Budapest, 1982. (20. évfolyam)

9. szám szeptember - Végh Oszkár: Terézvárosi nyomdák

lést, az utóbbi években pedig növelték a gáztüzelés részarányát. * A Kelenföldi Erőmű a főváros egyik legrégibb erőműve, amely 1912—1914 között épült. A rostélytüzelésű kazánokkal üzemelő erőmű az 1928—1943 közötti években bővült 40 att. középnyomású gőzkazánokkal és 25 MW-os kondenzációs turbinákkal. A felszabadulás után jelent meg a porszéntüzelés. 1960-tól a széntüzelésű kazánokat folyamatosan olajtüzelésűre alakították át. A munka az 1980-as évek elejére fejeződött be. 1965-ben jelent meg a kiegyenlítő földgáztüzelés. Az erőmű kiemelkedő szeremény 888 MW-ra növekszik. Az erőmű beépített villamos teljesítménye 98 MW, ami magában foglalja az 1972-ben — az országban ugyancsak elsőként — létesült 32 MW-os gőzturbina teljesítményét is. A Kőbányai Erőmű az ipari üzemek gőzellátására 1967-ben került üzembe, korszerű, nagynyomású (130 bar) olajtüzelésű gőzkazánokkal. 1966-ban és 1972-ben a kommunális hőigények kielégítésére az erőmű egy-egy 58 MW hőteljesítményű forróvíz-kazánnal gyarapodott: a VI. ötéves tervben állítják üzembe a harmadik, 116 MW-os forróvíz-kazánt. 1968-ban vezették be a földgáztüzelést. A beépített villamos telje-A Kispesti Erőmű Az Angyalföldi Erőmű üzembe helyezés előtt átkerült a BHV szervezetébe. A tüzelőanyag kezdetben szén volt, az 1972-ben befejeződött rekonstrukció óta olaj. A beépített villamos teljesítmény 10 MW, a kiadható gőzteljesítmény 25 MW. Ipari gőzszolgáltatás mellett az erőmű a Révész Fűtőművel kooperációban látja el a körzetükbe tartozó lakótelepeket fűtőenergiával. A fűtőműben egy 58 MW-os és egy 116 MW-os gáztüzelésű forróvízkazán üzemel. Az Angyalföldi Erőművel kooperációban 211 MW hőkiadásra képesek. Korábban a Révész Fűtőmű is kondenzációs erőműként üzemelt. A régi széntüzelésű kazánokat 1972-től váltották fel a forróvízkazánok. Az Újpesti Erőmű Az Újpesti Erőmű is középnyomású (27 bar) széntüzelésű kondenzációs erőműből alakult át az 1950-es és 1960-as évek fordulóján ipari gőzt szolgáltató olajtüzelésű fűtőerőművé; később áttértek a földgáz tüzelésre. Az újpesti lakótelepek távfűtésére kezdődött meg az erőmű bővítése: először 1978-ban egy 60 t/h teljesítményű gőzkazánnal. 1980 végén helyezték üzembe az első, 116 MW teljesítményű forróvíz-kazánt, 1983-ban egy további ugyanekkora teljesítményű kazán kezdi meg a termelést. Ezzel az erőműből kiadható hőteljesítmény 379 MW-ra emelkedik; a beépített villamos teljesítmény 10 MW. (X) pet játszott a hazai távhőszolgáltatás kialakulásában. Az 1950-es évek végén kezdtek áttérni a villamosenergia-termeléssel kapcsolt hőszolgáltatásra. Az elavult kondenzációs turbinákat fokozatosan felváltották az ipari gőzszolgáltató és fűtőturbinák. 1972-ben megszűnt a kondenzációs villamosenergia-termelés, az erőmű teljes egészében fűtőerőművé alakult át. A forróvíztávfűtés fejlődése 1970—1972 között szükségessé tette egy 58 MW és egy 116 MW teljesítményű forróvíz-kazán beépítését. 1982.évvégén itt helyezik üzembe az ország legnagyobb, 219 MW-os forróvíz-kazánját. Ezzel az erőművel kiadható hőteljesítsítmény 22 MW; a kiadható hőteljesítmény 255 MW. Ugyancsak ipari hőellátási feladatra létesült a Kispesti Erőmű nagynyomású (130 bar) széntüzelésű gőzkazánokkal. Az olajtüzelésre való áttérés 1978-ban fejeződött be, a puffer gáztüzelés 1981-ben kezdődött. A kispesti lakótelepek fűtésére 1977-ben egy 58 MW-os, 1980-ban pedig egy 116 MW-os forróvízkazánt helyeztek üzembe. Az erőmű beépített villamos teljesítménye 24 MW, a kiadható hőteljesítmény 293 MW. A középnyomású (45 bar) Angyalföldi Erőmű a Láng Gépgyár üzemi erőműveként létesült az 1960-as évek elején, de még 43