Budapest, 1981. (19. évfolyam)

10. szám október - Volly István: Új kezdeményezések

Az építőiparban korábban hagyományos anyagokkal, szerkezettel és építésmódokkal dolgoztak. Az állandóan növekvő feladatokat azonban nem lehetett megoldani ezekkel az anyagokkal és módszerekkel. A magyar építőiparban az 1950-es években megtörténtek a váltás kezdeti lépései: megjelentek az előre gyártott elemek, nagyméretű emelőgépek stb. A lakásépítésben elterjedt a különböző téglakonténerizálási módszer, a vakolási munkák gépesítése, a különböző előre gyártott vasbeton födémelemek gyártása és a nagyméretű toronydaru alkalmazása. Később a lakásépítés területén kialakult a téglablokkos, majd utóbb a kohósalak közép- és nagyblokkos építésmód. Ebben az időszakban a különböző anyagok és szerkezetek fejlesztése külön történt, és ezek rendszerszemléletű összhangja természetszerűleg még nem volt biztosítva. Rendszerelvűség ban elmaradt a várakozástól, mert nem voit összhang az építési rendszerek és alrendszerek között, illetve az épületszerkezeti elemek nem segítették elő a még nagyobb sorozatok kialakulását. A munkaidővel, az anyaggal és az energiával való takarékosság az átfutási idő csökkentését, a minőség javítását, a hatékonyság növelését, a rendszerek és a technológiák összhangját követeli meg. A rendszerelvű építés alapja az egységes modul- és méretrendszer, valamint a csereszabatos csomóponti kapcsolatok egysége, ugyanis csak így képzelhető el a rendszerelméletben kifejlesztett alrendszerek, illetve szerkezeti elemek összekapcsolása. Ez biztosítja a gyártóberendezések azonosságát, a gyárak és a termékek szakosítását és a szériák növelését. Ezáltal válik lehetővé a rendszer-dokumentáció összeállítása. A rendszerszerű tervezés megköveteli A kohósalak blokkok segédüzemi gyártása megoldódott, ipari módszerekkel készültek az előre gyártott födémelemek, de az épületet kívül-belül vakolni kellett, a szak- és szerelőipari munkák fejlesztésére viszonylag különállóan és később került sor. A kommunális építés és a mezőgazdasági építés területén is kialakultak különböző iparosított építésmódok. Az 1960-as évek közepétől hazánkban is épültek házgyárak, és elterjedt az ezt kiegészítő alagútzsalus építésmód. Jelentős lépések voltak ezek az építésiparosítás területén, azonban modul- és méretkoordinációs, valamint csereszabatosság szempontjából nem voltak összhangban egymással. Az V. ötéves tervben a szocialista építési szektor az építési beruházásoknak körülbelül 45 százalékát oldotta meg iparosított építési eljárásokkal. A hatékonyság azonimB!