Budapest, 1982. (20. évfolyam)

1. szám január - Szakolczay Lajos: A 700 éves Rákospalota mai gondjai

kánkat nagymértékben segítette a jelentős társadalmi összefogás. — S a legnagyobb beruházás, a lakásépítés? . . . A célcsoportos lakásépítkezés keretében valójában befejeződött Újpalota lakótelep építése. Összesen 15 ezer 500 lakást adtunk át. A Landler-lakótelep és az Énekes utcai lakásépítkezések első üteme szintén befejeződött. A kerület lakásállománya jelen pillanatban 36 ezer 770 lakás — ennek közel 50 százaléka több szobás, összkomfortos. Lakáspolitikai célkitűzéseinknek megfelelően az elosztható 1449 lakás 85 százalékát fizikai és termelésben részt vevő dolgozók, 60 százalékát fiatal házasok, többségében munkásfiatalok kapták. A népességpolitikára is figyeltünk: 443 három vagy több gyereket, 438 két gyermeket eltartó család kapott otthont soron kívül. Mindezek ellenére a lakáshiány okozza a legnagyobb társadalmi feszültséget. A lakóházak felújítása — korábban e téren nagy lemaradásunk volt - szintén erősödött. Az V. ötéves tervidőszakban 353, 7 millió forintot fordítottunk lakások felújítására, karbantartására. — További eredmények? — Köztudomású, hogy kerületünk csatornahálózata még hiányos. A közmű- és kommunális ágazat eredményei ezért hatványozottabbak: megépült a Kossuth utcai. Aporháza utcai, Telek utcai közcsatorna s a Pestújhelyi utat a Gorkij tér és a Szerencs utca közötti szakaszon szintén kanalizáltuk. A Körvasútsor és a Széchenyi utca közötti Sportélet a Pollak Antal Úttörőházban Rákos úti főgyűjtő is kész. Mindezek ellenére, a csatorna hiánya a kerület egyik legsúlyosabb problémája. — Milyenek a közutak és a közlekedés ? — A közúti hálózatot szintén fejlesztettük, a kerület útjainak 60,5 százalékán van burkolat. A lakosság kezdeményezésére 29 ezer négyzetméter aszfaltjárdát építettünk, s így elértük, hogy az utcáknak legalább az egyik oldala esős időben is járható. Az M3-as autóút építésével összefüggésben megépült a Körvasútsori közúti felüljáró. Az újpalotai tömegközlekedésre nem lehet panasza senkinek. Tömegközlekedésünk jobb, mint a Belvárosé. — Nem a lokálpatrióta túlzása beszél önből? — Tényekkel bizonyítható: Újpest irányába és a Keleti pályaudvar irányába (a 73-as gyorsjáratú busszal) kitűnő a közlekedés . Panasz inkább a mellékjáratokra (24-es, 70-es busz) van. Ezeket tőlünk telhetően igyekszünk sűríteni. — Óvoda, bölcsőde, általános iskola, talán nincs is olyan kerület, ahol ezek körül ne letinének feszültségek . . . Először arról, hogy mit sikerült tenni. A bölcsődei ellátás, újabb 180 férőhely építésével, valamennyire bővült. így a bölcsődés korú gyermekek 32,8 százalékát el tudtuk helyezni. Kerületünkben a tervidőszak végén valamennyi indokolt esetben felvettük a jelentkezőket. Az óvodai hálózat 675 férőhelyet kapott, s mivel az óvodás korú gyermeklétszám növekedése na-Csigó László felvételei A felüljáró Újpesttel köti össze Rákospalotát gyobb volt a férőhely-fejlesztésnél, az ellátottság színvonala az 1975. 79^6 százalékról 1980 végére 76,8 százalékra csökkent. Az általános iskolai tanulók létszáma hirtelen megnőtt, az oktatás feltételei is megváltoztak. 13 tantermet építettünk, és sokrétű szervezéssel — szükségmegoldásként - 20 lakásból napközi otthont alakítottunk ki. A tanulócsoportok átlagos létszáma és a napközi otthonban elhelyezettek aránya így is kedvezőtlenebb, mint a főváros más kerületeiben. — Hogyan tudnak javítani ezen ? — Kétségkívül az iskoláztatás a legnagyobb, legégetőbb gondunk, noha már nem kell ideoda buszoztatni a gyerekeket. Jelen pillanatban— igaz, hogy két műszakban — meg tudjuk oldani a tanítást, viszont egy-egy osztály magas létszáma (38—40 tanuló) nagy erőfeszítést kíván tanártól, diáktól egyaránt. Dicsekedhetnénk: megépült a kerület első tanuszodája, elkészült a sok színes programot lebonyolító és nagy gyermektömegeket megmozgató Pollak Mihály Úttörőház. De mindez nem feledtetheti velünk: a VI. ötéves tervben is tovább kell ügyködnünk az oktatás színvonalának fejlesztése érdekében. Számításaink szerint eleget tudunk tenni a fővárosi célkitűzésnek: az óvodás korú gyermekek elhelyezését biztosítani tudjuk. Most a legfontosabbról: a Fővárosi Tanács a következő lakótelepi iskolaépítést tervezi: N 8 jelű iskola (Újpalota): 16+4 tanterem; Ifjúgárda lakótelep: 12+3 tanterem. A VII. ötéves tervre átmenőként szerepel az Énekes úti lakótelep: 16+4 tanterem; Landler-lakótelep: 12+3 tanterem. A kerületi tanács fejlesztési alapjából a következő iskolákat bővítjük: Kontyfa utcai iskola (6 tanterem), Pattogós utcai iskola (6), Frankovics utcai iskola (4), N 8 jelű iskola (6). A fejlesztésekkel párhuzamosan tervezzük a szükségmegoldások - lakásnapközik - fokozatos feladását. Az Erdőkerülő út és a Felszabadulás út közötti részen 1983-ban építendő általános iskolát úgy tervezzük, hogy később ha a demográfiai hullám több középfokú intézményt követel középiskolaként is használható legyen. — Egy pillanatra térjünk vissza a lakásépítésre! - Az előbbiekben már említettem: Rákospalotán a nagyméretű, az egész kerületet és a fővárost is megmozgató lakásépítés már befejeződött. A VI. ötéves tervben, a korábbi tervidőszakhoz viszonyítva, az épülő lakások összetétele változik. Csökken az állami erőből és növekszik a ma<s