Budapest, 1981. (19. évfolyam)

2. szám február - Diószegi György:,,'S most a' dologra"

'S most a' dologra" oily sok nemzeti remény csatlakozik, az újabbkori nemes irányról hajdankori ferdeségekre ne tévedezzék." Harcot indít a mértéktelen ivászat ellen. A cikk címe: Pálinkamirigy. Tudni kell, hogy a régies értelmezésű mirigy szó járványra, kóros terjedésre utal: „. . .bármennyire jövedelmezők legyenek is a pálinkafőzőházak, mi mégis a' pálinkát átkok közé számítjuk, amellyek a' népen igen nyomasztóan fekszenek". Természetesen az ország életére legdöntőbb és legfontosabb a Hírlap gazdasági és politikai állásfoglalása. Az újság nem egy tekintetben az 1848-as forradalom előkészítője, a gazdasági fejlődés és az iparosodási folyamat serkentője, az ésszerű társadalmi változás tervezője. A második szám egyik cikkét Almási Balogh Pál írta, címe: Felszólítás egy hasznos ismereteket terjesztő társaság ügyébeg. Ebben elsősorban angol példa alapján javasolja egy közművelődéssel foglalkozó társaság felállítását Széles körű vita bontakozott ki. Szóba került az Iparegyesület megvalósításának terve. Jól ismert Kossuthnak ,,a' műipar" fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége és áldozatos munkája. Még az anyagi áldozatoktól sem riadt vissza: a fogsága alatt részére gyűjtött pénz nagy részét önzetlenül felajánlotta az iparfejlesztő kezdeményezések céljaira. Minden cikkében alapvető gondolat: a magyar ipar majd megváltoztatja a mezőgazdaságot, sőt, a társadalmi viszonyok alakulására is kihat. Összeköti az iparfejlődést a szabad föld gondolatával és a céhek eltörlésével. Ez utóbbinak megvalósítása, mint írja, óvatosságot igényel, ezért csak lassan lehet megoldást találni rá. Az ipartelepítésnek feudális akadályai vannak, kevés a képzett munkás, a hitel hiánya miatt nincs elég vállalkozó. Később, (1843-ban) lehetőséget ad, hogy iparosok és kereskedők is kifejthessék a véleményüket. Ennek egyik példája a Műiparunk akadályai című, 1843. október 22-i vezércikk, melyet Valeró Antal gyáros és kereskedő írt a második iparkiállítás után. Angliát tartja követendő példának, ahol olyan törvényeket hoznak, amelyek elősegítik az ipar fejlődését. Ott a szakértők népes tábora hasznos tanácsokat ad, míg hazánkban a nemesség és ,,a' magas arisztokrácia" hozza a törvényeket. Nekünk alacsony az ipari műveltségünk, tehát rossz a törvényalkotásunk is. Nem csupán általánosságokat említ. A felemelkedés előfeltételeit a következőkben látja: — Ne csak nemes ember vehessen földet, legyen szabad a föld! — Ne csupán a külföldi (elsősorban osztrák) kapjon kedvezményes hitelt, hanem a magyar vállalkozó is. — Kevés a munkáskéz és még kevesebb a képzett munkás, ezért gondot kell fordítani megfelelő tanodák létesítésére; És mindenekelőtt: „Törvényt a tisztességes polgárnak". Kossuth jól látta, az iparfejlesztés létkérdés. „Nemzetek iparirányát geographiai helyzet, népesség, népjellem 's ezekkel rokon körülmények határozzák meg". Nekünk is be kell illeszkednünk az egymással kereskedő s kölcsönösen hasznot elérő nemzetek sorába. Nyíltan kimondja, éppen ez a kölcsönösség és egyenlőség hiányzik az osztrákokkal való kapcsolatunkból. Alegsúlyosabb gondok közé tartoznak a^még mindig nyomasztó úrbéri viszonyok. A Pesti Hírlap első számai már ösztönzik a különböző megoldást kereső szerzőket. Kossuth teljesen egyetért ifj. Bezerédj Istvánnak ebben a témakörben kifejtett gondolataival. A 13. számban arról ír, hogy érdemes keresni az önkéntes örökváltság megoldását, mert — úgymond — sehol a világon nem lehetett ennek a törvényszerű változásnak gátat vetni és a legkülönbözőbb megoldásokkal szüntették meg a túlhaladott feudális állapotokat. Előbb-utóbb kötelező lesz az örökváltság, ezt mutatják a történelmi példák is; „...szívre kezünket Uraim! hisszük e, hogy mi kikerülhetjük?". Buzdítja a földesurakat, hogy mielőbb és minél nagyobb számban éljenek a törvény adta lehetőséggel, és önként kössenek örökváltság-szerződéseket. A Pesti Hírlap sikerét jól érzékeltetik a példányszámok. Az első félév 60 előfizetővel indult, a második félévben már 500 helybeli és csaknem négyezer vidéki előfizető rendeli meg az újságot. A Hírlap hamarosan a legnagyobb példányszámú újság lesz. Az első félév cikkei erősen hatottak a közvéleményre. Az érdeklődéskielégítésére elhatározza a szerkesztőség az addig megjelent számok újbóli (második) kiadását. Ritka eset még az egyetemes újságkiadás történetében is. A siker kétségtelenül Kossuth nevéhez fűződik. Ezért nem meglepő, hogy a támadások is elsősorban őt érik. Sok oldalról kapja, így kerül szembe Landererrel, kinek nehezen viseli el ,,szennyes piszkosságát", s levélben is figyelmezteti, ha Nemzeti viselet egykorú divatképeken nem hagy fel rágalmazási hadjáratával, akkor kénytelen lesz bírósághoz fordulni. [ rlelődik Kossuth Lajos meg-H válása a Pesti Hírlaptól. 1844. április 11-i (342. szám) Szer-Metszetek a korabeli Pestről 36