Budapest, 1982. (20. évfolyam)
6. szám június - Kubinszky Mihály: Az új sportcsarnok sikere
Magyarország—NDK atlétikai viadal KUBINSZKY MIHÁLY Az líj sportcsarnok sikere Pophangverseny Amanda Learrel rangúak voltak az építészeti igények. Ott mindenki dolgozik, sürög-forog. A sportcsarnokban 12 és fél ezer ember ülve tölt el órákat valamilyen esemény szemlélésében. Ehhez méltó építészeti keretet kellett és sikerült létrehozni. Pedig ilyen méretben ez ugyancsak nehéz. A belsőépítészet szokott eszközei — falburkolat, szőnyeg, ízléses bútorok — nem elegendők ehhez. Itt atmoszférát kellett teremteni, amelyhez hozzájárulnak a jó térarányok, a hatásos tetőszerkezet és a nézőtér felületét alkotó üléssorok játékos folthatása, további lehetőség a megvilágítás és mindezek felett: a bemutatók középpontba helyezése, a mozgó látvány „építészeti kihasználása". A tervezők éltek mindezekkel a lehetőségekkel, a csarnok hatásában kifogástalan. A sokszög alapú, hengeralakhoz közelítő hasábot, a küzdőtér és a nézőtér együttesét öt egymás feletti gyűrűs szint övezi. A legalsóban az öltözők és mosdók, a következőben a bejárók helyezkednek el. A harmadik szint is a közönség forgalmát, a nagy tér „megtöltését" és „kiürítését" szolgálja, míg a negyediken a sajtó- és díszpáholyok s egyéb helyiségek találhatók. Legfölül van az ún. technikai szint. A lefeszített, kábelszerkezetes függőtető szövevényei közé járdák vezetnek, melyek nemcsak a szerkezet ellenőrzését, hanem a világítóberendezések kezelését is lehetővé teszik. Ebben a „tetőtájban" is minden áttekinthető, minden megközelíthető, minden világos. A centrikus elrendezés megnehezítené a „tájolás" érzékelését, ezért nagy a jelentőségük a feliratoknak. Ennyi nézőt nem is lehetne másképp eligazítani. A közönség az épületet gyorsan elhagyhatja: a küzdőtér másfél • Az új sportcsarnok imponáló — már csak a külső és belső méretei miatt is. A hatalmas, megkapó belső térben a lenyűgöző látvány eleganciával párosul, s emiatt a hasonló méretű külföldi csarnokok sorában előkelő helyezést érdemel. Az eleganciát elsősorban a célszerűség kifejezése, nem kevésbé a szerkezet tiszta megjelenítése és végül a jó színhatás és világítás adja. Térfogata 360 ezer légköbméter, alapterülete 40 ezer négyzetméter, fesztávolsága 102 méter. Ilyen belső térrel hazánkban eddig az ipari és a közlekedésépítés is alig kérkedhetett, annál is inkább, mert csarnokainál másod-18