Budapest, 1982. (20. évfolyam)

9. szám szeptember - Végh Oszkár: Terézvárosi nyomdák

Itt még kézzel szednek... dák részére, valamint a munkák koordinálása, a termelés irányítása. A nyomdaipari termékek iránti igény, néhány évi pangás után, az 1920-as évek második felében ismét fellendült. Ez általánosan érződött a terézvárosi nyomdák üzletmenetén, de az ugrásszerű növekedés elsősorban az Angol—Magyar Bank érdekeltségű Globus Nyomdára volt jellemző. Ekkor a Globus — az Athenaeum és a Pallas mögött — az ország harmadik legnagyobb nyomdája volt. Gépeiről olyan lapok kerültek le, mint az Esti Kurir, a Színházi Elet, Az Újság, a Magyar Hírlap, a Magyar Külpolitika. A nyomda szerkesztőségi szobáiban Ágai Béla, Bálint Lajos, Feleky Géza, Incze Sándor, Márai Sándor, Móra Ferenc, Nagy Endre, Pünkösdi Andor, Roóz Rezső, Supka Géza, Szomori Emil, Várkonyi Titusz, Várnai Zseni, Zsolt Béla dolgozott. Az 1930-as évek végén a Glóbusban készült Lévai Jenő lapja, a Kis Újság és Pethő Sándor szerkesztésében a Magyar Nemzet. Ebben az időszakban a főváros 359 nyomdájából 85 volt a VI. kerületben. Budapest 5464 nyomdászából 1109 itt dolgozott. És ez nagyban befolyásolta a kerület politikai arculatát, melyet a szociáldemokrata pártszervezet jelentős mértékben meghatározott. Például az 1930. évi fővárosi községi választáson a Terézvárosban az MSZDP 8341, a Demokrata Párt 6138, a Keresztény (Wolf) Párt 5076, de a kormányon lévő Egységes Párt csak 1702 szavazatot kapott. Az 1935-ös parlamenti választásokon is a szociáldemokraták szerezték meg a szavazatok 25,3 százalékát. A Terézvárosban a nyomdászok olyan szociáldemokrata kerületi szervezetnek jelentették a bázisát, melynek irányítása az illegális KMP harcosainak és az MSZDP baloldali tisztségviselőinek a kezében volt. A szociáldemokrata párt terézvárosi szervezetén belül működő kommunista alapszervezetet Goldmann György szobrászművész vezette, tagjai — többek között — Deák Lívia, Döme Piroska, Kovács József, Németh Katalin, Németi Irén, Rudas Ervin, Ruttkai Ottó, Sági István, Szinai Miklós. Kádár János 1937 és 1942 között illegális pártmunkáján kívül a szociáldemokraták terézvárosi szervezetében legálisan is dolgozott. Előbb az ifjúmunkáscsoport politikai felelőse, majd a végrehajtó bizottság tagja, az I. pártkörzet (a VI. kerület angyalföldi részének) titkára volt. Á kommunisták munkáját könnyítette az a körülmény, hogy a szociáldemokrata párt helyi szervezetének politikai titkára Gallai Lajos betűszedő, valamint az adminisztratív titkár Tolnai György újságíró a párt KMP-vel szimpatizáló baloldalához tartozott. A második világháború éveiben csökkent a nyomdaipari termékek iránti kereslet. Ez egyrészt abból adódott, hogy a nyomdászat nem tartozott a hadiipar ágazatai közé, másrészt rendeletekkel csökkentették a lapok terjedelmét, szigorúan tiltották a színes nyomást, még a címbetűk maximális nagyságát is szabályozták. A nyomdai munkások nem kaphattak felmentést sem a katonai, sem a munkaszolgálat alól. A Globus Nyomda, ahol akkor több fasiszta lap készült, kedvezményezett helyzetben volt, mert 32 zsidó munkását mint nélkülözhetetlen dolgozót, visszatarthatta a bevonulástól. A nyomdában szállásolták el őket. 1944. október 16-án a nyilasok a 32 nyomdászt mégis elhurcolták. A felszabadulást követő időszakban, a jelentősebb háborús károk helyreállítása után fellendült a nyomdaipar is. Az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején módosult az ipar szerkezete, az államosításokkal megszűntek a Terézváros kis nyomdái. A gépek és a dolgozók egy része a nagyobb nyomdákba került, más részükből megalakult a Nyomdaipari Vállalat. A Terézvárosban a Globus mellett a Közlekedési (volt Posner) Nyomda fejlődése volt a legdinamikusabb, míg a Független (volt Pester Lloyd) Nyomdát felszámolták. Az Általános Nyomdából a Zenemű Nyomda alakult. Az Első Magyar Betűöntöde beolvadt a Nyomdaipari Grafikai Vállalatba. Az 1980-as évek elejére ötre csökkent a VI. kerületi nyomdaipari üzemek száma: az Aradi utcai Globus, a Hunyadi téren lévő Rákóczi (volt Közlekedési), a Nagymező utcai Zenemű, a Rudas László utcai MÁV Jegynyomda és a Dessewffy utcai NyGV Betűöntöde maradt meg. De ez nem jelentette az iparág visszafejlődését, hanem csak azt, hogy az ipar irányítói figyelembe vették a kerület zsúfoltságát, a lakosságot sújtó zajártalmat és légszennyeződést. A terézvárosi nyomdák fejlődését példázza, hogy a Globus Nyomda Rétságra, a Rákóczi Nyomda Pásztora telepített üzemet. Angyalföldön épül korszerű csarnok a NyGV betűöntödéjének, valamint más részlegeinek. 41