Budapest, 1982. (20. évfolyam)

4. szám április - Jávor Ottó: Elemezték a fővárosi pedagógusok élet- és munkakörülményeit

nevezett tanórán kívüli elfoglaltságot. Erre természetesen szükség van. A kirándulás, a tárlatlátogatás, a közös színház, hangverseny, a szülők meglátogatása, a társadalmi munka mind hozzátartozik a nevelés teljességéhez. Ezzel a pedagógusok tisztában vannak, és eleget is tesznek az ilyen irányú kívánalmaknak. Sajnos azonban, a tanítási órákon kívüli elfoglaltság nagyobb részét az adminisztráció teszi ki. Márpedig a naplókat vezetni kell, a jelentése-Intézmény: Óvoda 12,2 Általános iskola 22,9 Gimnázium 23,0 Szakmunkásképző 17,9 Szakközépiskola 17,4 Az elemzés megjegyzi: „Különös gondot okoz az általános iskoláknál, a gimnáziumoknál, a szakmunkásképző intézeteknél és a szakközépiskoláknál, hogy a tanórán kívüli elfoglaltság időaránya meghaladja a felkészülésre fordított időt. Félő, hogy az új tantervek megvalósulásánál ez a tény az oktatás színvonalának, a minőségi munkának a rovására megy." Bizony, ez jogos aggodalom, különösen azok előtt, akik némi bepillantást nyertek az új tantervekbe, tankönyvekbe. Igen nagy megterhelést jelent a pedagógusok számára a túlóra és a helyettesítés. A főváros pe-30 éven aluli 30—50 év közötti 50 éven felüli ,, . . .a növendékek egyenlő nevelésének többnyire csak egyenlő neveletlenség az eredménye." (Eötvös J.) Eötvös egyszerű mondása természetesen a felnőttekre, így a pedagógusokra is vonatkozik. Vagyis óvakodni kell az általánosítástól, a differenciált megítélés szükségességét nem ma találták ki. Arról se feledkezhetünk meg, hogy a pedagógusok társadalma ket meg kell írni, a hiányzásokat igazolni, a statisztikákat össze kell állítani, mert ezek is hozzátartoznak az iskola mindennapi életéhez, és nincs más, aki elvégezze, csak a pedagógus. Tudomásul kell venni, hogy egy vezető óvónő vagy egy osztályfőnök legalább annyi adminisztrációs munkát végez, mint egy kisebb forgalmú helyen dolgozó tisztviselő, s közben fáj a szíve, hogy számos érdemi munkára nem jut ideje. 16.2 30,0 31.3 22.2 29.3 dagógusai az elmúlt évben 1 356 008 helyettesítési és 2 517 514 túlórát láttak el. Ez átlagosan 4,5 többletórát jelent hetente, vagyis a kötelező óraszámot figyelembe véve 20%-os túlmunkát. Az óvodákban a gyesen levő óvónők helyettesítése a legnagyobb gond, a szakközépiskolákban a helyettesítéssel szemben a túlórák száma magas. Érdemes megemlíteni, hogy a gyes-en levő pedagógusok aránya 6,5%. Legmagasabb az általános iskolákban: 14,7%. A kor és a családi állapot ugyancsak befolyásolja a megterhelést, illetve a szabadidőt. A budapesti pedagósusok összlétszámából: 7 9 5 korántsem egységes sem a beosztás, ami a feladatot is meghatározza, sem a szorosabban vett szakterület: szakma, műveltség, iskolázottság, érdeklődési kör stb. szempontjából. Ugyanez a helyzet, ha az anyagiakon alapuló életszintet vizsgáljuk. Itt talán még nagyobb a „szórás", mint egyéb vonatkozásban. Anyagiakról beszélek, nem fizetésről. Hiszen hogy lehetne összehasonlítani két embert, akinek egyforma a fizetése, de egyik a szüleitől kapott és részben fenntartott öröklakásából autón megy a munkahelyére, míg a másik albérletre fizeti ki jövedelme felét. Még ma is akad olyan, akinek a munka csak társadalmi sikk, a fizetés — a jól kereső férj mellett - zsebpénz, míg a másik zavarban van, négy gyermeke közül most melyiknek vegyen cipőt, mert mind-Óvoda Általános iskola Ált. iskolai napközi Gimnázium Szakmunkásképző intézet Szakközépiskola A felmérésből az a visszás helyzet is kiderül, hogy egyes kerületekben a gimnáziumi átlag olyan alacsony, hogy el sem éri, vagy alig haladja meg az általános iskolai átlagkeresetet. Még kirívóbb ez a szakoktatók és a tanárok viszonylatában a szakoktatók javára. Érdemes arra is felfigyelni, hogy a XXI. kerületben (itt a legnagyobb a 30 éven aluliak száma: 49,0%) a legalacsonyabb az átlag alapbérek összege: 3650 Ft, utána következik a XV. kerület 3668 Ft-tal. Az alapbérek átlaga a legmagasabb a VI. kerületben: 4345 Ft (27,8% a 30 éven aluliak aránya), illetve a III. kerületben: 4323 Ft. Sok iskolára jellemző, hogy a Bér tói—ig-határ 2001—2400 Ft 1,5 2401—2800 25,8 2801—3200 56,6 3201- 3600 13,6 Szerencsére már nem a mai helyzetet tükrözik a kimutatás összegei, de az aránytalanság továbbra is fennáll. Ugyanez az aránytalanság tapasztalható a nyugdíjas pedagógusok között, sőt itt még elszomorítóbb esetekkel találkozunk, s nem is kizárólag a régi nyugdíjasok esetében. Kár, hogy a felmérés erre nem terjedt ki. Bőven foglalkozik viszont a pedagógusok lakáshelyzetével, amely „a fővárosi pedagógus réteg súlyos gondja". Továbbá az üdültetéssel: „ . . .egy pedagógus egész pályafutása során mindöszsze négy alkalommal vehet részt nek kéne, de csak egyiknek jut. Természetesen mindez végső soron összefügg a fentebb jelzett megmerevedéssel, időhiánnyal. A felmérés bőven foglalkozik a fővárosi pedagógusok bérezésével, nézzünk meg néhány adatot. Az egy főre jutó átlagos havi alapbér 1981. január 31-én 4275 forint volt. Néhány iskolatípusra lebontva ez így oszlik meg: A főv.-i át-Ft laghoz viszonyítva 3692 86,4% 4415 103,3% 3737 87,4% 4825 112,9% 4893 114,5% 4923 115,2% pályakezdő fiatalok bérét gyorsan emelik (maradjon a pályán), és ugyanazt teszik az idősekével (jusson megérdemelt nyugdíjhoz), viszont a munka nehezét viselő, tapasztalt középnemzedéket aránytalanul rosszul dotálják. (Ez már úgysem hagyja itt az iskolát). Mindenesetre, hogy a pedagógusok bérezése társadalmi súlyukhoz viszonyítva még mindig jóval alatta marad más értelmiségi rétegek jövedelmének - olyannyira, hogy a társadalmi súlyt társadalmi munkára illenék javítani —, azt jól mutatja az alábbi táblázat, amely az 1980-ban elhelyezkedett egyetemet, illetve főiskolát végzettek béradatait rögzíti: 3,0 40,7 n,7 45,5 56,3 64,1 41,0 2,4 22,1 9,7 0,4 2,1 szervezett üdültetésben"; az üzemi étkeztetéssel, a tanítás tárgyi feltételeivel és még sok egyébbel. Biztató, hogy ez a felmérés elkészült, gyógyító szándékkal mondja ki a bajt, hiszen az elemzés számos javaslatot is tesz a javításra. Biztató, hogy máris készül az újabb, az okok után még mélyebbre ásó felmérés, amely tudományos módon az érzelmek objektivizálásával vagy éppen az objektivitással az érzelmekre és az értelemre hatva igyekszik bemutatni azoknak az életét, akik nemzedékeket nevelnek az életre. Jávor Ottó Néhánv erre vonatkozó adat a felmérésből: A bevallott összmunkaidő %-ából A tanítási órára való Adminisztrációra, felkészülés ideje tanórán kívüli iskolai %-ban tevékenységgel eltöltött idő %-ban 30 éven aluli 33,1 % 30—50 év közötti 48,8% 50 éven felüli 18,1% A nős, ill. férjezettek Egyedülállók száma % száma 0/ /o 4981 58,3 3562 41, 9962 79,i 2630 20,' 3427 73,5 1238 26, Műszaki Gazdasági Ped. főisk. Egyetemi végzettségűek %-ban 3