Budapest, 1983. (21. évfolyam)

4. szám április - Dr. Sérti Béla: Akik a város térképét rajzolták

HONISMERET5 ményeket. Ennek hatására — zömében a Váci és a Király utca között — a további hét év alatt (1884-től 1890-ig) 106, az ezredéves ünnepségekig pedig újabb 85 épület készült el. A lakóházakon kívül olyan épületeket emeltek, mint a New York-palota, a Royalszálló, a Vígszínház és a Nyugati pályaudvar. A Lipót és a Ferenc körúton a régi házak és az üres telkek helyére 1906-ig 37 új épületet emeltek. Az egyetlen még fennmaradt üres telken 1927—28-ban megépültek a Corvin-házak. A Nagykörút e legfiatalabb épületével szemben áll legöregebb épülettömbje: a volt Mária Terézia-laktanya 1845 —46-ból. Bár a 4,1 kilométer hosszú Nagykörút teljes kiépítése 35 esztendeig tartott, az épületek közel négyötöde az 1884—1896 közötti 13 év alatt épült. A Nagykörút közműlétesítményeiben döntő jelentőségű az, hogy kiépült a főgyűjtőrendszer és ezzel a fejlődő város legfontosabb csatornahálózata. A széles úttest végig bazaltkockákkal volt burkolva, és aszfaltos járdák épültek. Említésre méltó még, hogy a Nyugati pályaudvar és a Király utca között 1887. június 29-én üzembe helyezték az első villamost. A Nagykörút és a vele egy időben épült Sugárút kialakítása volt az első nagyvonalú, megvalósított városrendezési terv, amely hosszú évtizedekre meghatározta fővárosunk jövőbeni városképét. A Belváros szabályozása már az Eskü téri és a Vámház téri híd építésételrendelő 1893. XIV. törvénycikk előtt megkezdődött. Mi az, ami a városfalakon belüli Belvárosban rendezésre, szabályozásra vár? Az áthaladó korlátolt közlekedési lehetőség, a szük utcák, vonulatok rendezetlensége, a zsákutcák, de főként a megszakadó utcák, amelyek nehezítik az eljutást a városrész egyik részéből a másikba. Az Egyetem tér, a Barátok tere (a Ferencesek temploma előtti kis tér), továbbá a Szervita (ma Martinelli) tér szélesítésével és a Fehérhajó már akkor rozzant épületének lebontásával még 1871-ben létrejött a Dunával párhuzamos útvonal, amely szerepel Klein és Fraser pályamunkájában is. Az Űri (a későbbi Koronaherceg, ma Petőfi Sándor) utcában akkor már állt a Főposta épülete, amely az Invalidusok palotája (ma Városháza) műemlék homlokzatának kellő városképi érvényesülését elveszi. A térképen megtalálható még: a Deák téri evangélikus templom és a szervitáké, továbbá a görög és belvárosi plébániatemplom, a Duna-parton a kegyesrendiek épülete, mellette az azóta lebontott régi városháza. A szabályozási terv további fontos része a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca szélesítése nyolc ölre; a Sebestyén és a Duna utca, továbbá a Barátok, a Sebestyén és a Rózsa tér szabályozása. A Sebestyén utca hozzávetőlegesen a Felszabadulás téri irodaház bejáratától a Duna utcáig terjedt, előbb a délre fekvő Sebestyén teret, majd az északi irányban lévő Rózsa teret érintette. Ezekkel azonos nagyságú terecske volt a Ferencesek temploma előtti Barátok tere. A Lipót utca (ma Váci utca déli része) és a Zöldfa (ma Veres Pálné) utca torkolatát is szabályozták. Az Aranykéz utcát csupán a mai Türr István utcáig hosszabbították meg, délre, a régi Városháza előtti térig nem volt folytatása. Sor került még a Galamb és a Zsibárus (ma Párizsi) utca szabályozására, és megszűnt a Kötő utca, amely a mai Március 15. tér északi házsora mentén, a Petőfi tér és a Galamb utca között volt. Tervezték még a Vármegyeház utcának az Üjvilág (ma Semmelweis) utcával „bazár által leendő összeköttetését." Ebből csupán a Rőser-bazár valósult meg, amely átjáróház, a földszintjén eredetileg bazársorral épült. A Gránátos (ma Városház) utca szélesítésére csupán a két végén volt lehetőség. Megtörtént a Lövész (ma Királyi Pál) utca és a Szerb utca szabályozása, valamint a Tél (ma Havas) utca „kivezetése" a Duna-partra, a Váci utcai Újvárosháza előtt nyitandó tér megvalósítására azonban nem került már sor. Az egykori Hal tér is (a Duna utca végében) megszűnt, és a hivalkodó két Klotildbérpalota felépítése megszabta a Belváros fejlődésének további irányát. A Lipótváros fejlődését a hírhedt Újépület lebontása után a Szabadság tér létesítése és közelében a Parlament épületének helykijelölése, majd felépítése határozta meg. A Palóczy Antal terve szerint épült Szabadság tér rendezésére kiírt pályázatot Francsek Imre, a Közmunkatanács mérnöke nyerte. Az eladó 28 telekből már az első évben 21 elkelt. A vásárlók közt volt az Áru- és Értéktőzsde is, amelynek palotájában ma a Magyar Televízió működik. Az Országház építését elrendelő 1880. évi LVIII. törvénycikk után kiírt pályázat alapján a végleges terv elkészítésére Steindl Imre kapott megbízást. A Szabadság tér és az Országháza egyébként nem a térképen látható vonalvezetésnek megfelelően épült be. A Lipótvárosnak a Nap (ma Alkotmány) utcától északra eső része — ha nem is teljes mértékben — nagybanegészben a szabályozási tervben megjelölt tömbök szerint alakult ki (így a mai Szent István park is), hasonlóképpen a tőle keletre fekvő Terézvárosé is. A Terézváros határát az Országút (ma Tanács körút)-ból kiinduló Váczi (ma Bajcsy-Zsilinszky és Váci), valamint a Kerepesi (ma Rákóczi) és a Csömöri (ma Thököly) út jelentette. Beépítési szabályozására — ami egyébként a Nagykörút, a Sugárút és a Nyugati pályaudvar építéséhez igazodott — elsősorban a Nagykörúton kívül eső részen került sor. A tervben már ott látjuk a mai Élmunkás-hidat, amely a két városrészt köti össze; felszámolják a „régi váczi temetőt", a Hermina tér az Operaháznak ad helyet, megszűnik a „Régi baromvásár" tere, amely a mai Dohány és a Rottenbiller utcától északnyugatra volt. Nem terjed ki a szabályozás a mai Benczúr (akkor Nagy János) utca, a Felső erdősor, a Rottenbiller, a Damjanich és az Aréna (ma Dózsa György) út által határolt területrészre, amelyet a Városligeti (ma Gorkij) fasor osztott két részre. Volt egy másik Aréna utca is: a mai Wesselényi utca, amelyet a Síp és a Dohány utca között „áttörtek", illetve meghosszabbítottak. A térképen megtaláljuk Rumbach Sebestyén vasfürdőjének a helyét a mai Rudas László utcában, a Dohány utcai zsinagóga, a terézvárosi római katolikus plébániatemplom, a Vakok Intézetének (a Zeneakadémia helyén) a megjelölését és a Szegényházét (az Alsó erdősorban), továbbá az Állatkert, az Epreskert és a Rumbach utcai zsinagóga helyének kijelölését. Ä Teréz- és a Józsefváros között határt szabó és a Hatvani utca felé tölcséresen szűkülő Kerepesi (ma Rákóczi) út kiszélesítésére kevés lehetőség nyüt. A Rókus-kórház még napjainkban is „belóg" a szabályozási vonalba. így inkább a Kerepesi út és a Sertéskereskedő (ma Népszínház) utca közötti háromszög szabályozására gondoltak, továbbá arra, hogy a Népszínház utca „levezeti" majd a Rákóczi út forgalmának egy részét. Szerencsére nem valósult meg az a terv, s a Keleti pályaudvart nem „hozták be" a Blaha Lujza térig. Itt épült fel azután az új Népszínház 1875-ben, földszintes házak, kunyhók, viskók között, amikor még a régi Nemzeti Színházban is tartottak előadásokat. A térképen ott találjuk a régi Képviselőházat (a mai Bródy Sándor utcában) és a Nemzeti Múzeumot, a megszűnt Üjvásár (Lóvásár) tér helyébe lépő Köztársaság téren a Légszeszgyárat, az Üllői úton pedig a Pest-budai Bútorgyárat (a Thék-bútorgyár elődjét), a József fiúárvaházat (a Josefiniumot) és az impozáns Füvészkertet (régebbi neve Orczy-, illetve Festetich-kert volt.). A templomok közül a római katolikus plébániatemplomot a mai Horváth Mihály téren és a szlovák evangélikust a Rákóczi úton. A József- és a Ferencváros találkozásánál a Nagyvárad tér kialakítása és onnan a Gyáli út megnyitása, a Ferenc tér, a Temető (ma Mester), a Kinizsi és a Csillag (ma Gönczy Pál) utca, továbbá az Alsó Duna-sor (ma Közraktár utca, az azóta lebontott közraktárak egy részére került parkkal) szabályozása a jelentősebbek, valamint a mai Erkel—Ráday—Mátyás—Szamuely utca által határolt tömbé. A térképen két jelentősebb középület található: a Só (ma Dimitrov) téren a Fővámház (ma Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem), az Üllői úton pedig a már említett Mária Terézia-laktanya. A térképről leolvasható a „lóvonatú vasút" pályája is. így az Újpest—Kálvin térüllői út viszonylaté; a Rákóczi útié, amelynek egyik ága a mai Mező Imre úton át Kőbányával kötötte össze a Belvárost, a másiknak a Rottenbiller—Damjanich utcán haladva, a Városligetben volt a végállomása. A szabályozási terv készítésének idejében csupán egyetlen Duna-hidunk volt: a Lánchíd. Az 1873-as térképről azonban leolvasható a Margit-híd és a margitszigeti szárnyhíd terve, továbbá a Margitsziget szabályozása is. Abban az időben ugyanis a hajóval elérhető Budai Kis Szigetről még egy út vezetett — töltésen keresztül — a Margitszigetre. 1870 után készültek tervek a Duna szabályozására, az Eskü (Erzsébet) téri és a Mészáros utcai (Ferenc József-, a mai Szabadság-) híd építésére is. A budai oldal szabályozásával kapcsolatban már a Boráros téri híd építésére is gondoltak. * A cikk keretében Budapest 1871. évi általános szabályozási tervéből a Dunának csupán a bal parti belső területrészét ismertettem — és azt is a teljesség igénye nélkül. IRODALOM: 1. Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? (IS70-I930> Bp. 1 931. 2. Budapest Lexikon. Bp. 1973, 3. Ruisz Rezső: A Nagykörút. Bp. I960. 4. Belvárosunk tegnap és ma. Bp. 1970. . Bertalan János —dr. Berti Béla: A százéves Népköztársaság útja. Budapest 1976/8. sz. 41