Budapest, 1982. (20. évfolyam)

6. szám június - Kubinszky Mihály: Az új sportcsarnok sikere

Magyarország—NDK atlétikai viadal KUBINSZKY MIHÁLY Az líj sportcsarnok sikere Pophangverseny Amanda Learrel rangúak voltak az építészeti igé­nyek. Ott mindenki dolgozik, sü­rög-forog. A sportcsarnokban 12 és fél ezer ember ülve tölt el órá­kat valamilyen esemény szemlé­lésében. Ehhez méltó építészeti keretet kellett és sikerült létre­hozni. Pedig ilyen méretben ez ugyancsak nehéz. A belsőépíté­szet szokott eszközei — falburko­lat, szőnyeg, ízléses bútorok — nem elegendők ehhez. Itt at­moszférát kellett teremteni, amelyhez hozzájárulnak a jó tér­arányok, a hatásos tetőszerkezet és a nézőtér felületét alkotó ülés­sorok játékos folthatása, további lehetőség a megvilágítás és mind­ezek felett: a bemutatók közép­pontba helyezése, a mozgó lát­vány „építészeti kihasználása". A tervezők éltek mindezekkel a lehetőségekkel, a csarnok hatásá­ban kifogástalan. A sokszög alapú, hengeralak­hoz közelítő hasábot, a küzdőtér és a nézőtér együttesét öt egymás feletti gyűrűs szint övezi. A leg­alsóban az öltözők és mosdók, a következőben a bejárók helyez­kednek el. A harmadik szint is a közönség forgalmát, a nagy tér „megtöltését" és „kiürítését" szolgálja, míg a negyediken a sajtó- és díszpáholyok s egyéb helyiségek találhatók. Legfölül van az ún. technikai szint. A lefeszített, kábelszerkezetes függőtető szövevényei közé jár­dák vezetnek, melyek nemcsak a szerkezet ellenőrzését, hanem a világítóberendezések kezelését is lehetővé teszik. Ebben a „tető­tájban" is minden áttekinthető, minden megközelíthető, minden világos. A centrikus elrendezés megnehezítené a „tájolás" érzé­kelését, ezért nagy a jelentőségük a feliratoknak. Ennyi nézőt nem is lehetne másképp eligazítani. A közönség az épületet gyorsan elhagyhatja: a küzdőtér másfél • Az új sportcsarnok impo­náló — már csak a külső és belső méretei miatt is. A ha­talmas, megkapó belső térben a lenyűgöző látvány eleganciával párosul, s emiatt a hasonló mére­tű külföldi csarnokok sorában elő­kelő helyezést érdemel. Az ele­ganciát elsősorban a célszerűség kifejezése, nem kevésbé a szer­kezet tiszta megjelenítése és végül a jó színhatás és világítás adja. Térfogata 360 ezer légköbmé­ter, alapterülete 40 ezer négyzet­méter, fesztávolsága 102 méter. Ilyen belső térrel hazánkban ed­dig az ipari és a közlekedésépítés is alig kérkedhetett, annál is in­kább, mert csarnokainál másod-18

Next

/
Thumbnails
Contents