Budapest, 1982. (20. évfolyam)
12. szám december - Ráday Mihály: „Amíg maga itt prédikál a képernyőn...”
FORUM javaslatot a felújításra vagy a cserére. — Tapasztalt már olyat, hogy a megbízott vállalat javítást javasolt a csere helyett? — Tapasztaltam. Elég ritkán, de előfordul. Akkor, amikor kisebb javításokról van szó. 1972-ben adta ki a Fővárosi Tanács a 22-es főigazgatói utasítást. Ebben előírja, hogy az IKV tulajdonú felvonókat mindenki által vezethető típusúra kell átalakítani. Ez nagyon helyes elhatározás, mert a felvonó ma már szolgáltatás, amelyet minden lakónak jogában áll igénybe venni. Régebben a felvonón általában a házfelügyelő vitte fel a lakókat. Ismeretes, nincs elég házfelügyelő, tehát a felvonókat úgy kell készíteni, hogy azt bárki, akár gyerek is elvezethesse. Ennek kritériuma, hogy a felvonó aknaajtaja félautomata csukódású legyen, ha valaki nyitva hagyja az aknaajtót, akkor az automatikusan becsukódjék, s az utána következő személy is használhassa a liftet. — Mire van szükség, hogy a liftajtó félautomata csukódású legyen? .. .stílustörés — Kombinált biztonsági zárat kell beépíteni, amely megakadályozza, hogy rugótörés vagy a zár meghibásodása esetén fel lehessen vinni a felvonót. — Elvégezhető ez a munka? — Az ajtót felhúzó-rugóval, lökésgátló pumpával és egy bizonyos kombinált biztonsági zárral kell ellátni. Ez a munka elvégezhető, de aprólékos, precíz tevékenység. — Az új ajtókon ezek a berendezések megvannak? — Megvannak. — A régi liftajtókra is föl lehetne szerelni ugyanilyen berendezéseket, s akkor új ajtóra nem volna szükség. — Egyetértek, meg lehet oldani, de munkatöbblettel jár. — Ha az új ajtó költségeit meg lehetne takarítani, talán még olcsóbb is? — Kérem, el tudom képzelni, hogy olcsóbb. — Először, azt hiszem, a Váci utca 25-ben fordult elő Magyarországon, hogy miután a liftet felújították (jobban mondva kicserélték), visszaépítették köré a régi rácsot. — A felvonójavító-szerelő vállalatok nem voltak felkészülve ilyen jellegű munkára. Közel 30 éven keresztül a probléma az volt: működjön a felvonó. Rendkívül örvendetes, hogy ma már arra is tudunk gondolni: a lift emellett szép is legyen, része az épület architektúrájának. A Fővárosi Felvonószerelő és Javító Vállalatnál Vajda Sándor osztályvezetővel beszélgettem. — Jó, hogy az új lift gyorsabb és modernebb a réginél, de ugyanakkor az is jó lenne, ha a lépcsőház harmóniája megmaradna. Nem lehetne a kettőt összehangolni? — Igény van a modern felvonókra, de az utóbbi időben egyre nagyobb az igény arra is, hogy a lépcsőházak jellegét megóvjuk. Úgy érzem, hogy ma már erre is gondolhatunk, és a jövőben ezt is meg kell oldanunk. — Véleményem szerint ennek egyik legnagyobb akadálya, hogy a liftek köré hatalmas üvegdobozt építenek. Ez megbontja a lépcsőház egységét, gátolja a kitekintést. Miért van szükség ezekre a dobozokra ? — A felvonók cseréjénél figyelembe kell vennünk a szabványnak azt az előírását, hogy a vezetősínektámtávolsága maximum 3,5 méter lehet, s ez csak támtartó aélszerkezettel oldható meg. Ha viszont ilyen szerkezetet teszünk az aknába, arra is gondolnunk kell, hogy a felvonókat karbantartani, tisztítani is kell, márpedig az üvegborítás ezt jelentős mértékben megkönnyíti, még ha ugyanakkor rontja is a lépcsőház áttekinthetőségét. — Tud mondani olyan lépcsőházat, ahol nagyobb gonddal jártak el? — Tudok ilyet mondani, többet is. Régi aknaajtót azonban csak a Münnich Ferenc utca 21. szám alatt, a Metrimpex székházában hagytunk meg. Régi felvonófülkét a mi vállalatunk sehol nem hagyott még meg, de tervezzük, például az V. kerületben, a Garibaldi utca 4-ben a teljes felvonóberendezés látható részének megóvását. — Oda nem kerül üvegbúra a lift köré? — Nem. — Mikor lesz kész a Garibaldi utcai felvonó? — Felújításának tervei most készülnek. Szerintem a lift 1983. első negyedében megtekinthető lesz. — És ha ez az első — mondhatom — kísérleti — liftfelújítás befejeződik? — Folytatjuk a munkát a Műemléki Felügyelőséggel és az EMI-vel közösen. A címjegyzékünkben szereplő, hasonló értékű és esztétikai megjelenésű felvonókat ugyanígy fogjuk felújítani. (Lásd: A. Czétényi Piroska: Elszámolás a Haverlend-felvonókról. Budapest. 1982/8. — A szerk.) Drevenka Róbert, a Magyar Szabványügyi Hivatal főosztályvezetője az alábbiakat nyilatkozta: — Akadályozzák-e a szabványügyi előírások, hogy egy-egy lépcsőházban megmaradjon a régi szép liftajtó, -rács vagy mahagóni szekrény? — Nem akadályozzák. — Előírja-e a szabvány, hogy az áttekinthető körlépcsőházakban hatalmas üveg- vagy alumíniumdobozokat építsenek a lifteknek? — Nem írja elő. A szabvány csak általános műszaki-biztonsági követelményeket ír elő, nem köti meg a tervező kezét. A tervező szabadon tervezhet olyan liftet, amilyet jónak tart, a lényeg, hogy élet-, egészség- és vagyonvédelmi szempontból megfeleljen az általános követelményeknek. — S mi történik, ha a szabványok által előírt megoldást nem lehet megvalósítani? — Akkor eltérő megoldást is lehet alkalmazni, feltéve, hogy ugyanolyan biztonságot nyújt. Ilyen esetekben a Szabványügyi Hivatalhoz kell fordulni engedélyért, amit általában soron kívül meg szoktunk adni. — Tudnak önök segíteni a régi liftek megmentésében? — Úgy érzem, tudunk segíteni. Például a Váci utca 25. szám alatti ház felújításakor, a szabványra hivatkoztak, amikor a régi szép kovácsoltvas liftrácsot fölaprították. Jogtalanul. Úgy éreztük, közbe kell lépnünk, és összehívtunk egy megbeszélést — bár nem a mi feladatunk lett volna—, ahol számos intézmény képviselője megjelent. A résztvevők megegyeztek: milyen megoldásokat kell alkalmazni ahhoz, hogy megelőzzük egy-egy szép lift elpusztítását. 35