Budapest, 1982. (20. évfolyam)

1. szám január - Zolnay László: Egészen a szűztalajig 2.

értékes leleteinél akár a gótikus szoborcsoport 1974. évi felfedezésénél is jelentősebb eredménynek éreztem és érzem ennek az Árpád-kori falunak bizonyítását. Ha ez az 1973—1981. évi feltárás elmarad, Buda történetének ismeretében két évszázados hézag, hatalmas történeti vákuum marad. Feltárt területünk a román kori falu s a XIII. században ideépített városrész vonatkozásában a királyi palota belső (1948/52-ben feltárt) területének szimulátora. A palota belső területének 1948—52. évi feltárásai során a mintegy hatvan középkori szemétgödör közül kb. huszonötnek a leletanyaga jórészt egyezik a mi román korra, tehát a tatárjárás előtti időszakra meghatározott gödreink anyagával.4

S akadtak ott a Gerevich László vezette ásatások idején olyan XIII. századi, tehát a városalapítás utáni házmaradványok is, amelyeket akkoriban egy XIII. századi — fiktív — királyi palota tartozékainak véltek. 1949—1952-ig magam is részt vettem a Gerevich László irányította vári ásatásokon. Megítélésem szerint az említett gödrök és pincék feltárásával voltaképpen egy faluásatás ment itt végbe, anélkül, hogy ezt tudomásul vették volna, s a korai maradványokat egy valójában itt sohasem állt IV. Béla kori királyi palota régészeti bizonyítékaként könyvelték el. Városfal-és palotamaradványok 150 méter hosszúságban sikerült feltárnunk Buda legkorábbi, IV. Béla-kori városfalának délnyugati szakaszát, amelynek anyaga helyszínen bányászott márga, kisebb részben mész- és homokkő, forró mészhabarcsos kötőanyagban. (Az általam feltárt szakaszon a legrégebbi várfalba téglát nem falaztak be.) E cikk írásakor a városfal egyik kapumaradványának küszöbét tárjuk fel. Hogy a küszöböt befoglaló nyílás hová vezetett, csak a későbbi ásatás döntheti el. Az 1970-es évek eredménye a Zsigmond emelte nyugati felső erődfalnak s támpilléreinek a megtisztítása, a rá épített téglaköpenynek s egyes újabb kori épületeknek (az Udvarlaki őrség épületének, az Ybl-lépcsőnek) a lebontása. Ma a Várnak ezen a szakaszán — a Naphegy felől már láthatjuk — pompásan kibontakozik az erődfal monumentális, XV. század eleji támpillérrendszere. Zsigmond építőmesterei — franciák, magyarok és németek — a kor várépítési kánonjainak megfelelően felvonóhídas,csapórácsos, farkasvermes kapukkal, kaputornyokkal tagolták a várfalközöket, és elrekesz-4 A tatárjárás előtti várhegyi település maradványaira H. Gyürky Katalin régész a budai Várnegyed északi részén is ráakadt. Én magam a Tárnok utca 9—13. s a Táncsics Mihály utca 9—13. sz. telkek területének feltárásakor bukkantam olyan ház- és pincemaradványokra, amelyek régebbiek az 1240-es evek derekán végbement budai városalapításnál XIII—XIV. századi kőház kőkeretes ajtómaradványa a palota területén. Kalicza Antal felvétele XIII. századi emeletes lakóház a Hess András téren Vörös Emőke felvétele tették a bástyaközöket (zwingereket). Az egyik zwingernek, az ún. Csikós-udvarnak vagy Újvilágkertnek kapumaradványát, az „Arányi-kaput" 1979-ben újra feltártuk. Északon a mai Turul-szobor, a nyugati vároldalon Karakas pasa tornya zárja a várost a palotától elválasztó erődfalat. (Nyugaton a Karakas pasa tornyától a déli Buzogány-toronyig terjedt a külső-felső erődfal.) Az északi zárófalat a mai Szent György tér délnyugati sarkán hatalmas, két oldaltoronnyal bővített kaputorony tagolta, amelynek a török korban az ott kéregetőkről Koldus-kapu lette a neve. Az északi Kolduskapu valójában a Királyok kapuja maradványait még 1972/73-ban tártuk fel. (E monumentális maradvány konzerválását 1982 folyamán kezdi meg az Országos Műemléki Felügyelőség.) A kapuszék egyik kövén ugyanolyan Zsigmond-kori kőfaragó jelet találtunk, mint a palota számos más kövén. A kapu nyugati oldaltornyában volt a királyi borospince. A középkorban a város felől a palotába igyekvő vándor az északi főkapun áthaladva egy cserépcsöves vízvezetékkel kísért Kerek szemétgödör a ráépített XIII. századi városfallal. 1972. évi feltárás. Szemenyei Tivadar felvétele szépen kövezett úton át jutott be a várpiacra. E nagy várpiacnak a közepén fejezték le Hunyadi Lászlót 1457 márciusában. Mátyás utóbb itt emeltette a Hunyadiak emlékművét. A nagy, majdnem teljesen beépítetlen térség lovagi tornák, karusszelek színhelye volt. Mátyás király is itt vívta meg lovas tornáját a cseh Holubárral. Ezt a várpiacot déli irányból a Szárazárok zárta le. A hatalmas árok kelet—nyugati irányban, a maga húszméteres szélességével s mintegy hatméteres mélységével valósággal kettévágta a várpalota belső terét; s a várpiacot elválasztotta a belső, beépített palotatérségtől. Az 1970-es években kiástuk a Szárazárok nyugati szakaszát, az árok déli olda-40