Budapest, 1981. (19. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Varannai Aurél: Törzsfőnöki korrupció

A családi fényképalbumból DR. VARANNAI AURÉL Törzsfőnöki korrupció Hetvenöt esztendő messziségé­ből azzal kell kezdenem, hogy milyen volt a század eleji Buda­pest „székesfőváros" közjogi áb­rázata. Mert aki azt nem ismerte, annak ez a történet talán hihetet­lenül hangzik, pedig színtiszta va­lóságot lebbent fol a most átépülő Árpád-híd múltjából — jobban mondva arról, miféle „korrupt" befolyásnak köszönhető, hogy a híd építését már 1907-ben tör­vénybe iktatták. A század elején tíz kerülete volt Budapestnek. A főváros autonómiát élvezett, ezt az ön­kormányzatot a „törvényhatósági bizottság" gyakorolta. Ez válasz­totta a polgármestert, aki az ön­kormányzat élén állt. A kormány által kinevezett főpolgármester csak reprezentatív szerepet töl­tött be: elnökölt a törvényható­sági közgyűlés ülésein, összekötő volt a kormány és a főváros kö­zött, de adminisztratív jogköre nem volt, azt a választott tiszt­viselők: a polgármester és a ta­nács gyakorolták. Azokat pedig a törvényhatóság, vagyis a válasz­tók által megválasztott törvény­hatósági bizottsági tagok, mégpe­dig azoknak többsége irányította és ellenőrizte. Úgy, mint az or­szággyűlés többsége az ország kormányát. A bizottsági tagokat kerületen­ként választották. A többség így már kerületenként alakult ki. An­nak, akinek népszerűségével, be­folyásával sikerült vezető szerepre szert tenni a kerületében, nagy hatalma volt a főváros törvény­hatóságában is. Hiszen tulajdon­képpen a tíz kerület vezető pol­gárai alakították ki a törvényha­tóság többségét, döntöttek a főváros ügyeiben, a közszolgáltatá­sok működésétől a fővárosi intéz­mények és üzemek személyi ösz­szetételéig, vagyis a fővárosi isko­lák tanítóinak kinevezéséről, a gázművek, elektromos művek, vásárcsarnokok stb. szervezeté­ről, de még a plébánosok kineve­zéséről is, amit a székesfőváros az 40

Next

/
Thumbnails
Contents