Budapest, 1981. (19. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Varannai Aurél: Törzsfőnöki korrupció

A családi fényképalbumból DR. VARANNAI AURÉL Törzsfőnöki korrupció Hetvenöt esztendő messziségéből azzal kell kezdenem, hogy milyen volt a század eleji Budapest „székesfőváros" közjogi ábrázata. Mert aki azt nem ismerte, annak ez a történet talán hihetetlenül hangzik, pedig színtiszta valóságot lebbent fol a most átépülő Árpád-híd múltjából — jobban mondva arról, miféle „korrupt" befolyásnak köszönhető, hogy a híd építését már 1907-ben törvénybe iktatták. A század elején tíz kerülete volt Budapestnek. A főváros autonómiát élvezett, ezt az önkormányzatot a „törvényhatósági bizottság" gyakorolta. Ez választotta a polgármestert, aki az önkormányzat élén állt. A kormány által kinevezett főpolgármester csak reprezentatív szerepet töltött be: elnökölt a törvényhatósági közgyűlés ülésein, összekötő volt a kormány és a főváros között, de adminisztratív jogköre nem volt, azt a választott tisztviselők: a polgármester és a tanács gyakorolták. Azokat pedig a törvényhatóság, vagyis a választók által megválasztott törvényhatósági bizottsági tagok, mégpedig azoknak többsége irányította és ellenőrizte. Úgy, mint az országgyűlés többsége az ország kormányát. A bizottsági tagokat kerületenként választották. A többség így már kerületenként alakult ki. Annak, akinek népszerűségével, befolyásával sikerült vezető szerepre szert tenni a kerületében, nagy hatalma volt a főváros törvényhatóságában is. Hiszen tulajdonképpen a tíz kerület vezető polgárai alakították ki a törvényhatóság többségét, döntöttek a főváros ügyeiben, a közszolgáltatások működésétől a fővárosi intézmények és üzemek személyi öszszetételéig, vagyis a fővárosi iskolák tanítóinak kinevezéséről, a gázművek, elektromos művek, vásárcsarnokok stb. szervezetéről, de még a plébánosok kinevezéséről is, amit a székesfőváros az 40