Budapest, 1981. (19. évfolyam)

9. szám szeptember - Vincze Oszkár: Füstölgés a füstölésről

Az utóbbi esztendők vizsgálatai szerint erős dohányos szülők gyermekei jóval gyakrabban betegednek meg, mint a nemdohányos szülők kicsinyei. (Angol orvosok 2205 esetből vonták le a következtetést: a dohányzó szülők gyermekei az első évben sokkal gyakrabban betegedtek meg légcsőhurutban és egyéb légzőszervi elváltozásokban, mint a nemdohányos szülőké.) Amióta az emberiség rászokott a dohányzásra, igen sokan vannak, akik a nikotinfüst kellemetlen szagát nem szenvedhetik. E kellemetlen szagok és ízek részecskéi a felnőtt embert is tüsszentésre, köhögésre ingerlik. A szakemberek erre alapozzák, hogy a passzív nikotinistává lett kisgyermekek ilyen füstös közegben érzékenyen reagálnak a különféle ártalmakra. Az USA magánkézben levő utasszállító repülőgépein kérdőíveket kellett kitölteni. E gépek szellőző berendezése kifogástalanul működött, és a szénmonoxid koncentráció (CO) állandóan a tűrési határ alatt volt. A nemdohányosok 60 százaléka, de a dohányosok 20 százaléka is, sérelmesnek találta az erős dohányfüstöt. A nemdohányosok 73 százaléka intézkedéseket sürgetett, például: a dohányzó és nem dohányzó utasok elkülönítését. Egészségügyi kutatók alaposan megvizsgálták a dohányfüst és a benne levő ingerlő anyagok hatásait. Mintegy 30 köbméter térfogatú klímakamrákban speciálisan erre a célra szerkesztett (cigarettázást imitáló) gépben elfüstölték a dohányt. A füstkamrában egy kerek órát tartózkodtak egészséges emberek mint kísérleti passzív dohányosok. A kutatók megállapították, hogy a kísérleti alanyok szemhéj-hunyorgásának gyakorisága az első félórában egyenletesen erősödött. A kísérlet eredményei egybehangzóan arra utaltak, hogy a passzív dohányosok szemén izgalmi hatások jelentkeztek. Az izgalmak erőssége egyénenként változott, nagyságát a reagálás hevessége szerint is vizsgálták. Az eredmények nyomán megállapítható: a szemizgalmak a kamrában töltött időtől és a kísérleti alany érzékenységétől függnek. A szem és a légutak érzékenysége kísérleti alanyok szerint változik, s egymástól nagyon eltérő lehet. A kísérleti alanyok érzékenysége egyazon terhelésre különböző időpontokban sem azonos. Mindez nem meglepő, hiszen az emberi szervezet reakcióját egyes terhelésekre igen sok biológiai, fiziológiai, sőt, pszichikai tényező is meghatározza. Továbbá megállapították: a kísérleti alanyok 16-17 százaléka mind szubjektíve, mind objektíve erősen reagál a passzív nikotinizmus okozta hatásokra. Érdemes még megemlíteni, hogy a vizsgálatok során a levegőben óránként 10 cigaretta elfüstöléséből származó szennymennyiség volt, s a kamrákat három ízben azonos ideig szellőztették. A vendéglátóipar és a szórakozóhelyek légtisztítása A vendéglátóipar helyisegeinek légszennyezettségét világszerte figyelemmel kísérik, ellenőrzik. A fejlett országokban a kutatók a szennyezettséget általában a levegő szénmonoxid tartalmán mérik. A vizsgálati eredmények eltérőek. Meghatározó tényezők: a rendeltetés, a látogatottság mértéke, a közönség összetétele, a helyiségek belmérete stb. Nagy forgalmú utak mentén levő helyiségekbe kívülről nagyobb szennytömeg tódul be, ami a nagy autóforgalom következménye. A vizsgálatok szerint a helyiségek szénmonoxid tartalma azonos nívójú vendéglátó üzemekben nagyjából azonos és elfogadható. Ehhez kapcsolódik: a szembántalmak gyakorisága a levegő szennyterhével arányosan növekszik vagy csökken. A fentiek ismeretében célszerű elfogadnunk, hogy a kisebb mértékű passzív nikotinizmus bizonyítható módon még nem okoz tüdőrákos megbetegedést, szívinfarktust. Ezzel szemben figyelmeztetni kell arra, hogy a passzív dohányzás kisgyermekekre vagy beteg felnőtt emberekre kétségtelenül káros. Ezért az aktív dohányosoktól társadalmi mértékben is megkövetelhető, hogy — különösen nyilvános helyen — az eddiginél jóval több gonddal és tapintattal járjanak el. A nyilvános helyen füstölő ember egész környezetének egészségét károsítja, amely ellen a közösségnek nemcsak joga, de kötelessége is fellépni. 31