Budapest, 1983. (21. évfolyam)

5. szám május - Tarjányiné dr. Sovány Zsuzsanna: A kertészet vadvirága

Cirill és Metód temploma a Vágóhíd utcában A tavasz köszöntése. Bolgár népszokás pültek Oroszországba. Különböző — elsősorban gazdasági és politikai —- okok miatt évente mintegy 20—35 ezren hagyták el szülőföldjüket, sokan közülük vissza se tértek. Hazánkban a századfordulón már szinte minden nagyobb városban éltek bolgárkertészek. 1920-ban azonban a konyhakertészettel foglalkozóknak csak egyötöde volt bolgár származású. Ennek két lényeges oka lehetett. Az egyik, hogy időközben a magyar kertészek is eltanulták a bolgár mód szerinti kertészkedést; a másik, hogy a bolgár-török háború kitörése után a fiataloknak vissza kellett térniük Bulgáriába katonai szolgálatra. A világválság a bolgárkertészeket is sújtotta, nem egy gazdaság ment tönkre. Ekkor kezdtek sokan kereskedelemmel foglalkozni. A válság megszűnte után feltámadt a termelési kedv, és a II. világháború kitöréséig zavartalanul kertészkedtek. Ekkor legtöbbjük visszatelepült hazájába, jóformán csak azok maradtak Magyarországon, akiket családi kapcsolataik idekötöttek. A felszabadulás után új helyzet állt elő. Fokozatosan megszűntek a magángazdálkodási lehetőségek, helyükbe a termelőszövetkezeti gazdálkodás lépett. A bolgár származású kertészek egy része szorgalmas termelőszövetkezeti tagként folytatta a munkát, mások viszont a kereskedelmet választották, sokan azonban ekkor telepedtek véglegesen haza. Elenyésző azoknak a száma, akik ma is magánkertészkedést folytatnak Budapesten, és ez a fő megélhetési forrásuk. A bolgárkertészek letelepedése sokoldalú hatással volt a magyarországi zöldségtermesztés fejlődésére, a budapesti zöldségtermelési körzet kialakulására, a város zöldségellátására, a lakosság zöldségfogyasztására. A bolgárkertészkedés kialakulása előtt a városi lakosság zöldségfogyasztása rendkívül alacsony volt. Részben, mert a házkörüli kertekben csak saját szükségletre és csak olyan zöldségféléket termesztettek, amelyek öntözés nélkül is biztosan teremtek, télire könnyen tárolhatók voltak, mint például a vöröshagyma, fokhagyma, gyökérzöldségfélék, száraz bab és borsó, továbbá többféle fűszernövény. A bolgárok más, értékes zöldségfajok termesztési technológiáját és fogyasztását is elterjesztették nálunk. Ilyenek a zöldpaprika, főzeléktök, korai káposzta, kelkáposzta, saláta, paradicsom, retek, cékla, póréhagyma, zöldbab, tojásgyümölcs (padlizsán). ők adtak példát az öntözéses zöldségtermesztésre. Kertjeiket eleve oda telepítették, ahol megvoltak az öntözési lehetőségek, és a közeli piac megkönnyítette az értékesítést. Budapesten és környékén nagy bolgárkertészetek voltak Zuglóban, Törökőrön, a Rákospatak völgyében, a rákoskeresztúri temető mögött, Rákosszentmihályon, Pestlőrincen, Rákospalotán, a Csepel-sziget csúcsán, Pesterzsébeten, Soroksáron, Újpesten, a Duna mentén — Pest déli részén -—, a Háros dűlőben. Budán — hidegebb talajai miatt — kevesebb zöldséges kertet műveltek, de itt is folyt kertészkedés: Óbudán a Filatori-, Kaszás-, Mocsaras-dűlők és Törökkő környékén, a Budaörsi út A piacon 43