Budapest, 1982. (20. évfolyam)

10. szám október - Dr. Czagány István: A magyar és európai vegyészet panteonja

vezője a neves Wagner János (1813—1904) építész és a nagynevű Than Károly (1834— 1908) vegyésztanár volt 1868—1872 között. Az ő épületüket bővítették ki új szárnnyal 1909-ben a III. számú Vegytani Intézet szá­mára. Eredeti felépítésének engedélyezé­sét az országgyűlés annak idején külön felségfolyamodványban kérte. Felépültét rendkívüli érdeklődés kísérte, amit az országgyűlés 1872. februári és az uralkodó 1872. áprilisi látogatása bizonyí­tott. Átadásakor a Tudományegyetem — a korábbi kényszermegoldásokkal szemben — első, korszerű és eredetileg is immár oktatás céljára készült épülete lett. Ez tette lehetővé a hazai Than Intézet megterem­tését. A ma is használatban lévő épület alap­rajza a versenykapitalizmus korának fejlett terméke, homlokzati és belső architektú­rája a korai eklektika jelentős mesterének számottevő alkotása. Különleges értéke a gazdag szobrászati díszítésben rejlik. Tizen­öt domborműből álló interieur díszítmény­sorozata az európai vegyészet történetének nemzetközi panteonját alkotja. Eilhart Mitscherlich (1794—1863), Leo­pold Gmelin (1788—1853), Henry Gavend­lisch (1731—1810), Joseph Priestley (1733— 1804). Wilmhelm Scheele (1742—1786), Készlet a panteonból Louis Gay-Lussac (1778—1850), Louis Bert­hollet (1748—1822), Jakab Berzelius (1779 —1848), Humphry Davy (1778—1829), John Dalton (1766—1844), Laurent Lavoisier (1743—1794), Heinrich Rose és Auguste Laurent (1807—1853), Charles Gerhardt (1816—1856), dr. Buchböck Gusztáv (1869 —1935), dr. Than Károly (1834—1908) és dr. Winkler Alajos (1863—1930) világhírű tudósok arcélei sorakoznak egymás mellett, az egységesen kezelt, művészi tondóreliefe­ken. Ám e domborműveknek nemcsak egy szobrászművészeti vagy tudományú .ű­neti értékük van, hanem a helyi történeti értékük is jelentős. Ez a domborműsoro­zat tizenkét évvel korábbi, mint Ybl Mik­lós operaházi zeneszerző-panteonja. Ybl Operaházán csak négy profildombormű látható: Mosonyi Mihályé, Doppler Feren­cé, Hummel Nepomuk Jánosé és Goldmark Károlyé a földszinti előcsarnok négy me­daillonjában. (A többi jeles zeneszerzőt szoborművek örökítik meg.) A vegyész tudósok reliefsora szerves egy­séget alkot a főbejárati előcsarnok hosszanti keresztfolyosója mögé telepített, ötkarú főlépcsőházzal és az e mögé elhelyezett auditorium maximummal, amely az első ilyen jellegű tanterem volt hazánkban. Az épület előcsarnokának öntöttvas-osz-Szepesvári Sándor felvételei loppáros lépcsőházi kiváltása és a lépcső­karok szép, romantikus mellvédkorlátjai a kora eklektikus teknőboltozattal, vala­mint a gazdag és jól elhelyezett reliefdí­szekkel együtt megkapó hatást gyakorolnak a szemlélőre. A reprezentatív helyiségek­ben őrzik Than Károly portréit (olajfest­ményeket és rézkarcokat), valamint az in­tézet eredeti berendezését és könyvtárát. Az intézet környéke is műemléki védett­séget élvez. Körös-körül csupa nagy múltú egyetemi épületek övezik: Múzeum körút 4., 6/8., Rákóczi út 9., Puskin utca 5/7. Wagner János vegytani épülete homlok­zati stílusánál fogva is szervesen beleillesz­kedik Pan József,Weber Antal és Steindl Imre késő romantikus-kora eklektikus épü­leteinek városképi egységébe. Nem volna helyes ezt a Trefort-kerti egységet éppen Wagner épületének feláldozása árán felrob­bantani akkor, amikor még Peez Samu szomszédos ,,Gólyavár"-épületét is — he­lyesen — fenntartásra méltónak ítélték. Ne feledjük el, hogy ez az egész egyetemi, műemléki egység a szomszédos Nemzeti Múzeumot övező, négy utca által határolt, védett környezet édes testvére és szerves folytatása, amelyből nem hiányozhatWag­ner János és Than Károly vegytani intézete. E becses műemlék fenntartását és felújí­tását bizalommal várjuk. Az ikeroszlopos lépcsőház 37

Next

/
Thumbnails
Contents