Budapest, 1983. (21. évfolyam)

3. szám március - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

A városatya nemes haragja A városházi ülésterem ódon csillárjai hajdan sok asztalverés tanúi voltak. A városatyák egyi­két-másikát olykor elragadta a szenvedély, a hang felemelésén kívül a padok csapkodásával is kifejezte indulatát. Ala csendesebbek a Fővárosi Tanács ülései, sőt, nemegyszer szelíd unalom lengi át a termet. Ugyan ki hinné el, hogy egykor közbekiáltásoktól, szócsatáktól zengtek ezek a falak. Kétségtelen a nagy társadalmi változások hatása. Megszűnt az elnyomó és elnyomott osztályok soha át nem hidalható ellentéte, és ezzel a soha fel nem oldható érdekellentét is. Miért csapkod­ná ma a városatya a padokat? Vagy talán korunkban is van oka nemes haragra? Az újságíró most is láthat asz­talverést. Bizottsági tanácskozá­son, vb-ülésen. Általában: zárt megbeszélésen. De soha nem a nyilvánosság előtt. Vagyis gyanít­ható, hogy nem egyszerűen csak szelídek lettek a városatyák. So­kan ma úgy vélik még: nem he­lyes, ha kitudódik, hogy a taná­csokban vannak eltérő vélemé­nyek. Mintha hiba volna, hogy a kerület vagy a főváros vezetése minden felháborító jelenségen — felháborodik. Téves vélekedés. Csak erősödik a bizalom, ha a választó megtudja, hogy minden fontos döntést gondos vita előz meg, s ha azt is megtudja, hogy milyen nézetkülönbségek van­nak. Mindez tény, de az élet azt bi­zonyítja, hogy eltérés van az el­képzelt tervek és a megvalósult tények között. Vajon nem azt kell-e érdemében megvitatni: hogy ha összhang van a tervezés­ben a feladatok és a lehetőségek között, hogyan teremthető meg az összhang a megvalósításban is. Egyszerűbben: hogyan lehetne új erőket bevonni, új forrásokat ki­aknázni a fejlesztésben? Ez pe­dig már a legteljesebb nyilvános­ság elé tartozik. Különben is, nemcsak fejlesz­tési tervről meg költségvetésről tanácskoznak a városatyák. Ma a tanácsok jelentősége jóval na­gyobb, mint valaha is volt. Tevé­kenységük kiterjed a város egész életére. S az olyan veszélyes je­lenségek, mint a fegyelem álta­lános lazulása vagy a romló köz­biztonság, megérdemlik az igazi vitákat. Találkozunk olyan nézetekkel is: ha falon belül szelíd a hang, falon kívül sem lesz élesebb. Ez is tévedés. A lapokban, a tévében gyakran hevesen támadják az új tízemeletes negyedeket. A fővá­ros tervezői, beruházói és a vá­rosatyák — akik jóváhagyták az elképzeléseket — úgy vélik, hogy más úton nem oldható meg belát­ható időn belül a lakáskérdés. De akkor miért nem állnak ki határozottabban az állásfoglalá­suk mellett? Miért hagynak szó nélkül olyan megállapításokat, hogy „Óbudán nem építés volt, hanem pusztítás" vagy hogy „Új­palota embertelen építkezés". Elismerés a természetnek és az építőknek Nem sokszor történhetett meg, hogy a Budapesti Pártbizottság titkára megdicsérte — a termé­szetet. Most Békési László meg­tette. S erre minden oka megvolt. Tavaly a fővárosban csaknem 17 ezer lakás készült el. Hogy ezt sikerült elérni, abban nagy része volt az enyhe télnek is. Az év tizenegy hónapjában ugyanis az építők nem teljesítették a tervet. Decemberben viszont olyan erő­ket vontak össze, hogy behozhat­ták a lemaradást. Jó volt az idei kezdet is. Ko­runk legmelegebb januárja nem­csak az építőknek kedvezett, ha­nem lehetővé tette temérdek kő­olaj, szén, villanyáram és pénz megtakarítását. A legjobbkor jött ,ez. De kétségtelen az is, hogy az 1982-es év sikerei is hatottak az indulásra. Békési László az éves mérleg vitájában eredményesnek mondta az 1982-es esztendőt. A város gyarapodása, a kiegyensúlyozott árukínálat is hozzájárul az élet­színvonal védelméhez. A fejlődés lehetővé tette, hogy a főváros több részén javuljanak az életkörülmé­nyek. A legnagyobb érdeklődés az életszínvonal alakulását kíséri. A kép nem egyenletes. A fogyasztói árszint 7 százalékkal nőtt. Az ipari dolgozók keresete átlag nyolc, az építőké 7,5 százalékkal emelkedett, a közlekedésben és a költségvetési szerveknél azonban nem érte el a 7 százalékot. A bu­dapesti. dolgozók átlagkeresete 5 ezer forint volt, 1982. december 31-én az átlagnyugdíj megha­ladta a 3 ezer forintot. A betétek állománya ismét emelkedett. Melyek a legfontosabb idei fel­adatok ? Az idén több mint 17 ezer la­kást kell felépíteni. A gyermek­intézmények hálózatát 1300 böl­csődei, 800 óvodai férőhellyel, 128 általános iskolai teremmel kívánják bővíteni. A kórházi ágyak száma csaknem ötszázzal nő. Az új boltok, áruházak együt­tes területe eléri majd a 36 ezer négyzetmétert. Folytatódik az észak—déli metró építése, az Ár­pád-híd szélesítése, az Operaház és a budavári palota megújítása. Az új tervben sok fontos minő­ségi feladatot jelölnek meg. Ezt részben a múlt év hibái követe­lik. El kell érni, hogy az építők ne decemberben fejezzék be az új lakások zömét. Nagyon sokba ke­rül a fővárosnak — elsősorban az új lakóknak — az egyenetlen mun­ka, a téli hajrá. Jogos igény, hogy növelni kell a nagyobb alapterü­letű, több helyiséges lakások ará­nyát. Továbbra is sürgető fel­adat, hogy a lakások átadásával egy időben nyithassák meg a he­lyi ABC-áruházat, a szolgáltató fiókokat. Több kórházi építkezés késik. Itt feltétlenül gyorsítani kell a munkát. A legfontosabb tenni­valók között jelölte meg a Buda­pesti Pártbizottság azt is, hogy őszre minden iskolai terem elké­szüljön. Elismerést, de bírálatot is kap­tak a nagy északi beruházások építői. Az Árpád-híd szélesítése jól haladt, de a Váci úton nem volt tervszerű a munka. A tanácskozáson az új esztendő halaszthatatlan feladataként ha­tározták meg, hogy a bérek és a jövedelmek valóban kifejezzék az igazi teljesítményeket. Nem sza­bad félni a nagyobb szóródástól. A főváros vezetése minden esz­közzel meg akarja őrizni az áru­kínálat színvonalát. Különösen fontos a kenyérgyártás javítása, a szolgáltatások fejlesztése. Sokat vitatkoznak ma a kisvállalkozá­sokról. Elsősorban azokat kell erő­síteni, amelyek enyhíthetik a hát­téripar, a szolgáltatások és a ke­reskedelem gondját. Az idei tervezésnek lényeges törekvése, hogy a fejlesztés hatá­sára folytatódjék az életkörülmé­nyek javulása. Ez jelentősen be­folyásolja az életszínvonal alaku­lását is. Az új lakások építése, a meglevők felújítása és a lakás­cserék eredményeként mintegy 150 ezer budapesti ember juthat az eddiginél jobb lakáshoz. Mód nyílik arra, hogy minden gyere­ket elhelyezhessenek bölcsődébe és óvodába. Javulnak az iskolai oktatás feltételei is. „Nincs okunk elhallgatni a ne­hézségeket — mondta Békési László —, de arra sincs szükség, hogy sötéten lássuk az 1983-as év kilátásait." Személyi hírek A Fővárosi Tanács pártbizott­sága Bornemissza Sándor első tit­kárt érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből. Az El­nöki Tanács eredményes mun­kásságáért a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Bor­nemissza Sándort. A Fővárosi Tanács pártbizott­ságának első titkárává Varga Sán­dort, a Budapesti Pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetőjét vá­lasztották meg. Varga Sándor 41 éves. Elvégezte a Budapesti Mű­szaki Egyetemet, a Közgazdasági Egyetemet és a Folitikai Főisko­lát. 1975-től 1979-ig a X. kerü­leti Tanács elnökhelyettese volt. A XIII. kerületi Tanács a más fontos megbízatása miatt felmen­tette Bozsik József helyébe Bor­nemissza Sándort választotta meg elnökének. A XI. kerületi Tanács nyugál­lományba vonulása miatt, érde­mei elismerése mellett, felmen­tette tisztségéből Grubics István tanácselnököt, és a tanács új el­nökének Hurbán Lajost, a XI. kerületi pártbizottság titkárát vá­lasztotta meg. Aczél Kovách Tamás Városházi tudósítások 26

Next

/
Thumbnails
Contents