Budapest, 1982. (20. évfolyam)

3. szám március - Mit várhatunk 1982-től?

Mit várhatunk 1982-től? A főváros fejlesztési tervéről A Fővárosi Tanács 1981 decemberének utolsó napjaiban hagyta jóvá az 1982. évi fejlesztési tervet és költségvetést. Megállapítható, hogy az elmúlt év eredményei jó alapot adtak a továbbhaladásra. Az 1981. évi fejlődés irányai alapvetően megfeleltek az éves és a középtávú tervben meghatározott céloknak. Zökkenő nélkül léptünk át az V. ötéves tervidőszakból a VI. ötéves tervidőszakba. Ezt a tényt azért érdemes kiemelni, mert a tervidőszakok fordulóján igen lényeges tervezési változások következtek be. Változott a tanácsi szabályozás: a beruházási színvonal szabályozása helyett a fejlesztési alap forrásainak szabályozása lépett érvénybe. Igényesebb lett az ágazati tervezés és a koordináció. Az 1982. évi népgazdasági terv céljait a korábban feltételezettnél kedvezőtlenebb külgazdasági körülmények között kell megvalósítani. A Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok fejlesztési alapjának együttes, 1982. évi kiadási előirányzata megközelíti a 13 milliárd forintot. Ez a VI. ötéves terv 1982-re tervezett összegénél mintegy 9-10 százalékkal alacsonyabb, de az előző évi tényleges felhasználástól csak 3—4 %-kal marad el. Ugyanakkor a nagyberuházásokat: a metróépítést (1,7 milliárd Ft), az Árpád-híd szélesítését (0,6 milliárd Ft) az állami költségvetés támogatja. Nem mérséklődött a felújításokra előirányzott öszszeg; lakóházak, utak, hidak és intézmények felújítására együttesen 7,0 milliárd forint áll rendelkezésre. E néhány összefoglaló adatból kitűnik, hogy a kormány 1982-ben is biztosítja Budapest kiemelt fejlesztését. Jól érzékelteti ezt, hogy az állami lakásépítés 40—43 százaléka a fővárosban valósul meg. Az infrastruktúra más területein is — habár a lakásépítésnél kisebb arányban — hasonlóképpen érzékelhető a főváros kiemelése. A középtávú terv üteménél mérsékeltebb fejlesztési lehetőségek ellenére azt mutatják a részletes tervszámítások, hogy a főváros VI. ötéves tervének fő céljai változatlanul tarthatók, azokon nem szükséges változtatni. Csupán bizonyos átrendezésre van szükség. A Fővárosi Tanács 1982. évi tervében a célok között továbbra is első a lakáshelyzet javítása, továbbá az egészségügyi alapellátás- és kórházfejlesztés, az általános iskolai tanteremépítés, az épületfelújítási tevékenység fokozása. A fő célokon belüli módosításokat részben a pénzügyi helyzet, részben az 1981. évi tapasztalatok indokolták. A beruházási célú kiadások 44 százalékát a tanácsi célcsoportos lakásépítés; 7,3 százalékát az egészségügy és a szociális ellátás; 11 százalékát a kulturális ellátás; 8,1 százalékát a személyi és gazdasági szolgáltatás, 13,2 százalékát a vízgazdálkodás és a 4,1 százalékát a szállítás-hírközlés fejlesztési feladatainak finanszírozása köti le. A beruházási célra tervezett kiadások 9 százaléka átadásként kerül felhasználásra. Az alapátadások legjelentősebb tételei a sütőiparnak (411 millió forint), a távhőellátás hőbázisának (198 millió forint) és a gázszolgáltatásnak (160 millió forint) a fejlesztését szolgálják. A főbb ágazati fejlesztések Társadalmi jelentőségét és a ráfordított anyagi eszközök súlyát tekintve a lakásépítés szerepel első helyen az ágazati fejlesztések között. A terv 1982-ben összesen 16,7—17,9 ezer lakás felépítését irányozza elő, melyből — az emeletráépítés útján megvalósuló 100—200 lakást is figyelembe véve — 7,2—7,5 ezer az állami célcsoportos, 1,1 ezer az egyéb állami és 8,4—9,3 ezer a magánlakás-építés. A magánlakásépítésből a többszintes, telepszerűen épülő lakás 6,0—6,5 ezer. Az állami célcsoportos lakásépítéshez és a magánerős telepszerű lakásépítés terület-előkészítéséhez 5,6 milliárd forint áll rendelkezésre. A telepszerű lakásépítéshez kapcsolódó felépítményi létesítményeket a VI. ötéves tervben rögzített színvonalon tervezték meg. A lakótelepeken élők ellátását biztosító létesítmények anyagi-, műszaki feltételei megalapozottak, rendelkezésre áll a szükséges kivitelező kapacitás. Az 1982. évben befejezésre tervezett lakások átlagos alapterülete 53 m2

. A lakások zöme középmagas épületekben, paneles technológiával épül. Valamennyi lakásban fürdőszoba, korszerű fűtés — nagyrészt távfűtés —, valamint beépített konyha és szekrény van. A lakások 22 százaléka egy- és másfélszobás, 60 százaléka kétszobás, 18 százaléka kétszobásnál nagyobb. A lakásépítés minőségének javítása és az évközi ütemes lakásépítés érdekében jelentősen növekszik — a jelenlegi 24 százalékról 35 százalékra — a célcsoportos lakásépítés 1983. évre átmenő pénzügyi előkészítésének aránya. Ez azt eredményezi, hogy a kivitelező építőipari vállalatok megfelelően előkészíthetik a következő évi lakásépítést, és negyedévenként nagyjából egyenlő ütemben adhatják majd át a lakásokat, ami egyben lehetővé teszi a legszűkebb keresztmetszet, a befejező szakipari munkák egyenletes végzését. Ezért a célcsoportos lakásépítés pénzösszegének közel kétötöde az 1983. évben átadásra kerülő lakások építésének megkezdésére szolgál. A lakások elosztásánál a Fővárosi Tanács határozata alapján 1982-ben is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a sokgyermekes családok elhelyezésére. Érvényre kell juttatni a lakáskiutalások lépcsőzetes rendszerét, és az indokolt lakáscserék elősegítése érdekében az újonnan épült lakások 50 százalékát kívánják lakáscserékre felhasználni. A magánerős lakásépítés aránya az 1981. évi 42 százalékról 52 százalékra emelkedik. A telepszerű magánerős lakásépítés nagyobb része a már előkészített magánerős lakásépítési területeken valósul meg, de egy része — mintegy 2 ezer lakás — célcsoportos lakótelepeken épül fel. Kb. 500 magánerős lakás értékesítését olyan lakásigénylőknek szánják, akik jogosultak ugyan állami bérlakásra, de hajlandók az OTP által épített lakás vásárlására. Az Országos Tervhivatal ezek számára szociális kedvezményt biztosít. A telepszerű magánerős lakótelepeken is megépülnek a szükséges kapcsolódó létesítmények: 48 általános iskolai tanterem, 200 óvodai, 160 bölcsődei férőhely, 1093 négyzetméter alapterületű orvosi rendelő, 3939 négyzetméter kiskereskedelmi és 882 négyzetméter szolgáltatóipari hálózat. Ezeket a fejlesztéseket a területi ellátottság igényei határozzák meg. Az egyedi társasház- és családiház-építést telkek biztosításával, a közművesítés feltételeinek javításával, ajánlott tervek kidolgozásával, a hatósági eljárás egyszerűsítésével, az építési engedélykérelmek gyorsabb elbírálásával és a lehetőségekhez képest építőipari kapacitás biztosításával támogatja a tanács. A közmű ágazat 1982. évi feladatai között a telepszerű lakótelepeken belüli víz-, csatorna-, villamosenergia-, gáz- és távhővezetékek, valamint a parkosítással összefüggő költségek igénybe veszik 1982-ben a teljes ágazati előirányzat 50 százalékát. így is több területen a korábbihoz képest takarékosabb megoldásokat kell alkalmazni. Pl. a lakótelepek parkosításához szükséges összegnek kb. 60 százalékát tartalmazza a terv, és a hiányzó, kb. 40 százaléknyi költségű feladat elvégzésénél számol 2