Budapest, 1982. (20. évfolyam)

5. szám május - Benke László: Csepeli változások

kat, szorgalmazzuk a természetjárást. A kerületi vállalatok és sportegyesületek változatlanul patronálják az iskolák művészeti és tömegsport csoportjait. — Van-e elegendő óvoda és bölcsőde? — Harminc esztendő alatt 20 óvoda és 11 bölcsőde épült. Az újak korszerűek, világosak, gyönyörűek. A régiek szükséges felújítását részben elvégeztük. A következő öt évben két óvoda és két bölcsőde épül, az egyiket mostanában adtuk át a Karácsony Sándor utcában. Alapos remény van rá, hogy minden gyereket be tudnak fogadni a bölcsődék. A férőhelyek száma növekszik, de óvodáink még mindig zsúfoltak, ugyanakkor kevés az óvónő. Még mindig vannak olyan gyerekek, akiket távolabbi óvodákba muszáj „buszoztatni". — Mi a helyzet az iskolákkal és az iskolákban? Milyen a tantermek kihasználtsága? Igaz-e, hogy sok a képesítés nélküli tanító? — Ha felsorolnám, mennyi iskola van a kerületben, és menynyi épült az utóbbi években, még azt hihetné, hogy dicsekszem. Pedig nincs rá okunk. Van gimnázium, gépipari technikum és főiskola. Avattunk napköziotthont, szakmunkásképző intézetet, uszodát és úttörőtábort, a Király-majorban 16 tantermes általános iskolát. De ez még mind kevés. Kerületünk általános iskolai ellátottsága rosszabb a fővárosi átlagnál. Gyerekeink kétharmada a két műszakos taní-A Fürst Sándor utcai iskola tást sínyli, és egy osztályra több mint 40 tanuló jut. Az is igaz, hogy még mindig magas a képesítés nélküli tanítók száma: 329 tanító közül 67-nek nincs főiskolai végzettsége. — Lesz-e megoldás? — Újabb tantermek épülnek. Szeptemberre átadunk egy 16 plusz 4 tantermes iskolát, s az év végére remélhetőleg elkészül egy újabb 24 plusz 6 tantermes iskola. A nagyarányú lakásépítkezések, a beköltözések és más okok miatt örülnünk kell, ha a jelenlegi szintet tartani tudjuk. Terveink szerint 1985-re megszűnik a gyerekek szállítása, s az iskolák többségében egy műszakban fognak tanítani, de az osztályok létszáma tovább növekszik. A képesítés nélküli tanítók többsége most végzi a főiskolát. — Kérem, foglalja össze a legsürgetőbb teendőket. — Folytatni kell az építkezéseket, ez az első. A következő öt évben 6000—6600 lakást kell felépíteni Csepelen. Kiemelt feladatunk például a gázprogram végrehajtása Csillagtelepen. Az ottani húszéves emeletes házakban még sok a fürdőszoba nélküli lakás. Ezeket korszerűsíteni kell. 1976 óta évente 2—300 lakásba vezetik be a gázt. Javítani kell az általános iskolai oktatás tárgyi feltételeit, s még több iskolára van szükség. Az egészségügyi ellátásban befejeződik a 126 ágyas nőgyógyászatiszülészeti pavilon építése. Fejlesztjük a közmű- és úthálózatot, korszerű buszpályaudvart alakítunk ki, s felépül — bár nem ebben a tervidőszakban — a 200 ezer állomású telefonközpont. — Várossá válik Csepel? — Sok központú kerület lesz. Sürgető feladatunk a kereskedelem és az ipari szolgáltatás fejlesztése. Nagy élelmiszerüzletek és szolgáltatóegységek épülnek mintegy 10 ezer négyzetméternyi alapterülettel. A szolgáltatás színvonala Királyerdőn jó, ott a szolgáltatóegységek egyszerre épültek a lakóházakkal, de az Erdősor úti lakótelepen rossz. Csak elhatározás dolga volna, hogy végre úgy építkezzünk, ahogy kell: előbb az alapokat, az út- és közműhálózatot, a kommunális létesítményeket, azután a lakóházakat. Lehet újítani is. Jelenleg az igények felmérésének időszakát éljük; kikérjük kerületünk lakóinak véleményét, hogy mit és hová építsünk. De már épül a szolgáltatóközpont a „belvárosban", ahol például barkácsműhelyt, gyermekmegőrzőt, ovisklubot, sőt, kártyaklubot is létesítünk. A Sugárhoz hasonló üzletközpontból kettő is lesz— A lebontott kocsmákat nem hiányolják a csepeliek? — A kocsmák helyett családias kisvendéglőket építünk. De hogy megmaradnak-e szépnek, vagy köpködővé vedlenek, az rajtunk, a viselkedésünkön múlik. — Milyennek látja Csepel és a csepeliek jövőjét? — Aki 1945 után elment innen, ha visszajön, nem fog ráismerni. Budapesthez méltó új város születik. — Fejedelmi sziget lesz? — Fejedelmi? Ez talán túlzás, de azt nagyon szeretnénk, ha otthonosan éreznék magukat ebben a kerületben a csepeliek. A VII. ötéves terv végére 150 ezer lakosa lesz Csepel-szigetnek. De mi a számoknál is fontosabbnak tartjuk azt, amire már maga is utalt: hogy a lakótelep ne legyen sivár, barátságtalan, hogy legyen elegendő fa, játszótér, eleven természeti környezet. Azt szeretnénk, ha minél több gyerek lenne, s az öregek is jól éreznék magukat ebben a városrészben. Ha ezt valaki aztán fejedelminek nevezi, ám legyen. Rögtönzött játszóhely 5