Budapest, 1981. (19. évfolyam)

6. szám június - Bernáth László: A gramofon-karmestertől a Meseautóig

A Hess András téri régi iskola. Vízfestmény a Szilágyi Erzsébet Gimnázium lépcsőfeljárójának falán A milJAPKST FŐVÁKOSI L KKBŰLETI NYILVÁN.>S KÖZ.SÍ-.C.I POLGÁRI LEÁNY-ISKOLA ELSŐ TM03ITYÍHYA az IN.xi 188'.' lunén uóscnel. központjává tette, mert a tantervi kereteken túl a kor követelményeinek megfelelő tárgyak tanításával kibővítette a tudás megszerzésének a lehetőségét. Különösen a zene- és énektanításban járt elöl az iskola, de az idegen nyelvek tanításában (a kötelező német nyelven kívül a francia és angol nyelv tanulásának lehetőségével), a kézimunka-tanításban és a testnevelésben is ért el nagyszerű eredményeket. Már az 1893-— —94. tanévben bevezette az „Ellenőrző Könyvecske" használatát, hogy a nevelők és a szülők kapcsolata minél elevenebb és hathatósabb legyen. Ezt a célt szolgálták a gondosan tervezett szülői értekezletek is, amelyek az iskolán kívüli műveltségterjesztésnek is jó szolgálatokat tettek. A leánynevelés érdekében az 1900—1901. tanévtől kezdődően megfelelő szakemberekkel minden évben tánctanfolyamokat indítottak az iskolában. Evenként, Erzsébetnap táján, az iskola tanári kara és növendékei magas színvonalú ünnepséget és nyilvános hangversenyeket rendeztek. Ebből bontakozott ki az az őszi és tavaszi, nagy közönséget vonzó hangverseny, amelynek színhelye éveken keresztül a Budai Vigadó díszterme volt. Nemcsak igazgatta iskoláját, hanem maga is tanított, nagy felkészültséggel: magyar nyelvet és irodalmat, németet és neveléstant. Mint kiválóan képzett tanár nevelőtársainak és az ifjúságnak példaképévé vált. Akik a közelébe kerültek, tisztelettel, szeretettel tekintettek a nagy tudású és művelt férfiúra. Egyik munkatársa, Újházy Irma, így jellemezte őt: ,, Távol a világ zajától, elvonultan a társaságtól és nyilvánosságtól élt családjának és a tudománynak. Szeretetét, gondoskodását, munkálkodását e kettő között osztotta meg. Az ő világa ott gyökerezett az iskolában és a tudományban, ott virult a családban. Ez a kettős világ töltötte be lelkét. Eszménye, amelyért egész életén át dolgozott, e kettős világ koronája: a Nő volt. Az egyetemes leányság kiképeztetése, kiművelése lebegett szemei előtt. Olyanná kívánta nevelni a leányt, amilyennek ő álmodta: műveltnek, tanultnak, hogy legyen szerény, jószívű, önzetlen, erős jellemű, munkabíró és házias, boldogulásra és boldogításra képes. Az ő tanításai, ő maga egyénisége, élete, munkái, mind-mind ezt a célt szolgálták." Tanártársaival (Göőz József, Tóth József, Trájtler Károly) kiváló tankönyveket készítettek a polgári és felsőbb leányiskolák I., II., és III. osztálya számára a magyar nyelvből, amelyek az új tantervekig számtalan kiadást értek meg. Generációk nevelődtek ezeknek a tankönyveknek a segítségével szerte a fővárosban és hazánkban. De készített Magyar nemzeti olvasókönyvet az elemi népiskolák számára is, a II—VI. osztálynak öt kötetben. A minél műveltebb, az életben tájékozódni tudó, sokoldalú egyéniség képzése volt a fő célja, s elsősorban a nők nevelésének jellegzetes problémái érdekelték. Tankönyveivel, az iskolai neveléssel és példaadó igazgatói munkájával a magyar nőnevelés jelentős alakja volt korában. Cikkeket és tanulmányokat írt a napilapokban, folyóiratokban, főleg a Polgári Iskola című pedagógiai szaklapban. Pedagógiai és didaktikai munkáin kívül elsősorban az anyanyelv tanításának módszere foglalkoztatta. Tudományosan is foglalkozott szókincsünkkel, főleg a szinonimákkal. Ebben a munkájában példaképe volt az angol tudós: John Roget, akinek munkája: Thesaurus of english words and phrases nagy segítségére volt. De a tanítás közben tapasztalt kérdések adták búvárkodásához az ötletet: „Az irálytan tanítása közben azt tapasztaltam, hogy a tanulók egy része nem rendelkezik a kívánt szóbőséggel, minek folytán képtelen gondolatait választékosan kifejezni. E baj orvoslására rendszeresítettem az úgynevezett szinonimikai átírást olyformán, hogy valamely olvasmányban aláhúzattam minden szót, mely másra való felcserélésre alkalmasnek mutatkozott: és azután beírattam az olvasmányt megváltozott alakiában a füzetbe. Kitűztem továbbá egyes feladatokat, és felszólítottam a növendékeket, mondjanak hasonló értelmű szavakat, és írják be a füzetbe. Ekkor az osztály nagy bámulatára kiderült, hogy némely fogalom kifejezésére van 30—50 —100 szó is, melyek között csak fokbeii vagy árnyalati különbség van." Ennek a tanulókkal közösen kezdett munkának az eredménye lett az a tanulmánya, amelyet 1891-ben tett közzé A magyar nyelv kincses ládájából címmel. A téma tudományosabb kifejtését — Magyar szinonimika címmel — a Magyar Tudományos Akadémia pályázatára nyújtotta be, s azt a bíráló bizottság (Volf György, Simonyi Zsigmond és Ponori Thewrewk Emil) a Marczibányi-féle nyelvtudományi pályadíjjal tüntette ki 1896. május 13-án. Ezt fejlesztette tovább élete nagy munkájává: A magyar rokonértelmű szók és szólások kézikönyve, amely az Athenaeum kiadásában 1907-ben jelent meg 523 oldalon. Ebben a kötetben 30 ezer szót és szólást foglalt össze, 800 logikai csoportban, s betűrendes mutatót is készített hozzá, amely a használatát nagyon megkönnyíti. Fontos munkát kezdeményezett a „Budai népszerű felolvasásokat rendező társulat" létrehozásával, amelynek hatékony szerepe volt az iskolán kívüli művelődés terjesztétésében. 1874-ben alapította meg ezt a közművelődési intézményt, amelyben tanítványai és azok családjai lelkesen támogatták. Ez az úttörő munka fontos részévé vált a magyar kultúra fejlesztésének. 1900-ban a társulat negyedszázados jubileuma alkalmával tanítványai és tisztelői ezüstkoszorúval tisztelték meg. Előadások szervezése mellett több mint ötven felolvasást tartott hallgatóinak. Tagja volt a Magyar Nyelvtudományi és Földrajzi Társaságnak. Iskolájának évenként megjelentetett Értesítői nagyon fontos forrásai a budai nőnevelés történetének s a felsőbb leányiskolája örökébe lépő Szilágyi Erzsébet Gimnázium fejlődésének. 1908. november 18-án váratlanul, álmában érte a halál. Nagy részvéttel temették el a Farkasréti temetőben. Sírját és fekete gránit síremlékét a centenáriumát idén ünneplő Szilágyi Erzsébet Gimnázium III. A. osztálya gondozza. Az osztály büszkén viseli az intézet első igazgatójának nevét. 37