Budapest, 1983. (21. évfolyam)

1. szám január - Petneki Áron: Schallaburg — Budapest

Mátyás király arcképe a Hieronymus-kódexből, 1488. Bécs, Österreichische Nationalbibliothek a reneszánszot alkalmaztatta (azt ma is ke­vesen tudják, hogy ebben nem egy itáliai udvart is megelőzött); udvarában virágzott a humanista kultúra (persze ennek is van­nak előzményei a Zsigmond-korban). A megállapítások kezdtek történeti távlato­kat ölteni és tárgyiasulni. Igazán viszont akkor értettem meg e vaskos fóliáns lénye­gét, mikor végigjártam a schallaburgi vár kiállítási termeit. Mert itt, távol Budától, valóban életre kelt Corvin végérvénye­sen eltűntnek hitt udvara. Megjelentek a palota faragott márvány­díszei, akantuszleveles oszlopfők, gyümölcs­fonatos ajtókeretek, antik elemekkel dí­szített párkányok, pompás korlátok mér­téktartó eleganciával ékesített, lombfüzé­res, kalászköteges vagy haditrófeás pillé­rei. A márvány keretelésű kandallók mel­lett ott voltak a színes, alakos kályhák csempéi is — hiszen Buda zordonabb ég­hajlat alatt feküdt, mint a napfényes Itália, ahol ilyen fűtésre kevésbé volt szükség. A palota pompás szobraiból is ott láthattam egyet, bár az iszlám győztes seregei vala­mennyit elvitték, s később ágyúkká olvaszt­va valahol valamelyik magyar végvárra lő­döztek belőle. Mégis megmaradt egynek legalább a kis alakú modellje: pajzsra tá­maszkodó, vállán hatalmas husángot tartó, koszorús vadember alakja. Nem hiányzott Mátyás nevezetes könyvtára, a Bibliotheca Corviniana sem, annyi évszázad után, leg­alább töredékeiben, újra együtt! így, az egészet látva, nemcsak a kódexek művészi értéke tűnt fel, hanem egyfajta történeti pretium affectionis is: ezeket a lapokat a nagy király keze forgatta, mikor asztalnál ült, vagy a könyvesház heverőjére dőlve a pihenés perceit a klasszikus auctoroknak szentelte. S a könyvek mellett ott ragyog­tak a humanista tudósok csillagászati mű­szerei is, Bylica Márton mester éggömbjei, asztrolábiumai. A pompás ünnepségeken használt egyházi kegyszerek, hímzett mise­ruhák, aranyozott kelyhek, a nagy lakomák tálai, billikomai érthetővé tették a kortár­sak, külföldi követek elragadtatott beszá­molóit. A páncélok, fegyverek, Mátyás mo­nogrammjával díszített pajzsok megidézték a „fekete sereget", amely szívósan küzdött Bylica Márton éggömbje, 1480. Krakkó, egyetemi múzeum Franciscus Cynthius arcmása London, Victoria and Albert Museum 26

Next

/
Thumbnails
Contents