Budapest, 1981. (19. évfolyam)

2. szám február - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Városházi tudósítások Fejlesztés 1981-ben Mit ad Budapestnek az új esztendő, a hatodik ötéves tervidőszak első éve? A hosszú előkészítő munka és sok vita után jóváhagyott fejlesztési határozat a korábban közölt elképzelésekhez képest csak kisebb változásokat mutat a részletekben. De a legfontosabb feladat kijelölése megfelel az egész időszakra megállapított állásfoglalásnak. Első a lakás: a legnagyobb erőt az új negyedek építésére és a felújítási munkára fordítják. Jelentősen fejlődik az egészségügy, az oktatás és a közlekedés is. Budapesten tanácsi-állami beruházásban csaknem tízezer lakást terveznek erre az évre. A legtöbbet tízemeletes házakban. Az átlagos alapterületük 53 és fél négyzetméter lesz. Mindegyik lakás fürdőszobás, korszerű fűtésű, és beépített konyhával, szekrénnyel épül. A lakások hatvan százaléka kétszobás, húsz százalékuk ennél nagyobb. A Fővárosi Tanács hat és fél ezer— hétezer magánerős lakás felépülésével számol. Ezeknek alapterülete általában nagyobb, mint a tanácsi-állami beruházásban készülőké. A bontások*száma háromezer-ötszáz. De új építkezés miatt csak kétezer-huszonkét régi otthont szüntetnek meg. A többi bontást az épületek elavulása vagy más ok magyarázza. A legtöbb vitát az váltotta ki: hol legyenek a nagy építkezések, hol kezdjék el új negyedek tervezését. A döntés nemcsak 1981-re, hanem öt-nyolc évre is meghatározza egész városrészek fejlődését, ezért érthető, hogy az előkészítő munkák során eltérő vélemények csaptak össze. A tervezést befolyásolták a már elkezdett építkezések. Folytatódik a fejlesztés a békási síkságon (ezerháromszáz lakás), Rákoskeresztúron (ezerkétszáz), Lőrincen (ezerkétszáz), Csepelen (ezerkétszáz). Új negyed munkálataiba fognak a Szegedi út és Országbíró utca között Angyalföldön. Itt az első lakások már az idén elkészülnek. A másik két új nagy építkezésen: a III. kerületi Kaszás dűlőn és Angyalföldön-Vizafogón csak jövőre kezdik meg a beköltözést. Az építkezések helye jelzi, hogy a legnagyobb fejlesztés Dél-Pesten és a főváros északi felében lesz. A kispesti, lőrinci és csepeli munkák összefüggnek azzal, hogy a dél-pesti földalatti vasút megépítése új lehetőségeket teremtett az ipari negyedekben. Dél-Pesten avatták fel a főváros új nagy kórházát is, amelyről 1980. novemberi számunkban írtunk. Az új negyedek építése elősegíti azt is, hogy kibontakozzék a Kispest szívében tervezett új bevásárlóközpont. Szoros kapcsolat van az északi nagy építkezések és a közlekedés fejlődése között. 1981-ben indul az Árpád-híd szélesítése és a Flórián tér rendezése. A nagy óbudai munkák — a Szentendrei út megújítása, a Bécsi út bővítése, és az új Duna-parti út átadása — gazdaságossá teszi az építkezést a III. kerületben. De a közlekedés megújulása Angyalföldre is hat. A XIII. kerület életének legjelentősebb eseménye: az észak—déli földalatti vasút ez év végén eléri az Élmunkás teret. A vonal tovább épül a Váci úton és megkezdődik a Hungária gyűrű Váci és Kerepesi út közötti szakaszának építése. Ez megalapozza az új fejlesztést a nagy múltú munkáskerületben. Az új földalatti-pályaszakasz felavatása kedvezően hat a Belváros közlekedésére is. A Deák tér és az Élmunkás tér között két új állomás nyílik. Az Arany János utcai állomás mellett lesz a 72-es és a 73-as trolibusz végállomása. A Marx téren elkészül a körutat áthidaló felüljáró, és a teljes aluljárórendszer. Az Élmunkás téren három aluljáró épül a gyalogosoknak. A közlekedés nagyobb munkái még: az Üllői út megnyitása a Nagyvárad tér és a Határ út között, a Boráros tér és a kőbányai helyi központ forgalmának rendezése. Állandó feladat az új negyedek bekötése a közlekedés hálózatába. Az idei tél egyik nagy tanulsága: nő a tömegközlekedés vonzereje. Sok autós szállt át kocsijáról buszra, villamosra, földalattira. Ezért a Fővárosi Tanács az új évben is nagyobb erőt fordít a tömegközlekedés fejlesztésére. Tavaly mintegy kétszáz buszt, százötven Tátra villamost és tizenhét HÉV-szerelvényt vett. Az idén újabb kétszáz buszt szereznek be, és folytatják a villamosok cseréjét. A tavaly elkészült Dél-pesti Kórház hatása az idén bontakozik majd ki. Elkészül Óbudán a Margit Kórház új pavilonja is. (Beszámoltunk róla 1980. decemberi számunkban.) Az új#

év nagy eseménye lesz: átadják a budapesti nagy sportcsarnokot. Látogatás és bejelentések Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára meglátogatta a nagy budapesti építkezéseket, majd a Városházán találkozott a főváros vezetőivel. A megalakításuk óta eltelt harminc év alatt a tanácsok megerősödtek, és történelmi eredményeket értek el — mondta Korom Mihály. — Mind több elismerést kap a Fővárosi Tanács is a lakosságtól. Ennek két magyarázata van. Meggyorsult a város fejlődése, a korábbinál jóval nagyobbak a beruházási lehetőségek. De érezhető a tanácsi munka javulása is. Budapesten a következő öt évben az országos átlagnál többet ruházhatnak be. Ez megfelel a főváros helyzetének, jelentőségének az ország életében. De régi adósságokat is törleszteni kell. Ennek a törekvésnek kézzelfogható jele, hogy Budapesten a lakóházak felújítására költhető pénz tizenhatmilliárdról huszonhatmilliárdra nő. A találkozón sok szó esett arról: mi a feltétele, hogy a nagy lehetőségeket a legeredményesebben használhassák ki. Egyebek között el kell érni, hogy a tanácsi építési vállalatok minden erejüket felújításra, tatarozásra fordíthassák. Szóba került a tanácsi munka egyszerűsítése. Több fontos javaslat hangzott el, hogyan csökkentsék a papíráradatot, hogy ezzel is javuljon az ügyintézés. A végrehajtó bizottság élen jár ebben. Míg a múltban ezer-ezerszáz határozatot is hozott évenként, most ezt hatszázötven-hétszázra csökkentette. A beszélgetésen fontos bejelentések hangoztak el arról, hogy intézkedéseket tesznek a közterületi munkák gyorsítására, a budai hegyvidék védelmére. A főváros rendje A Városházán új intézkedéseket készítenek elő, hogy megszilárdítsák a főváros általános rendjét. A legutóbbi három évben sokat tettek, hogy javítsák az utak, terek, járdák takarítását. Újabb helyeket jelöltek ki a szemét és a törmelék lerakására. Rendelkezést adtak ki az útfelbontások szabályozására, a házfelújítási munkák jobb megszervezésére. Javult a zöldterületek gondozása, ebben már nagyobb részt vállal a főváros lakossága is. Az eredményekkel azonban nem lehet elégedett a főváros. A tatarozások sok helyen elhúzódnak, s az építkezések körül időnként elképesztő a rendetlenség, gyak-27