Budapest, 1983. (21. évfolyam)

3. szám március - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

A városatya nemes haragja A városházi ülésterem ódon csillárjai hajdan sok asztalverés tanúi voltak. A városatyák egyikét-másikát olykor elragadta a szenvedély, a hang felemelésén kívül a padok csapkodásával is kifejezte indulatát. Ala csendesebbek a Fővárosi Tanács ülései, sőt, nemegyszer szelíd unalom lengi át a termet. Ugyan ki hinné el, hogy egykor közbekiáltásoktól, szócsatáktól zengtek ezek a falak. Kétségtelen a nagy társadalmi változások hatása. Megszűnt az elnyomó és elnyomott osztályok soha át nem hidalható ellentéte, és ezzel a soha fel nem oldható érdekellentét is. Miért csapkodná ma a városatya a padokat? Vagy talán korunkban is van oka nemes haragra? Az újságíró most is láthat asztalverést. Bizottsági tanácskozáson, vb-ülésen. Általában: zárt megbeszélésen. De soha nem a nyilvánosság előtt. Vagyis gyanítható, hogy nem egyszerűen csak szelídek lettek a városatyák. Sokan ma úgy vélik még: nem helyes, ha kitudódik, hogy a tanácsokban vannak eltérő vélemények. Mintha hiba volna, hogy a kerület vagy a főváros vezetése minden felháborító jelenségen — felháborodik. Téves vélekedés. Csak erősödik a bizalom, ha a választó megtudja, hogy minden fontos döntést gondos vita előz meg, s ha azt is megtudja, hogy milyen nézetkülönbségek vannak. Mindez tény, de az élet azt bizonyítja, hogy eltérés van az elképzelt tervek és a megvalósult tények között. Vajon nem azt kell-e érdemében megvitatni: hogy ha összhang van a tervezésben a feladatok és a lehetőségek között, hogyan teremthető meg az összhang a megvalósításban is. Egyszerűbben: hogyan lehetne új erőket bevonni, új forrásokat kiaknázni a fejlesztésben? Ez pedig már a legteljesebb nyilvánosság elé tartozik. Különben is, nemcsak fejlesztési tervről meg költségvetésről tanácskoznak a városatyák. Ma a tanácsok jelentősége jóval nagyobb, mint valaha is volt. Tevékenységük kiterjed a város egész életére. S az olyan veszélyes jelenségek, mint a fegyelem általános lazulása vagy a romló közbiztonság, megérdemlik az igazi vitákat. Találkozunk olyan nézetekkel is: ha falon belül szelíd a hang, falon kívül sem lesz élesebb. Ez is tévedés. A lapokban, a tévében gyakran hevesen támadják az új tízemeletes negyedeket. A főváros tervezői, beruházói és a városatyák — akik jóváhagyták az elképzeléseket — úgy vélik, hogy más úton nem oldható meg belátható időn belül a lakáskérdés. De akkor miért nem állnak ki határozottabban az állásfoglalásuk mellett? Miért hagynak szó nélkül olyan megállapításokat, hogy „Óbudán nem építés volt, hanem pusztítás" vagy hogy „Újpalota embertelen építkezés". Elismerés a természetnek és az építőknek Nem sokszor történhetett meg, hogy a Budapesti Pártbizottság titkára megdicsérte — a természetet. Most Békési László megtette. S erre minden oka megvolt. Tavaly a fővárosban csaknem 17 ezer lakás készült el. Hogy ezt sikerült elérni, abban nagy része volt az enyhe télnek is. Az év tizenegy hónapjában ugyanis az építők nem teljesítették a tervet. Decemberben viszont olyan erőket vontak össze, hogy behozhatták a lemaradást. Jó volt az idei kezdet is. Korunk legmelegebb januárja nemcsak az építőknek kedvezett, hanem lehetővé tette temérdek kőolaj, szén, villanyáram és pénz megtakarítását. A legjobbkor jött ,ez. De kétségtelen az is, hogy az 1982-es év sikerei is hatottak az indulásra. Békési László az éves mérleg vitájában eredményesnek mondta az 1982-es esztendőt. A város gyarapodása, a kiegyensúlyozott árukínálat is hozzájárul az életszínvonal védelméhez. A fejlődés lehetővé tette, hogy a főváros több részén javuljanak az életkörülmények. A legnagyobb érdeklődés az életszínvonal alakulását kíséri. A kép nem egyenletes. A fogyasztói árszint 7 százalékkal nőtt. Az ipari dolgozók keresete átlag nyolc, az építőké 7,5 százalékkal emelkedett, a közlekedésben és a költségvetési szerveknél azonban nem érte el a 7 százalékot. A budapesti. dolgozók átlagkeresete 5 ezer forint volt, 1982. december 31-én az átlagnyugdíj meghaladta a 3 ezer forintot. A betétek állománya ismét emelkedett. Melyek a legfontosabb idei feladatok ? Az idén több mint 17 ezer lakást kell felépíteni. A gyermekintézmények hálózatát 1300 bölcsődei, 800 óvodai férőhellyel, 128 általános iskolai teremmel kívánják bővíteni. A kórházi ágyak száma csaknem ötszázzal nő. Az új boltok, áruházak együttes területe eléri majd a 36 ezer négyzetmétert. Folytatódik az észak—déli metró építése, az Árpád-híd szélesítése, az Operaház és a budavári palota megújítása. Az új tervben sok fontos minőségi feladatot jelölnek meg. Ezt részben a múlt év hibái követelik. El kell érni, hogy az építők ne decemberben fejezzék be az új lakások zömét. Nagyon sokba kerül a fővárosnak — elsősorban az új lakóknak — az egyenetlen munka, a téli hajrá. Jogos igény, hogy növelni kell a nagyobb alapterületű, több helyiséges lakások arányát. Továbbra is sürgető feladat, hogy a lakások átadásával egy időben nyithassák meg a helyi ABC-áruházat, a szolgáltató fiókokat. Több kórházi építkezés késik. Itt feltétlenül gyorsítani kell a munkát. A legfontosabb tennivalók között jelölte meg a Budapesti Pártbizottság azt is, hogy őszre minden iskolai terem elkészüljön. Elismerést, de bírálatot is kaptak a nagy északi beruházások építői. Az Árpád-híd szélesítése jól haladt, de a Váci úton nem volt tervszerű a munka. A tanácskozáson az új esztendő halaszthatatlan feladataként határozták meg, hogy a bérek és a jövedelmek valóban kifejezzék az igazi teljesítményeket. Nem szabad félni a nagyobb szóródástól. A főváros vezetése minden eszközzel meg akarja őrizni az árukínálat színvonalát. Különösen fontos a kenyérgyártás javítása, a szolgáltatások fejlesztése. Sokat vitatkoznak ma a kisvállalkozásokról. Elsősorban azokat kell erősíteni, amelyek enyhíthetik a háttéripar, a szolgáltatások és a kereskedelem gondját. Az idei tervezésnek lényeges törekvése, hogy a fejlesztés hatására folytatódjék az életkörülmények javulása. Ez jelentősen befolyásolja az életszínvonal alakulását is. Az új lakások építése, a meglevők felújítása és a lakáscserék eredményeként mintegy 150 ezer budapesti ember juthat az eddiginél jobb lakáshoz. Mód nyílik arra, hogy minden gyereket elhelyezhessenek bölcsődébe és óvodába. Javulnak az iskolai oktatás feltételei is. „Nincs okunk elhallgatni a nehézségeket — mondta Békési László —, de arra sincs szükség, hogy sötéten lássuk az 1983-as év kilátásait." Személyi hírek A Fővárosi Tanács pártbizottsága Bornemissza Sándor első titkárt érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből. Az Elnöki Tanács eredményes munkásságáért a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Bornemissza Sándort. A Fővárosi Tanács pártbizottságának első titkárává Varga Sándort, a Budapesti Pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetőjét választották meg. Varga Sándor 41 éves. Elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetemet, a Közgazdasági Egyetemet és a Folitikai Főiskolát. 1975-től 1979-ig a X. kerületi Tanács elnökhelyettese volt. A XIII. kerületi Tanács a más fontos megbízatása miatt felmentette Bozsik József helyébe Bornemissza Sándort választotta meg elnökének. A XI. kerületi Tanács nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett, felmentette tisztségéből Grubics István tanácselnököt, és a tanács új elnökének Hurbán Lajost, a XI. kerületi pártbizottság titkárát választotta meg. Aczél Kovách Tamás Városházi tudósítások 26