Budapest, 1982. (20. évfolyam)

11. szám november - Rajna György: Elszámolás a külső kerületek műemlékeiről, emlékműveiről I.

A védettségi fok megjelölése nélkül is közlünk néhány jelentősebb vagy jellegzetesebb épületet. Felsoroljuk az emlékműveket. Néhány jelentősebb szobor, melyet a Műemlékjegyzék is számba vesz, a műemlékek között szerepel, így az emlékművek között nem említjük. A felsorolásban használt rövidítések: sz = szobor msz = mellszobor Isz = lovasszobor dmű = dombormű fej dmű = fejalakos dombormű emit = emléktábla csop = csoport nonf = nonfiguratív A műemlékeknél az adatközlés sorrendje: műemléki védettségi fok helymegjelölés (kerület, utca, tér, házszám) építész stílus a készítés éve Az emlékműveknél az adatközlés sorrendje: megnevezés a művész neve az emlékmű anyaga a felállítás éve helymegjelölés (kerület, utca, tér, házszám) Az emlékművek felsorolása nem tartalmazza a freskókat, festményeket és a temetőkben levő művészi síremlékeket. II., Budakeszi út 91—93. A pálos kolostor és templom romjai. Szepesvári Sándorné felvételei ll/A., Zsíroshegyi út 41. A volt Szeleczky-villa kápolnája, mellette Nepomuki Szent János szobra I. kerület Logod A középkori Budának a Várhegy nyugati lejtőjén elterülő külvárosa. M. Bugát u. 1. A középkori Szt. Lázártemplom romjai. A hatszög 3 oldalával záruló szentély. A 14. sz. első felében épült. A Szt. Lázár lovagoké volt vagy pedig a község plébániatemploma. 1939-ben tárta fel Garády László. A támfalon a fentiekre vonatkozó emit. 1940-ből. (Olvashatatlan) II. kerület Fel hévíz-Budafel hévíz A középkori Buda jogilag önálló északi külvárosa volt, mely a mai Bem tér és a Császár fürdő között terült el. Mártírok útja 5. A keresztes lovagok budafelhévízi konventjének temploma. Első említése 1187. A 13. sz.-ban újjáépült, majd 1372-ben felújították. Gótikus templom volt sokszögzáródású szentéllyel. A törökök alatt elpusztult. 1906-ban feltárták, majd visszatemették. Itt találták meg Gergellaki Bertalan prépost vörösmárvány sírkövét, 1469. Jelenleg múzeumban. Budaszentlőrinc A középkorban a pálosok legnagyobb magyarországi kolostora volt. M. Budakeszi út 91—93—95. (Ságváriliget). A pálos kolostor és templom a 14— 16. sz.-ban épült. Boldog Lőrinc rendfőnök építette, 1300—1310. A templom egyhajós volt, és faragott kőből épült. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárult. Itt őrizték, 1381-től, Remete Szt. Pál tetemét. 1480-ban bővítés és átépítés, 1426-ban a törökök feldúlták. Garády Sándor ásatta ki 1934-ben. Gótikus és reneszánsz kőfaragványok kerültek elő. 1949 őszén Gerevich László, 1958-ban Nagy Emese végzett itt újabb ásatásokat. Nyék A török korban elpusztult középkori falu. A honfoglalás után a fejedelmek harcos kísérete lakta. M. Szajkó u. 14—16. Homlokzati tornyos, román szentélyű templom volt. A 15. sz.-ban gótikus stílusban átépítve. Garády Sándor tárta fel 1931-ben. M. Vörös Hadsereg útja 78. Mátyás király nyaralója és vadászlaka. 15—16. sz.-i építés. A földszinten 4 helyiség és lépcsőház volt, valamint tornác. Kb. kétezer reneszánsz stílusú faragvány került elő. Garády Sándor tárta föl 1931—1942-ben. 1956-ban Holl Imre ásatott. A vadászkastély 35 m, a nyaralóház 60 m hosszú volt. Il/A kerület Gercse Középkori falu a mai pesthidegkúti határban. Az okmányok 1212-ben említik először. A 15—16. sz.-ban nemesek lakták. 1526 után pusztult el. 9