Budapest, 1982. (20. évfolyam)
8. szám augusztus - A. Czétényi Piroska dr.: Elszámolás a Haverland-felvonókról
— Milyen következtetéseket vontak le a kapott adatokból? — Az adatfeldolgozás befejezése után kiderült, hogy mintegy 2500 vállalat, telephely besorolását kell elvégeznünk a lépcsőzetes munkakezdés rendszerébe való beilleszkedése alapján. A döntő hányadba azok tartoztak, akik nem tértek el a rögzitett időpontoktól, illetve eltérésük nem zavarta a rendszer eredményeit. Volt néhány új vállalat, mely szintén ebbe a kategóriába illett. Néhány cég — bejelentés nélküli — munkarend-változtatása azonban ellentétes volt a tömegközlekedés zsúfoltságának csökkentését célzó törekvéseinkkel, néhány újonnan alakult vállalat pedig elmulasztotta az egyeztetést, és az ottani munkakezdés is hátráltatta közlekedést javító törekvéseinket. — Az adatok összesítése után megállapítottuk, hogy a délelőtti munkakezdési időszakban (54 5 és 80 0 óra között) 3—4 év alatt kismértékben emelkedett a munkát kezdők létszáma. Az arányok kedvezőtlen eltolódását megszüntetendő, 480 munkahellyel vettük El kellett tehát érnünk, hogy az áttéréssel összefüggő munkakezdés-módosítások ne legyenek ellentétesek a tömegközlekedés érdekeivel. Abból indultunk ki, hogy milyen helyzet állna elő, ha minden módosítás elfogadásra kerülne. A beérkezett kérések között többségben voltak azok, melyekben az előzően jóváhagyott időpontot kívánták módosítani. A tendencia a korábbi, a lépcsőzetes kezdés előtti helyzet felé mutatott. Befolyásolás hiján az 1981. évi áttekintés előtti állapotnál jóval rosszabb arányok alakultak volna ki. A tervezetek elfogadása esetén például lerövidült volna a reggeli csúcsidőszak is. Több mint 1600 vállalatot személyesen is felkerestek munkatársaink egyeztetés céljából. — A lépcsőzetes munkakezdésben jelenleg mintegy 2500 telephely — kb. 650 000 dolgozót érintő — adatai vannak nyilvántartva. Ősztől az oktatási intézmények is áttérnek az ötnapos munkahétre. Az ezzel kapcsolatos tervezetek kidolgozása jelen pillanatban még folyamatban van. Mivel Budapesten reggel fel a kapcsolatot. A kívánatos munkarendi módosítások nagy része megvalósult, s így 1981-ben sikerült az előzőeknél is kedvezőbb helyzetet teremteni. — A következő nagy ,,próbatétel" volt a BKV számára az ötnapos munkahétre történő áttérés. Ismertesse, kérem, az átállással kapcsolatos tevékenységüket! — Joggal tartottunk attól, hogy az ötnapos munkahét bevezetése hatással lesz a lépcsőzetes munkakezdés segítségével elért eredményeinkre. A napi munkaidő szükségszerű — általában mintegy félórás — meghosszabbodása korábbi munkakezdéssel, későbbi munkavégzéssel, illetve ezek kombinációjával is megtörténhetett. nyolc óra után nincs munkakezdés, a zsúfoltság csökkentésére ennél későbbi időpontokat javasolunk a közép- és felsőfokú iskoláknak. — Jelenleg a fővárosban dolgozóknak — kb. 1160 000 fő — csak mintegy a fele van bevonva a lépcsőzetes munkakezdés rendszerébe. Van-e mód arra, hogy kiterjeszthessék a rendszerbe bevont vállalatok körét? — A korábbi eredmények további javítása érdekében a BKV javasolta az ötnapos munkahétre való áttéréssel foglalkozó Fővárosi Koordinációs Bizottságnak, hogy az eddigi 50 főben megállapított létszámot 30 főben határozzák meg, s ezentúl minden ennél nagyobb létszámmal dolgozó vállalatnak, szervezetnek, telephelynek és oktatási intézménynek (kivételek a minisztériumok, a fegyveres erők és az általános iskolák) írják elő az adatszolgáltatásikötelezettséget. Nem változtatható a munkakezdés időpontja az egészségügy, a közlekedés, a kereskedelem, a vendéglátás, valamint a szolgáltatás egyes területein ténykedő vállalatoknál. Az adatszolgáltatók többi részének munkakezdési időpontja szükség esetén módosítható és beilleszthető a rendszerbe. Az átfogó, 4—5 évenkénti ellenőrzések helyett igyekszünk a feladatot állandó tevékenységgé tenni, hogy a jövőben bármilyen szükséges változtatást a lehető legrövidebb időn belül el tudjunk végezni. — Hogyan módosították a fővárosi tömegközlekedést a megváltozott igények? - A BKV felkészült az utazási igények időbeli megváltoztatására. Módosítottuk a hétköznapi menetrendeket, és igyekeztünk igazodni a több szabadidőből adódó hétvégi utazásokhoz is. Ennek érdekében bevezettük a téli-nyári menetrendeket. Tavaly év végén síjáratokat, idén tavasszal úgynevezett telkes járatokat indítottunk, nyárra pedig strandjáratokat terveztünk. Vállalatunk gyakorlatilag nem csökkentette a szállítási teljesítményeket, annak ellenére, hogy saját dolgozóink heti munkaideje 44-ről 42 órára csökkent. A vállalat figyelemmel kíséri az utazások alakulását, és folyamatosan megteszi a szükséges intézkedéseket. — összegezésül elmondanám, hogy sikerült megtartanunk a lépcsőzetes munkakezdés eddigi eredményeit, sőt, egyes területeken azokat még javítani is lehetett. A Budapesti Közlekedési Vállalat eleget tett a tömegközlekedéssel szembeni megváltozott igényeknek, s az ötnapos munkahéttel kapcsolatban sem merült fel alapvető közlekedési probléma. (X) 45
