Budapest, 1982. (20. évfolyam)

3. szám március - Frank János: Átlátszó plasztika

FRANK JÁNOS ÁHJÍIKKÓ iikisKlilai Bohus Zoltán munkái Bohus Zoltán a professzorának, Z. Gács Györgynek (1914—1978) tanácsára választotta az üvegművészetet. Ha most üveget mondok, a világért se gondoljanak csak poharakra, flaskákra: az üveg itt a plasztika anyaga, a szobrász közlésének eszköze. Manapság nemcsak a műfajok határai mosódtak össze, hanem a hagyományos anyag-tár (bronz, kő stb.) is kibővült. Néhány éve Bohus váratlanul hűtlen lett az üveghez, a fém kezdte izgatni, a villogó krómacél, az ezüstszürke vas, a lomhafényű aluminium s az üveg unokatestvére, a plexi. Munkásságának egy évtizedét foglalta el a fémplasztika. Úgy látszik, szüksége volt erre az iskolára, hogy visszatérjen örök szerelméhez, az üveghez. Időközben az üveg ázsiója igencsak megemelkedett: Bohusnak mint üveg-tervezőnek mégcsak átnyergelnie sem kellett. 1966-ban fejezte be tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán, s az újonnan létesített üveg szakcsoport tanársegédje lett; ma adjunktusa. 1967 óta kiállítóművész. 1972-ben a Ferencvárosi Pincetárlat ban, 1976-ban a fiatalok Stúdiójában, 1981-ben az Iparművészeti Múzeumban — Üvegterek címmel — mutatott be önálló tárlatot. Tavaly részt vett a Podovában rendezett XIII. Nemzetközi Kisplasztikái Kiállításon (ezt az olaszok Bronzettonak hívják, de azért tárt karokkal fogadták Bohus üvegeit is). A nyugatnémetországi Kassel ban, a Glaskunst '81 kiállításon 21 ország 120 meghívott kiállítója közül a II. díjat nyerte. Budapesten felállított köztéri plasztikái közül hadd említsem a Mar-Krómacél dombormű (1976) a MÁV Közönségszolgálat Irodájának homlokzatán tinelli téri telefonközpont homlokzatán látható — Csiky Tiborral közös — rozsdamentes acélreliefjét és a MÁV Közönségszolgálat irodájának Nagymező utcai (a Radnóti színpad melletti) frontját díszítő, nyomott O betű formából és vertikálisokból komponált hatalmas, tükörfényes krómacél-domborművét. Bohus „fémkorszakában" hangsúlyozott vertikálisai feleseltek húsos, zömök, mégis könnyed térformáival, klasszikusan konstruktív fém, fémplexi, fém-üveg tárgyai pedig a csavaranya-csavar zöngéjével árnyalt építményeivel (Dinamikus egyensúly l-ll 1976; Ipari kristályok, 1977; Oldható kötés, 1977). Mennyiségre is tiszteletreméltó a rengeteg invenciót, kemény fizikai munkát, sőt, felszerszámozott lakatosműhelyt követelő alkotások sora. Akkoriban — vagy öt éve — azt írtam, hogy ezekből a müvekből is kiolvasható a majd megszülető darab vagy a következő ciklus alapgondolata. A síkból a harmadik dimenzióba, a tS-mondatosból az összetett tartományába, a passzívból a cselekvőbe lépve kutatja a tér vonzds-taszitás-egyensúly törvényeit", jóslatom bevált — azért is mertem idézni —, csak éppen arra nem gondoltam még, hogy Bohus térbelisége éppen üvegtárgyakban inkarnálódik, s hogy az aktivitásba beletartozik a nézők tevőleges részvétele is, mintegy az alkotás befejezéseképpen. Ezeket a plasztikáit üveglapok rétegeiből ragasztja össze a művész. Külön hatást kelt az üveg természetes zöldes árnyalata, vagy máskor barnás tónusa, amikor is az üvegfelület fémgőzőkkel kap némi színezést. Szigorú Térspirál II. üveg, 1978 matematikai és geometriai szabályok szerint konstruálja ezeket a műveit — az Iparművészeti Múzeum kiállításán az izgalmas tervrajzokat is kiállította —, érvényesülnek a fényáteresztés, fénytörés, sőt, a nagyítás fizikai, optikai törvényei. A Bohus-objektek palástját egymást metsző sfkgörbék adják, éppen a felületek hajtásának megválasztása, s ezek meglepő metszésvonalai határozzák meg a tárgy tendenciáját. Tulajdonképpen akkor is teljes, befejezett plasztikák volnának, ha nem üvegből készítené őket, de mivel az üveg átlátszó, a palást alámögé látunk. Ez az anyag tüntető indiszkrécióval tárja föl a belsejét, maradéktalanul megmutatja a teret, vagyis a plasztikának egy újabb együtthatóját vezeti be: a semmit. De ez a semmi a többi tényezővel egyenrangú, nagyonis határozott valami. A Térspirál I. (1977), ez a torta formájú, dob formájú test éppen a hiányaival hat, a piramidális Térspirál II. (1978) állandó fejlesztésével izgat fel és nyugtat meg. A Formula II. (1981) rafinált egyszerűségét, először fölfogni sem tudjuk, később rájövünk, milyen világos törvényekre épült. A Bohusüvegek sorozatán egyszerre van jelen a méltóságteljes állandóság és a mindig szellemes dinamizmus. Főművében, a Mexikói úti földalatti végállomás mellett épült szökőkútban találkozott Bohus két kedvenc anyaga, az üveg és a polírozott krómacél. Hámori Béla építész szólt egy harmadik anyagról: a vízről. Hogy vízből is lehet plasztikát alakítani. Más és más tulajdonságokkal rendelkező anyag mind a három, a kemény 24