánál átfogóbban kezelted s művé szetként értelmezed. Ez is beleillik abba a bizonyos Gropius-féle „Gesamtkunstwerk"-be? — Igen, igen, beleillik. A helyzet az, hogy a „Gesamtkunstwerk" egyúttal azt is jelenti, hogy a társművészetek és az építészet szervesen kapcsolódnak, mivel szerepet játszanak a ház külső és belső használhatóságában. — A tervezés mellett sokat raj zoltál, festettél is, ezenkívül o< irodalomhoz, a könyvekhez azótc sem lankadó szerelem fűz. Végeredményben: szakmai beszűkülés nélküli, egységes, átfogó szemléletű emberré formáltad magad. Mennyire volt ez jellemző korod műszaki értelmiségére, építészbe rátaidra? Mert ha szembenézünk a sokak által ma hangoztatott „kettős kultúra" elméletével, úg) tűnik, mintha áthidalhatatlan szakadékok keletkeznének az emberi tudás, megismerés egyes területei között. Hogyan tudtad az életedben megvalósítani, hogy egyrészt terveztél, precíz, pontos számitá-A bejárat az udvari kerítéssel vidéken meghirdetett pályázatokra. így Janákyval pályáztunk Újvidékre, Kaposvárra, Debrecenbe. Napközben tervezőirodákban dolgoztunk, hogy a kenyerünket megkeressük. Éjszakánként jöttünk tehát össze egyes barátaink lakásán, itt készítettük el a pályaműveket. Ilyenkor hátrányban voltak a dohányosok, akik, amikor elfogyott a cigarettájuk, munkaképtelenné váltak. Fiatal építészeket csak ritkán bíztak meg akkoriban komoly munka kivitelezésével. A fiatalt az különböztette meg az idősebbtől, hogy bár tele volt lelkesedéssel, tervei többnyire papíron maradtak. Ennek egyik oka az volt, hogy a terveknek egyes részletei nem nagyon voltak alkalmasak kivitelezésre. Mondhatjuk, merészebbnek bizonyultak a lehetőségeknél. Később, a harmincas évek végén kimentem Dél-Amerikába, Chilébe. Az ott eltöltött több mint három évtized alatt számos munkát kiviteleztem. Ezek egy fiatalember szemében talán túlságosan hétköznapi dolgok. Azonban, ha jobban megnézzük, nem azok. Az épületek megfeleltek, a mindennapos használatban jóknak bizonyultak, és tetszetősek voltak olyan értelemben is, hogy ha körüljártuk őket, a ház minden oldalról kellemes összbenyomást keltett. Az építtetők meg voltak elégedve. A 25