Budapest, 1983. (21. évfolyam)

3. szám március - Endrei Walter: Eltűnt utca, eltűnt név

ENDREI WALTER Eltűnt utca, eltűnt név Amikor 1853-ban felesége meghal. Nürnberger a mostohafiaival osztozik a vagyonon. A sörház akkori leltárából kiviláglik, hogy tárolnak benne 400 kilogramm komlót és 44 kilogramm malátát, de a 279 darab söröshordó üres, és csak kintlevőségként szerepel, korcsmárosoknál és kereskedőknél birtokában, 24 hordó sör. így eshetett, hogy mire a lelkiismeretes Varásdy Lipót megrajzolta az 1856-os Óbuda térképet, a sörházat már hajdaniként jelölte. De vajon milyen is lehetett ez a másfél évszázadig működő üzem? Egyetlen kiindulópontunk van: az 1821. évi leltár, amely világosan érzékelteti, hogy a több épületből álló együttes Duna-parti traktusa kétszintes volt. Másrészt azt állítja, hogy a „lovasjárgányú szárazmalom, mely két emelet (helyesen: szint) magas, jó anyagból épült", és hogy a serfőző lakása, a malátaszárító s a voltaképpeni serfőzőműhely „hátul a Dunánál, az istállók felett", illetve „a sarkon a Duna felé a lovasjárgány felett" helyezkedik el. Ebből következik, hogy a Duna-parti házsorban, a katonai raktár és a zsinagóga között emeletes épületet kell keresnünk — ilyen pedig az Alt Jakab-Kunike-féle litográfián (1822) egyetlenegy akad. Merész ívelésű, magas teteje különleges rendeltetést sejtet. Feltehetően a sörlékészítéskor használt katlan és a hűtőbárkák elhelyezését tágas térben oldotta meg az építő, Mayerffy József; minthogy pedig kémény egyáltalán nem látszik rajta, feltehető, hogy a kürtő a meredek tető nyergében végződik. A padlásablakkal ellátott tetőt egy másik veduta is megőrizte: a Rohbock-féle acélmetszetsorozat Óbudai Hajógyárat ábrázoló képén tűnik fel a baloldali facsoport fölött. Szerencsére azonban egy másik szemszögből, a Duna, tehát a Hajógyári-sziget felől is előkerült a serfőző épület egy nézete. Th. Glatz az egyik szárazdokk belsejében folyó munkát örökítette meg. Rajzán feltűnik a három emelet ablakáról és magas tetejéről felismerhető a sörház is. Az épületet egy 1868 .évi tervezet tanúsága szerint lakóházzá alakították át. Az 1930 körüli Erdélyi-féle fényképek földszintes, de magas, homlokzati téglákkal díszített ipari épületet mutatnak. Az emeleti szintet nem bontották le, hanem a dunai védőgát feltöltésekor — a Ruházati Bizottság épületéhez hasonlóan — földszinti helyiségei pincévé, azok ablakai pincenyílásokká váltak. A Serfőző utca 1932-ben. Csizmadia István ceruzarajza 45