Budapest, 1983. (21. évfolyam)

5. szám május - Gál Éva: A Szép Juhásznétól a Csendilláig

A Szép Juhászné vendégfogadó hosszát pedig a két szárnnyal együtt hasonló rendű négyszögű oszlopok alkotják. Hátulról van a risalit felett egy fronton [oromzat] alkalmazva, hol a szép juhászné van lefestve". 1872-beri Borsos József festőművész, az akkori tulajdonos, „koncert- és táncszalonnal" bővítette a fogadót, amely a XX. század elejéig fennállott; róla nevezik az egész környéket ma is Szépjuhásznénak. A Szép Juhásznén kívül a XVIII. század végétől néhány más kocsma is létesült a Budakeszi út menté n. N e m egésze n az úton, d e közvetlen közelében — a mai Zugligeti úton, a Kuruclesi út torkolatánál — épült az 1790-es években a Szarvashoz címzett kocsma. Cégéréről kapta nevét a Szarvas út (ma: Szarvas Gábor út). Mintegy két évtizeddel később a Budakeszi út és Kuruclesi út sarkán Kalmárffy Ignác, Buda egyik legnagyobb ingatlanbirtokosa s egy időben városbírája, majorsági házat építtetett terjedelmes Ferenc-halmi birtokának délkeleti szögletében, amelyet kocsmárosoknak adott bérbe. Hasonlóképpen a Budakeszi út (és a Hidegkúti út) utasai jártak szomjukat oltani a Szép Ilona vendéglőbe, amely 1835 körül épült a Budakeszi út és a Hidegkúti út (ma: Vöröshadsereg útja) találkozásánál. A kocsmákat főként átutazók látogatták, de a XIX. század elején már több tucat állandó lakosa is volt e vidéknek, amely részint a Zugligethez (a mai páros oldal és a mögötte elterülő rész), részint Ferenc-halomhoz tartozott. Néhány majorság és nyaraló is épült itt szórványosan az 1820-as évekig. Közülük tulajdonképpen csak egy állt a Budakeszi úton — a mai 36. szám helyén —, a többi a Hárshegyi úton, az Árnyas úton, a Remete úton (az Einsiedler, azaz Remete-major, amelyről az utcát elnevezték) és a Zugligeti úton (a Laszlovszky-major, a mai 58. szám helyén). Az utóbbiról valamikor a jelenlegi Hunyadormot Laszlovszky-hegynek, magát az utat pedig, a János-kórháznál lévő Laszlovszky-vámtól kezdve Laszlovszkyhoz vezető útnak nevezték. 1822-ben, amikor Kalmárffy Ignác felépíttette a ma is álló ún. Ferenc-halmi kápolnát birtokának nyugati szögletében (a Budakeszi út 51/b. szám alatt). már 16 család élt a környéken. A romantikus stílusú kápolna felszentelése alkalmával „Kalmárffy uraság" „közel lévő mezei házánál mintegy 100 személyt, s ezek között több főuraságokat vendégelt meg". Nem sokkal később az egyházi hatóság vizsgálatot indított a kápolnaépítés ügyében: a krisztinavárosi plébániához ugyanis feljelentés érkezett, amely szerint Kalmárffy nem jámborságból, hanem közeli kocsmája forgalmának fellendítésére alapította a kápolnát. A vizsgálat eredményeként mindenesetre elrendelték, hogy Kalmárffy a kápolna körül egy hold területet beépítetlenül köteles hagyni. Új szakasz kezdődött a Budakeszi út és az egész budai hegyvidék fejlődésében az 1840-es Ferenc-halom és a kápolna. Bach Melitta felvétele és reprodukciói