Budapest, 1981. (19. évfolyam)
8. szám augusztus - Dr. Berti Béla—Bertalan János: A főváros egy évtizede számokban
a fővárosi átlagnak háromszorosa, a többiekben — a XI. kerületet kivéve, ahol 5353 fő/km2 — alacsonyabb a fővárosi átlagnál. Az I., továbbá az V—VIII. kerületben, ami a főváros területének csupán 3,3 százaléka — még ma is a lakosság több mint egyötöde (21,7 százaléka) tömörül, pedig ezekben a kerületekben együttesen 19,2 százalék volt a lakónépesség csökkenése tíz év alatt. A rekonstrukciókat megelőző bontások és más lakásmegszűnések ellenére megtartotta Kispest a hatezer, a Ferencváros a hétezer és Angyalföld a tízezer feletti népsűrűséget. Nagy-Zugló felépítése után pedig a nem régen még kertes házak kerületének népsűrűsége 9 ezer fölé emelkedett. A IV. és a XV. kerület népsűrűsége van még a fővárosi átlag felett. A nagyobb kiterjedésű, a pesti oldat keleti, illetve déli karéjában elhelyezkedő, zömében családi házas kerületek népsűrűsége átlag alatti, így a X., XVI—XVIII., XX. és XXI. kerületé. A budai oldalon, annak északi részén, a II., III. és XII. kerület lakónépességének megoszlása egyenletes, 3 ezer körüli népsűrűséggel; a XXII. kerületé azonban nem éri el az 1500-at sem. A népsűrűségi mutatók közötti eltérések a céltudatos lakástelepítések következtében a távoli jövőben tovább mérséklődnek. A lakások száma az 1970. évi 626 225-ről 1980-ig 727 788-ra, 101,5 ezerrel — 16,2 százalékkal — emelkedett. Ez a tiszta lakásszaporulat meghaladja a megelőző két évtizedét. A 16,2 százalékos lakásszám-növekedéssel szemben a népességszámé csupán háromszázalékos volt. Az 1970—1979-es évek közötti lakásépítések számának és területi elhelyezkedésének irányvonalát nagyjában-egészében a IV. és az V. ötéves terv szabta meg. A pesti oldalon a belső kerületek (V—IX.) lakásállománya — a megszűnések folytán — 4,2 ezer lakással csökkent. A folyamatban levő józsefvárosi rekonstrukció kapcsán még várható némi javulás. Abszolút számban és arányaiban is a legnagyobb mértékben (15,9 ezerrel, 78,4 százalékkal) a XV. kerület lakásállománya emelkedett, Újpalota megépülésével és a rákospalotai rekonstrukcióval. A XV. az egyetlen kerület, amelyben a népesség növekedése meghaladja a lakásállományét, és így 1980-ban a száz lakásra jutó lakók számának mutatója is emelkedett kissé. Újpalota ugyanis túlnyomórészt nagycsaládosokkal népesült be. Óbuda rekonstrukciója és a békásmegyeri lakónegyed építése következtében a III. kerület tiszta lakásszaporulata 15,1 ezer, ami 58,1 százalék növekedést jelent. A legtöbb lakást számláló XI. kerület lakásállománya 12,9 ezerrel (27,4 százalékkal) emelkedett, elsősorban a Fehérvári úti és az albertfalvai lakásépítésekkel. A XI. kerület 60 ezer feletti lakásállományát megközelíti a XIV. kerületé. Itt egy évtized alatt 29,5 százalékkal (13,3 ezerrel) növekedett a lakásállomány. A tíz év alatt épült Nagy-Zugló városképi szempontból is kedvezően csatlakozik a régebbi lakótelephez: a Nagy Lajos király útihoz. A kőbánya-újhegyi lakónegyed és a kerületi központ rekonstrukciós építkezéseinek eredménye a X. kerület 8,7 ezres, 38.5 százalékos tiszta lakásszaporulata. Azokban a kerületekben, amelyekben a központ kialakítása folyamatban van — a rekonstrukciókkal és magánépítkezésekkel együtt —, jelentős tiszta lakásszaporulat mutatkozott: Budafokon 30,9, Csepelen 20, a XVII. kerületben 18,1, Pestlőrincen 12,9 és Újpesten 11 százalék. Angyalföldön és a kispesti városrész-rekonstrukciónál a bontások magas számát csak később ellensúlyozzák majd az átadásra kerülő új lakások. A II., a XII. és a XVI. kerületben az 5,2—5,7 ezer közötti tiszta lakásszaporulatot nagymértékben befolyásolta a jelentős magánépítkezési tevékenység. Mivel a lakások számának növekedése meghaladta a népesség szaporodását, a száz lakásra jutó lakók száma mintegy 9—11 százalékkal csökkent tíz év alatt. Az egyszobás lakások aránya pedig 49-ről 35,3 százalékra mérséklődött. A lakások szobaszámának adatai még nem állnak rendelkezésünkre. A lakások nagyságára — a szobák szerinti megoszlására — vonatkozó adatokból azonban már megállapíthatjuk, hogy a lakások átlagos szobaszáma az 1970. évi 1,8—1,9-ről 1980-ban kettőre, sőt a fölé, 2,1—2,2-re emelkedett. így alakult ez a főváros tizenegy kerületében. Elsősorban azokban, ahol összefüggő területen lakónegyedeket építettek (III., XI. és a XV. kerületben), vagy ahol kerületi központokat alakítanak ki: Kőbányán, a XVII. kerületben, Pestlőrincen, Csepelen és a XXII. kerületben. Ezekben számottevő a magánépítkezés is. Társasházas és családi házas magánépítkezéseken van a hangsúly a II., XII. és a XVI. kerületben. Magánerőből alig épül kétszobásnál kisebb lakás, az állami erőből történő lakásépítkezéseknél is nagyobb (háromszobás) lakások építése volt a fő szempont. Ennek tulajdonítható az említett kerületekben a kétszobás vagy annál nagyobb lakásnagyság. Két olyan kerületünk van (a XIV. és a XIX.), amelyik közel áll ugyan a kétszobás átlaghoz, de nem éri el, olyan sok még ott az egyszobás lakás. A budapesti lakásállomány nagymértékű minőségi javulását az alábbiakban foglalhatjuk össze: — a XV. kerület kivételével — amiről már volt szó — tíz kerületben (a II., III., X—XII., XIV.. XVI., XVII., XXI. és XXII-ben) a lakónépességnél nagyobb mértékben emelkedett a lakásállomány; — az öt belső kerület (az V—IX.) lakásállományának csökkenése a lakónépességénél sokkal kisebb mérvű, minthogy ezekben a kerületekben a rekonstrukciót jobbára a VI. ötéves tervben kezdik meg; hat kerületben (az I., IV., XIII., XVIII— XX.) pedig a népességszám csökkent ugyan, a lakások száma és átlagos nagysága mégis emelkedett; — az egyszobás lakások aránya valamennyi kerületben csökkent, de csökkent a komfort nélkülieké is; — a száz lakásra jutó lakók száma, tehát a lakások zsúfoltsága (ugyancsak a XV. kerület kivételével) kisebb. Ez idő szerint nem ismerjük még az 1980-ban nem lakás céljára szolgáló helyiségekben (üzlethelyiségben, pincében, mosókonyhában stb.), továbbá intézeti háztartásokban (kórházban, munkásszálláson, kollégiumban stb.) lakók számát, ezért a száz lakásra jutó lakók számának mutatóját csupán számított adatok segítségével, becsléssel állapítottuk meg. Budapesten a nem lakásban, illetve intézeti háztartásokban lakókat 120 ezerre becsülve, a mutató (a száz lakásra jutó lakók száma) 270—280, szemben az 1970. évi 304-gyel. Természetesen az egyes kerületek közötti arányeltolódás itt is jelentős. Az elmúlt évek statisztikai adataiból megállapítható, hogy a közeljövőben jelentősen csökken a szülőképes nők száma, tehát kevesebb lesz a szülések száma, mint a megelőző években. Ugyanakkor — a népesség nagyobb arányú elöregedése következtében — emelkedik a halálozások száma és aránya. így az előző évekével ellentétben a természetes fogyást már nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni a mindinkább csökkenő vándorlási többlet, s ennek következtében fokozatosan mind kevesebb lesz a főváros lakosainak száma. 1990. január 1-én a lakónépesség várhatóan nem fogja meghaladni a 2 millió 30 ezret. A lakosság fogyatkozása együtt jár a korösszetétel változásával, a munkaképes korúak számának csökkenésével. Ez a tendencia pedig kedvezőtlenül érinti a főváros munkaerőhelyzetét. Népességi adatok és az egyszobás lakások aránya kerületenként 1970-ben jés 1980. január i-én Kerület Terület (ha) Népsűrűség (1 km2 -re jutó) A lakónépesség száma Tényleges szaporodás v. fogyás Ezer férfira jutó nő Egyszobás lakások aránya %-ban 1970 1980 1970 1980 1970 — 1979 1970 1980 19701 1980 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII.' XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. 341 3 634 3 91° 1 882 259 238 210 682 1 253 3 250 3 347 2 666 i 344 1 816 2 695 3 35° 5 436 3 910 938 5 303 2 566 3 425 13 675 2834 2 025 4 397 24 202 36 948 55 275 20 381 8764 2 381 4823 2837 11 532 7904 2325 1 867 927 2 357 7065 2 076 2875 1 224 12 021 2 962 3083 4 389 19 399 29 947 44 050 16 221 7 197 3 201 5 353 3 139 10 107 9 268 4 184 2 173 1 034 2 320 6259 1 926 2989 1 480 46 631 102 985 80381 82 756 62 684 87 937 Il6 078 139 000 109 810 77 37° 161 437 75 643 154 984 143 534 62 664 62 552 50405 92 154 66 270 no 105 73 780 41 923 40 992 107 634 122 384 82 599 50 244 71 275 92 505 110 629 90 177 104 030 179 161 83 684 135 840 168 304 112 756 72 794 56 218 90 709 58 706 102 138 76 686 50 705 - 5 639 4 649 42 OO3 - 157 - I2440 -16662 -23 573 -28 371 -19633 26 660 17724 8 041 -19 144 24 770 50092 10 242 5813 - 1445 - 7564 - 7 967 2 906 8782 1163 II55 IO74 1158 1257 I27I 1236 II38 1153 972 IO35 II72 1078 IO37 II29 1096 I08l II03 Il6l III7 980 1069 1225 II93 1063 1140 I3I3 1289 1266 1214 II52 995 1090 1185 1141 1108 IIIO 1098 1078 1103 1170 1103 1007 1028 34)9 36,6 57J2 64.2 37.8 42,1 47>4 55>2 49)7 54.3 32j6 35,5 56.4 46.5 58.4 48.6 5I >3 48,3 47.5 62.9 58,9 54.7 33,i 26,9 24,3 37,3 37,6 40,9 46,9 50,9 45.5 32.6 24,3 26.7 49.1 33.3 26,7 29,5 30.2 3i,i 33.4 46.1 32,7 31.2 Összesen: 52 515 3 810 3 923 2 001 083 2 060 170 59 087 III3 1129 49,o 35,3 1/ Számított adat. K.S.H. 1970. évi népszámlálás 22. k. 362. 1. 3
