Budapest, 1982. (20. évfolyam)

12. szám december - Zolnay László: Három kislelet

zai reneszánsz kedvelt kőanyaga; ebből épült az esztergomi Bakócz-kápolna, s ennek mintájára Jagelló Zsigmond lengyel király „magyarvörös márványból" építtette meg a krakkói Jagelló-sírkápolnát.) Oszlopfőnk páratlan a régebben s újabban feltárt budai reneszánsz anyagban. Eddig mindössze egy Mátyás-feliratos** vörös márvány oszlopfő került elő. 1799-ben találták Budán, a Városháza (ma Szentháromság u. 2.) körül. Később a pesti Egyetemi Könyvtárba, majd a Nemzeti Múzeumba került. Sem megmunkálása, sem méretei dolgában nem testvérdarabja a most előkerült kőfaragványnak. Az 1799-ben talált oszlopfőről — részben felirata alapján — úgy vélték: Mátyás király könyvtárának dísze lehetett. Úgy látszik, az idők folyamán elkerült eredeti helyéről; felső lemezének méiy vályúja Balogh Jolán kiváló reneszánsz kutatónkból azt a gondolatot váltotta ki: talán a Mátyás-templomban használhatták, ** Töredékes felirata: Matthias princ(eps) invictus ... opus hoc condidic — vagyis: Mátyás, a győzhetetlen fejedelem alapította ezt a művet Vörösmárvány faragott oszlopfő, 15. század Az oszlopfő más nézetből szenteltvíztartóként. Ez lehet a magyarázata annak is: miért a Szentháromság tér— Szentháromság utca s nem a királyi palota területén akadtak rá. A magyarországi reneszánsz emlékek javát, így budai reneszánsz stílusú leleteink jó néhány darabját is, 1982-ben az ausztriai Schallaburg várában nagy nemzetközi sikerű kiállításon mutatták be. (Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn — Corvin Mátyás és a magyar reneszánsz — a kiállítás címe.) 1983-ban, a terv szerint, e szép kiállítást nálunk is a nyilvánosság elé tárják, mégpedig a Magyar Nemzeti Galéria termeiben. Meglehet, hogy a Schallaburgból visszakerülő anyagot ezzel az újonnan talált szép oszlopfővel is kiegészíthetjük. Jelenleg a restaurátorok dolgoznak rajta: megtisztítják a habarcstól. Ugyancsak a falbontási munkák során került elő egy reneszánsz kori baluszter osztólap két töredéke. Ezeket a szép faragásokat Boldizsár Péter rajzai szemléltetik. 41