Budapest, 1981. (19. évfolyam)

1. szám január - Fried István: Szlovák értelmiségi mozgalmak

feltárások nyugodt elvégzésére, hiszen az építők feladata ekkor csak a romok eltávolítására, az épület állagának megvédésére és a legfontosabb szerkezeti helyreállításokra korlátozódott. Miután megszületett a kormányzati döntés a palotaegyüttes helyreállítására és az épületek rendeltetésére, az 1960-as évek közepén megkezdődött a tényleges helyreállítási munka. Elsőként a palota déli szárnyában otthont kapott Budapesti Történeti Múzeum épületrészét készítettük el 1964—67 között. A múzeumi célra átépített épületen belül feltárták a régi palota több száz éves részleteit, melyet a tervezők jó érzékkel komponáltak bele az újjáépített épületrészek terveibe. A műemlék épület múzeum lett, belül önmagát is bemutatja történelmünk tanújaként. Az építkezés következő ütemében a palotaegyüttes északi szárnyán elhelyezkedő Magyar Munkásmozgalmi Múzeum helyiségei készültek el. A munka 1968-ban kezdődött és 1973-ban befejeződött. Az a tény, hogy a magyar munkásmozgalom emlékeit, dokumentumait bemutató múzeum az egykori királyi palotában kapott helyet, méltón reprezentálja — többek között — az országban bekövetkezett társadalmi változásokat is. Rendkívül nagy értékű nemzeti kincseinknek ad otthont a palotaegyüttes középső szárnyát elfoglaló Magyar Nemzeti Galéria. A kupola és a kupola alatti tér teljes átépítése, az egykori bálterem, trónterem és a többi helyiség átalakítása kiálnek helyreállítása, illetve átépítése. Ez a munka több évtizede folyamatban van, és még napjainkban is tart. A II. világháborúban a palotaegyüttes rendkívül súlyosan megsérült, tetőzete leszakadt, belseje kiégett, falainak nagy része leomlott. A súlyos pusztulással egy időben viszont napvilágra kerültek olyan részek, melyek jó kiindulási pontokat szolgáltattak az épület és az egész térség múltjának felkutatásához. A helyreállítás keretében — részben azt megelőzően, részben azzal párhuzamosan — a kutatóknak lehetőségük nyílt a szükséges feltárások elvégzésére. Igen jelentős és sokszor meghökkentő történelmi és kultúrtörténeti dokumentumokra bukkantak. A háború befejezését követő években — elsősorban anyagi okok miatt — nem kezdődhetett meg a palota újjáépítése. Ez az időszak alkalmas volt a kutatások és