Budapest, 1982. (20. évfolyam)

5. szám május - Kubinszky Mihály : A körbevitatott Roosevelt tér

KUBINSZKY MIHÁLY ÉPÍTÉSZETI KRITIKA A körbevitatott Roosevelt tér Fővárosunk szívében országunk egyik fókusza a Lánchíd. Budai oldalán, a hegy tö­vében a hídfő szűk, a pesti oldalon azonban építészetileg nagyvonalú térré öblösödik. Kár, hogy a háború sebet ütött rajta. Sze­rencse viszont, hogy néhány értéke — az Akadémia, a Gresham-palota és a köztéri szobrok— megmaradtak. S megmaradt ma­ga a tér szép arányaival, a Várhegy felé kitá­ruló Duna-parti oldalával. Építészetünk a felszabadulás óta eltelt közel négy évtized alatt méltó helyet ví­vott ki magának a kortárs építészetben. A pusztítás óta eltelt idő is megérlelte a min­taszerű pótlás, az újbóli beépítés technikai és esztétikai feltételeit. Sajnos, az ide épült három új egység együttesen mégsem tük­rözi építészetünk mai szintjét és képessé­geit. A közvélemény és a napisajtó már régen elítélte a Zrínyi utca sarkán álló új iroda­házat. Irdatlannak, spenót- vagy kekiszínű­nek nevezték. A Ludas Matyi is gúnyoló­dott rajta. Kétségtelenül „veleszületett" betegsége a hosszú homlokzat és a szomszé­dos épületekétől eltérő méret. Hiba ez, és nagy hátrány is. Eltereli a figyelmet az épület jó néhány értékéről. így, ha valaki tüzesen megnézi a homlokzatot, észre kell vennie rajta a szerkezeti perfekciót. Erre utalnak az üvegtáblák kellemes arányai, az üvegtáblákat keretező finom hornyok, az ablakok közti távolság jó megválasztása. Mindenki meggyőződhetik erről, ha a hom= lokzatnak csak egy szakaszát nézi. Látványa kedvező például az Akadémia utca felől nézve, amikor az épület első részlete feltá­rul. Tehát a hiba a háztömb egészének tago­latlanságában, túl egyszerű megfogalmazásá­ban van. Igaz, a homlokzat vízszintesen két­szer is tagolt, egyszer előre lép, egyszer meg vissza. Legkülső síkja ér a beépítési vonalhoz, s így nem terpeszkedik a tér fölé (mint például a Torre Velasca Milánóban). A kilépcsőzés arányai vitathatók ugyan, mégsem ütköznek az „összhangzattan" — ebben a vonatkozásban íratlan — szabályai­ba. Az épület egésze híven tükrözi a kor­szerű építőtechnológiát, az előre gyártott homlokzatelemekből való összeépítést. Sok­kal finomabban, mint bármelyik házgyári vagy függönyfalas épületünk. Az irodaház az Akadémia utcából S amit kívülről nem lehet látni: jelentős, hogy a falelemek belül is korszerű szakipari munkával készültek. A fűtés, szellőzés, a pillérburkolatok egybeépítése az ablakszer­kezettel mintaszerű. Nem is annyira az épí­tőipart, mint a fémlemezipart dicsérik. A monoton külsőnek itt mutatkozik tartalmi indoka, szinte jogosultsága. Gyártott s nem épített házban találjuk magunkat. Egy lépés a jövőbe: nem függönyfallal takart „hagyo­mányos" megoldás ez, a korszerű technika itt mélyebbre hatolt. A tervező mentségére még többet lehet felhozni, mint az épületére. A tervezéstől a beköltözésig 13 év telt el. Nehéz így dol­gozni. Úgy látszik, építészetünk ennyire még nem értékálló. Mert nagyon is el tu­dom képzelni, hogy az első tervek készíté­sének idején, 1968-ban, mennyire tetszett volna az épület. Talán azért sem szólalt fel ellene akkor senki, pedig a tervpályázati zsűritől a fővárosi hatóságig ugyancsak sok szem látta, köztük sok jó szakemberé. De akkor a nagyszabású építkezés még impo­nált, a házgyári lakótelepek monoton tér­falai még nem élezték ki a helyzetet. A 13 év alatt a tervező cserélődött. (A tervpá­lyázatot annak idején a Győri Tervező Vál­lalat — Vincze Kálmán — nyerte. A terve­zésre a KÖZTI kapott megbízást, előbb Hofer Miklós, majd Hübner Tibor építész.) De ami még nagyobb baj: közben változott az épület funkciója is. Az eredetileg terve­zett kereskedelmi és a végül kijelölt állam­igazgatási feladatkör között első hallásra nincs nagy különbség: mindegyik egyszerű­en irodaházat kíván. Érdemben mégis je­lentős az eltérés. A végleges rendeltetés például sokkal differenciáltabb „irodahelyi­ség-skálát" kívánna, aminek bizonyára let­tek volna áldásos homlokzati következmé­nyei. A szélesebb ügyfélforgalmú főhatósági munka a beépített gyorsfelvonók mellé pá­ternosztert is igényelne. Az épületben fog­lalkoztatott 1200 dolgozónak egyetlen gyü­lekezőhelyisége sincs. Az étterem csak 300 21

Next

/
Thumbnails
Contents