Budapest, 1983. (21. évfolyam)

3. szám március - Szerkesztőségünk válasza:...de lehet emlékmű is

névvel kell egybekapcsolni. Rég^ utcanevet lehetőleg ne változtassunk meg: ennek a lakosság, a mentők, tűzoltók, táviratkézbesítők tájékozódása látja kárát. A sok párhuzamos utcanevet (a 22 Petőfit, 19 Kossuthot, 16 Széchenyit, 14 Rákóczit, 13 Batthyányt, 12 Dózsa Györgyöt s így tovább) fokozatosan meg kell ugyan szüntetni, de ezt is körültekintéssel, lassacskán, s lehetőleg — főként a peremvárosokban — a korábbi népi nevek (netán hajdani dűlőnevek) fölújításával. Új nevet lehetőleg új utcák kapjanak, s ott is először próbálkozni kell szép természeti nevek adásával, mégpedig lehetőleg 3—4—5 névből álló névbokor egyidejű elnevezésével. Ez nemcsak szép, hanem tájékoztató értékű is. Ha régi neveink összevissza találhatók is a várostérképen, legalább az új városrészekben legyenek átgondoltan kiszemelt, nyelvesztétikailag is kifogástalan utcaneveink. Ebben a kegyeletnek csak másodsorban lehet szerepe. Ápoljuk nagyjaink sírjait, műveit, jelöljük meg lépteik nyomát márványtáblákon, ünnepeljük őket évfordulóikon és azon kívül is, de nevüket csak akkor írjuk utcanévtáblára, ha azt az utcanévadás nyelvi törvényszerűségei és gyakorlati szempontjai lehetővé teszik. ...de lehet emlékmű is Szerkesztőségünk válasza Egyetértünk Péter Lászlóval, Szeged utcaneveinek (és még sok más fontos témának) tudós kutatójával abban, hogy „az utcanévadás a tiszteletadásnak, az utókor hálájának nem egyetlen fajtája". De egyik alkalmas fajtája. Különösen akkor, ha a megemlékezés és emlékeztetés más formáival párosul. Múlt évi februári számunk 45. lapján A Budapest postájában emlékeztettünk azokra a zománctáblákra, amelyeket a 48-as forradalom századik évfordulóján helyeztek el a nagy idők résztvevőinek utcáiban, s amelyek azóta sajnálatosan megritkulva már-már múzeumi elhelyezést kívánnak. Szokássá lehetne tenni, hogy a jeles emberekről újonnan elnevezett utcák 1-es számú házának falán hasonló ismertető táblát helyezzenek el. Nem fontos, hogy márványtáblátállítsanak minden utcanévadónak. Csinálhatnak ízléses zománcozott táblát is. így legalább az ott lakók és az arra járók megtudhatnák, kit tisztel az utca neve. óta az Eskü utat újra a forradalomban kapott nevével hívják Szabadsajtó útnak. Névesztétikai szempontból talán nem tökéletes ez a név, de a történelmi értéke fontosabb nekünk. A Belváros régi, hangulatos nevei közül nem egy áldozatául esett a múlt különböző névváltoztatási szempontjainak. Sajnos, semmi remény nincs arra, hogy közülük akár csak egy is visszakapja elvett nevét. Abban viszont kételkedünk, hogy egyes jeles emberek neve eleve alkalmatlan arra, hogy utcát, teret jelöljön. Például azért, mert nagyon közönséges név, mint Nagy Lászlóé, Szabó Pálé. Nem hisszük, hogy a Szabó Pál utcanév (még nincs!) összekeveredne a XIX. kerületi Szabó Ervin utca, I. kerületi Szabó Ilonka, XIV. kerületi Szabó József utca vagy a X. kerületi Szabó Károly utca nevével. Legfeljebb az okozna zavart, ha a Nagy vagy Szabó vezetéknevű nagy emberek utcáit egy bokorba tennék. Kálmán Béla jeles könyve A nevek világa nekünk is kedves olvasmányunk, Onnan tudjuk, hogy Helsinkinek egy-egy városnegyedében rokon fogalmakból alkottak utcaneveket. így a belvárosban csupa keresztnév van, a tengerparton Tengerész, Kapitány, Kormányos, Árbocmester stb. ytca, egy másik negyedben csupa'vadállat neve. Északi nyelvrokonainknak ezt a kedves ötletét nem tartjuk követendőnek. Budapesten is akadnak ilyen utcanév bokrok. Például a csepeli Csillagtelepen egymás mellett van Merkúr, Vénusz, Jupiter, Orion, Mars stb. utca. Az emberi gyarló emlékezet csak azt jegyzi meg, hogy valami csillagnév. Nagy a bosszúság, mikor bolygó és állócsillag nevek közt kell bolyongani, míg — szezám, tárulj! — megleli az ember a keresett címet. Arra persze vigyázni kellene, hogy a névadónak legyen valami elgondolható kapcsolata az utcával vagy a környékkel. Hogy ne csak a rábökő önkény adja az új nevet. Ebből a szempontból szerencsés például Diószegi Sámuelnek, a jeles debreceni füvésznek az utcája az egyetemi füvészkert közelében. (Csak arra nincs magyarázat, hogy az utcajegyzék miért előkelősítette az írásmódot Diószeghyre. Fazekas Mihály botanikus barátja mindig g-vel és i-vel írta a nevét.) Gelléri Andor Endrével viszont nem jól cselekedtek az utcanevek elbérmálói, mikor a XVI. kerületbe helyezték a nevét, pedig tudnivaló, hogy Óbudán nőtt föl, s az ottani lakóhelyük környékét többszörösen megörökítette. Abban is egyetértünk Péter Lászlóval, hogy „úgy kellene őriznünk régi utcaneveinket, ahogy műemlékeinket". (Műemlékeink őrzése, gondozása vajon példaszerű?) Egyetlenegy olyan utcanévről van tudomásunk, amely visszakapta a tőle elvett történelmi értékű nevet: 1948 34