Budapest, 1982. (20. évfolyam)
10. szám október - Dr. C. Kiss Sándor: A Dísz tér sebei
DR. C. KISS SÁNDOR A Dísz tér sebei Az Élet és Irodalomban azt javasolta az egyik levélíró, hogy a Dísz téri volt külügyminisztériumi épület meglévő — a térre néző — alapfalát hagyjuk meg, romos állapotában emlékeztetőként a második világháború pusztításaira. A szerkesztő így válaszolt: „Hogy éppen az említett fal a legalkalmasabb emlékeztető-e Budapest kéthónapos ostromára, mely a Várat elpusztította, nem tudjuk. De igaza van: Európában több város hagyott meg egy-egy romházat, romtemplomot háborúellenes mementóként." A háborús romok megtartásának álláspontját több városban f elülvizsgálják. így Drezdában már tervezik a Frauenkirche helyreállítását eredeti formájában. A budai Várpalota és a Várnegyed lakóépületeinek helyreállítása eleve más elképzelés alapján indult és folyik mind a mai napig. A mai magyar műemlékvédelem éppen azzal vívta ki nemzetközi hírnevét, hogy a történelmi kontinuitást a maga természetes folyamatában kívánja bemutatni abban a környezetben, amelyben ma élünk. Megőrizzük azt, ami Disz téri lakóépületek a múlt században ránk maradt, és bátran változtatunk vagy építünk újat úgy, hogy az szerves részévé váljon a történelmi együtteseknek. Ennek a felfogásnak felelnek meg azok a régészeti feltárási és helyreállítási munkák, amelyek ma is folynak a Várpalota területén. Az ÉS olvasójának levele azonban rámutat néhány olyan problémára, amely jelenleg nincs megoldva. Ezek közé tartozik a Szent György tér és a Dísz tér helyreállításának vagy újjáépítésének kérdése is. Erről beszélgettünk Kriszt Györggyel, Budapest műemléki felügyelőjével, és a továbbiakban igyekeztünk az ő adataira, véleményére támaszkodni. Csináljunk elöljáróban egy gyors leltárt: a háború előtti Szent György térről hiányzik József főherceg palotája, amely súlyos háborús károkat szenvedett, és ezért lebontották. Ma már csak elméleti kérdésként vethető fel: mi lett volna, ha az épületet 1787—91-es formájában mint volt Teleki-palotát állították volna helyre, hiszen ez a kétemeletes palota, copf homlokzattal, a korábbi erődfalakra építve jól zárhatta volna le a Szent György tér nyugati oldalát. (A károkat a már teljesen átépített, a térbe és környezetbe egyáltalán nem illő palota szenvedte.) A Szent György teret a Dísz tértől 1895-ig egy evangélikus templom és egy laktanyaépület választotta el. Ekkor emelték Kallina Mór tervei szerint a honvéd főparancsnokság épületét, amely később a honvédelmi minisztériumé lett, és romjaiban ma is áll. (Kallina társa a tervezésben Árkay Aladár volt, aki az eklektikus stílustól a szecesszión át a modern építészetig jutott el, és az utóbbiban maradandót alkotott.) Az épület jellegzetes példája a Schulek Frigyes kezdeményezte törekvésnek, hogy a Várpalota környezetében nagyszabású kormányzati palotákat emeljenek még azon az áron is, hogy ezzel gyökeresen megváltoztatják a Várnegyed arculatát. így épült magasabbra a pénzügyminisztérium épülete a Mátyás-templom főhajójánál a Szentháromság téren, vagy a Dísz téren a honvédelmi minisztérium épületével szemben a külügyminisztériumnak a tér meglévő épületeitől elütő, hatalmas tömbje. A három reprezentatív palota közül a felszabadulás után a pénzügyminisztérium épületét helyreállították. A tervező — Rados Jenő professzor—csökkentette az épület magasságát és külső megjelenését is nemes egyszerűséggel alakította át, felidézve a régmúlt környezetét, amely a Mátyás-templomot annak idején körülvette. A korszerű helyreállítás legújabb eredménye pedig a Hilton-szálló, ahol a volt jezsuita kolostor egész műemléki együttest fog át úgy, hogy az új épületrészek harmonikusan szerves részeivé válnak az egésznek. A történelem változásai jól tükröződnek a Dísz tér sorsában. Eredetileg ezt hívták Szent György térnek, állítólag itt végeztette ki Zsigmond király Kontot társaival együtt. A téren álló Szent György-templom körül már a középkorban nagy forgalmú élelmiszerpiac volt. Amikor a törökök elfoglalták Budát, a Szent György-templomból török dzsámi lett, erről kapta a tér az Orta dzsámi tere nevet. A piac tovább virágzott, bár itt állott a kormányzó pasa palotája is. Erről viszont kormányzó pasa terének is nevezték, ennek A Dísz tér és a Tárnok utca a múlt század második felében 28
