Budapest, 1981. (19. évfolyam)

11. szám november - Konszolidáció

KONSZOLIDÁCIÓ Történelmünk fordulópontjai nem kizárólag egyetlen, adott időszak hősi erőfeszítéseit, tragikus zuhanásait jelzik, hanem magukban foglalják a későbbi korokra is érvényes tanulságokat, a fölemelkedés, a fejlődés lehetőségét. A közelmúlt ilyen határköve: 1956. A részletes elemzés: a párt- és az államvezetés halmozódó hibái 1949-től, a hibák kijavítására tett intézkedések, az, hogy a javítás szándékát miként juttatta zátonyra a személyi harc, miként támadták a munkáshatalmat az ellenforradalmi erők, hogy a személyes hatalomhoz való görcsös ragaszkodás, az egyéni érdeknek a közösségi érdek fölé történt helyezése, a szűklátókörűség és a karrierizmus miként vezette félre a tömegeket, hogy a politikai tájékozatlanságból fakadó naivitás miként szorult vissza a felkorbácsolt, aljas indulatok elől az októberi véres napokban, majd hogyan rendezte sorait a munkásosztály és a párt, hogyan indult el a politikai és gazdasági káosz elleni harccal a kibontakozás, a konszolidáció — melynek bázisa hazánk fővárosa, Budapest lett —, egyszóval e bonyolult korszak részletes megvilágítása a történészek feladata. (Eddig csak részleteiben teljesített feladata.) Az 1956-os időszakra jellemző, de azon túlmutató politikai, társadalmi igazságokat — Kádár János megfogalmazása nyomán — ismerjük, és levonjuk a belőlük fakadó tanulságokat. Többek között azt, hogy: korunk történelemformáló osztálya a munkásosztály. A munkásság felszabadító harca túlmutat önmagán. Igazolódik a Kommunista Kiáltvány gondolata: az emberiség fölszabadításának a feladatát vállalta. Ahogy József Attila megfogalmazta: „minden emberi mű értelmét" ismeri ez az osztály, és a társadalmi igazság talaján állva így lett a munkásság minden dolgozó osztálynak és rétegnek, a haladásnak és a humánumnak a képviselője. Hogy: a cél nem szentesítheti az eszközt. Emberi világot csak emberhez méltó módon lehet teremteni. Nem elég, hogy a közösség tagjainak a tevékenységét meghatározó társadalmi szerkezet demokratikus. A társadalom minden tagjának, vezetőnek és beosztottnak egyaránt, joga és kötelessége ismeretében, el kell sajátítania a demokratikus gondolkodást, magatartást, életvitelt, s hogy ez mennyire sikerül, az jellemzi személy szerint az egyént, de a társadalmi rendet is. Hogy: a bizalom mindig hasznosabb a gyanakvásnál. Az „aki nincs ellenünk, az velünk van" jelszó egymagában többet ért brosúrák tucatjainál, mivel megsokszorozta a nép alkotó erejét, és utat nyitott a népfrontpolitikán alapuló nemzeti összefogáshoz. Az előttünk álló feladatokat csak ezzel az összefogással tudjuk megoldani. Hogy: a nehézségeket a közösség, „a dolgozó nép okos gyülekezete''' tudja legyűrni. A hangsúly az okos szón van, erre viszont nevelni kell. Ebben a nevelő munkában a toll munkásainak felelős szerepük van. Hogy: a magyarságnak, a magyar népnek a történelem során elszenvedett oly sok kudarca után ma mindenki saját életén mérheti le a változást, annak az eredményét, hogy szakítva a múlttal, a szocialista társadalmi és gazdasági formát választottuk. Eredményeink egyik alapja, hogy nem vagyunk egyedül, számíthatunk barátainkra: a Szovjetunióra, a szocialista államokra, a világ dolgozóira. Hogy: munkánkkal, eredményeinkkel mi is hozzájárulunk az emberiség haladásához, és egyek vagyunk mindazokkal, akik a Föld bármelyik részén, bármilyen nyelven beszélnek, velünk együtt megtanulták és vallják: az ember legnagyobb kincse a magasba szökő életet óvó béke. Tisztelt elvtársak! Az újjászervezett párt hathatós segítségével a kormány az ellenforradalmárokkal szemben folytatott határozott harccal egyidejűleg szívós munkát folytat az emberek felvilágosításáért, a tömegek bizalmának megnyeréséért. Ez a munka jelentős eredményeket hozott, és ez visszatükröződött az ország rendjének helyreállításában, a termelőmunka eredményes megindításában és a párt tömegmozgósító erejének növekedésében. Ez a megnövekedett erő jelentkezett a márciusban, majd az április 4-én tartott tömeggyűléseken s csúcspontja volt a forradalmi erők újjászerveződésénekazidei május elsejei ünnepség: Budapesten és az egész országban több százezer ember vonult fel, hogy hitet tegyen a nemzetköziség eszméje, a magyar népi demokrácia, a szocializmus építése, hazánk békéjének és társadalmi rendjének megvédése mellett. Az elmúlt hat hónap politikai eredményei így foglalhatók öszsze: van erős pártunk, teljesen helyreállítottuk népköztársaságunk alkotmányos rendjét, szilárd az államhatalmunk, van szervezett fegyveres erőnk, helyreállt az államigazgatás rendje, működnek a minisztériumok, dolgoznak a tanácsok, s ami 8