Budapest, 1981. (19. évfolyam)
10. szám október - Dr. Maller Sándor: Pataki pohárköszöntő
A várkastély északnyugati sarokbástyája plébániai iskola, ahol talán Szálkái László, a majdani „varga érsek", a mohácsi csata esztergomi érseke nevelkedett. Jegyzete, a Szalkai-kódex, komoly iskolai hagyományról tanúskodik. Mohács után Perényi Péter és fia, Gábor folytatta a várrendszer kiépítését, a ma is álló Vörös-torony négyméteres falainak felhúzását, bástyák és tornyok, kazamaták és vizesárkok kiépítését, a városmag falainak megerősítését, az elnéptelenedett dominikánus kolostor köveit is beépítve az erődítésekbe. Az 1560-as években olasz építészek vezetésével elkészült a palota, mellett az „úrnak Gombos kertje", ahol a „Pataki Névtelen" — mint már tudjuk: Balassi Bálint — fordítja majd az Euryalus és Lucretió-1. A település alsó és felső hostátra oszlott, s kialakult Kis-Patak, a Bodrog másik partján. Létrejött a református iskola — 1952-től állami Rákóczi Gimnázium —, amely az idén ünnepelte alapításának 450. évfordulóját, kívülről-belülről megújulva. Kálvinistává vált a templom is, a Perényiek hitét követve. Vár, templom és iskola együtt indultak el az újkor kezdetén. A budain kívül ilyen mozgalmas élete egyik magyar várnak sem volt, s ilyen épen, mint a pataki, egy sem maradt meg. Az elmúlt évek ásatásai nyomán feltárult a múlt, s előbukkant mindaz, épen vagy romokban, vagy csak alapjaiban, amit egykori rajzok megörökítettek. Amit a Dobó család, s főleg a Rákócziak, I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna hozzáépített, erős várrá alakítva az északkeleti végek egyik kulcstelepülését, birtokaik központját. A vár sokat megért, még többet látott. Örömében vagy haragjában az iskola meg a templom egyaránt osztozott. Innen szöktette sikertelen esküvőjére Balassi Bálint a húzódozó várkisasszonyt. Dobó Krisztinát: egy napig a vár uraként, estére a helyiek elűzöttjeként. Itt hímezgetett és kertészkedett a szorgos Lorántffy Zsuzsanna az udvarhölgyeivel, s kedvelt diákjai mellé egyenesen Comeniust, Szeges János Ámost hívta meg mesterül. Férje, I. Rákóczi György, mintha sejtette volna a híres vendég majdani kikötését, előrelátóan nyomdát tervezett, csakhogy nem jutott tovább betűk beszerzésénél. De mire Comenius megjött, állt a nyomda, s első terméke a mester beköszöntő beszéde volt. Az auditórium alapjaira nem rég bukkantak rá: mai szemmel is nagyméretű épület lehetett. Itt készült el a Schola Ludus s az Orbis Pictus is, az első illusztrált tankönyv, néhány lapját itt nyomták, de nem lévén megfelelő fametsző Patakon, Nürnbergé lett a kiadás dicsősége. Hasonmása 1959-ben jelent meg, Comenius halálának háromszázados évfordulójára. ^ Patak szent föld, a szabadság földje — írta az erre járó Petőfi, miközben együtt mulatott a jókedvű diákokkal. Az ivótülköt, amit kupának használt, máig mutogatják. Egyszeri látogatásának emlékét márványtábla őrzi, akárcsak Kossuth pataki jogászságáét — van szobra is az iskolakertben — vagy Szemere Bertalanét, Arany és Tompa vendégeskedését Erdélyi Jánosnál, Erdélyi és Móricz lakását. Csokonai rövid itteni diákságát szoborral örökítették meg: Debrecen után a pataki múzsahad befogadta, Kövy Sándor ajánlólevéllel látta el az innen is távozót. Emléktáblát kap majd Pósaházi János és Bozinkai Mihály háza, a régi tanároké, ahol Elekes Imre, az iskola ötven évvel ezelőtti megújító igazgatója is lakott. Szobra és emléktáblája van itt Lorántffy Zsuzsannának, Comeniusnak. II. Rákóczi Ferencnek; szobra Kazinczy Ferencnek. Lajosnak és Gábornak, Erdélyi Jánosnak, a Pálóczi-Horváth testvéreknek. Tompa Mihálynak, Tóth Edének, Komáromi Jánosnak, Móricz Zsigmondnak. Emléktáblát kapott Perényi Péter, Kopácsi István. I. Rákóczi György, Kövy Sándor, Tompa Mihály, Gárdonyi Géza, Nóvák Sándor: fejedelmi pártfogók, írók és régi tanárok. Jól tette az iskola, majd a város, hogy erre is adott és ad! Patak — olvastuk az Uti levelek ben — a magyar forradalmak oroszlánbarlangja! Itt tanyáztak a szabadság oroszlánjai! Hát még ha tudta volna Petőfi, milyen erjesztő — ellenzéki — szerepe volt a pataki ferenceseknek a Dózsaféle parasztháborúban, s egyben a reformáció előkészítésében ! így talán a vár Sub Rosa szobája járt a költő eszében, amely nemegyszer rejtegethette Wesselényiék titkait, de emlékezhetett Rákóczi Ferencre is. Nem véletlen, hogy itt élt legtovább a tárogatón A plébániatemplom főoltára 11
