Budapest, 1981. (19. évfolyam)

6. szám június - Dr. Beck Béla: Mérleg

Az előző ötéves tervidőszakhoz képest jelentős volt a fejlődés a környezetvédelem terén. A főváros levegőjének tisztasága szempontjából nagy jelentőségű a korszerű fűtési módok további széles körű terjedése a lakásokban, intézményeknél és vállalatoknál. Kereken 40 ezerrel nőtt a gázfűtéses és 60 ezerrel a távfűtéses lakások száma. Élővizeink — elsősorban a Duna — tisztaságának javítása megköveteli a keletkező szennyvizek fokozottabb tisztítását. A folyamatban lévő szennyvíztisztító beruházások részleges, illetve teljes elkészülte után ezen a téren is jelentős javulás lesz. A tervidőszak végén kezdett üzemelni az új dél-pesti szennyvíztisztító telep biológiai tisztítója, amelynek napi kapacitása 42 ezer köbméter, ehhez járul az észak-pesti szennyvíztisztító mechanikai tisztítójának 140 ezer köbméteres napi kapacitása. Épül és a hatodik ötéves tervidőszak elején elkészül az ország első szemétégetője, amely a fővárosban keletkező szemétnek mintegy 50—60 százalékát fogja megsemmisíteni. A közlekedés fejlesztésére és fenntartására az ötödik ötéves tervben a főváros középtávú terve beruházásra mintegy 4 milliárd forintot, felújításra 5 milliárd forintot irányozott elő. A vállalati alapok hasonló méretűek. Folytatódott az állami nagyberuházásként finanszírozott metróépítés, amelynek ötödik ötéves költségelőirányzata 11 milliárd forint volt. A tömegközlekedés fejlesztésére vonatkozó célok középpontjában a metróépítés folytatása, az új lakótelepek közlekedésének megteremtése állt. A járműpark korszerűsítése, összetételének javítása is súlyponti feladat volt. A tervezettnek megfelelően, kiemelkedően fejlődött a főváros tömegközlekedése. A tervidőszak folyamán számos fontos közlekedési beruházást helyeztek üzembe. Az észak—déli metróvonal Deák tér—Nagyvárad tér közötti szakaszát 1976 decemberében adták át a forgalomnak, 1980 márciusában pedig a Nagyvárad tér—Kőbánya-Kispest vasútállomás közötti vonalszakaszon indult meg a forgalom. Jelentősen fejlődött a közúti hálózat is. 1976-ban elkészült a Budaörsi—Alkotás—Hegyalja úti csomópont, az Alkotás utca korszerűsítése, a Marx Károly—Ocsai—Haraszti úti csomópont és az E5-ÖS fő közlekedési út bevezető szakaszának Soroksári úti pályája. 1978-ban megkezdték a metróépítéshez kapcsolódó Könyves Kálmán körúti, valamint a Sibrik Miklós úti fölüljáró építését. 1979-ben felújították a Margit-hidat és a Mártírok útját, átadták a Fogarasi—Csömöri úti fölül járót. 1980 második negyedévében véglegesen forgalomba helyezték a Szentendrei utat a Mozaik utcai fölüljáróval. Befejeződött a Petőfi-híd és a Szabadság-híd teljes felújítása. A tervezett járműbeszerzések megvalósultak. A villamoskocsipark rekonstrukciója kapcsán az előirányzott mennyiségnek mintegy két és félszeresét szerezték be, és az eredetileg tervezettnél háromszor több trolibusztvásároltak. A villamoskocsik kivételével a selejtezések száma is meghaladja az ötéves előirányzatot. A járműállomány— a villamoskocsik nagyarányú selejtezése miatt — a tervidőszak elejéhez képest csökkent. A nagyobb befogadóképességű kocsik beszerzése nyomán a férőhelyek száma 1980 végén 5—6 százalékkal meghaladta az 1975. évit, s kedvezően alakult a műszaki állapotuk is. javultak az utazás körülményei, s ebben, a megvalósult fejlesztések mellett, az utasforgalom mérséklődése is szerepet játszott. Változott az utasforgalom a különböző járműfajtákon. A metrón utazók száma 1980-ban — az újabb metrószakaszok üzembe lépése miatt — mintegy 60 százalékkal múlta felül az 1975. évit. A többi járműfajta utasforgalma visszaesett. Ez azonban csak átmeneti jelenség volt. A tervidőszak végén és a hatodik ötéves terv elején különböző, ismert okok miatt — a benzin árának emelkedése, parkolási nehézségek stb. — ismét növekszik a tömegközlekedési eszközökön utazók száma. Egészségügy, oktatás, kereskedelem Az egészségügyi ágazat fő fejlesztési célja az ötödik ötéves tervidőszakban a fekvőbeteg-ellátás javítása volt. Úgy tervezték, hogy a kórházi ágyak száma több mint kétszerese lesz annak, mint amennyit az előző tervidőszakban megvalósítottak. A teljesítés — annak ellenére, hogy néhány kórházi pavilon építésének (Merényi-kórház, csepeli kórház, Margit-kórház) a befejezése, illetve üzembe helyezése áthúzódik a hatodi k ötéves tervidőszakra — a szervezési úton létesítettekkel együtt elérte a tervezettet. Mégis nehézségek vannak a főváros egészének fekvőbeteg-ellátottságában. Elsősorban a klinikai intézetekben, de a tanácsi kórházakban is, a felújítási munkák, illetve az életveszélyes állag miatt rendkívül magas a szünetelő ágyak száma. Teljesültek a járóbeteg-ellátás javítására vonatkozó középtávú naturális célkitűzések is. A szakorvosi órák számának emelkedése, valamint az általános orvosi és gyermekorvosi körzetek növekedése egyaránt elérte, illetve meghaladta a tervezettet. A tervidőszak során két új szakorvosi rendelőintézet készült el (VIII., Auróra utca, XIII., Szegedi út), kettőnek a befejezése áthúzódik a hatodik ötéves tervidőszakra (a XVIII., Vörös Hadsereg úti és az Örs vezér téri). Az ötödik ötéves tervben a bölcsődék 4847 férőhellyel bővültek. Ez elmaradt ugyan a tervezettől, de a gyermeklétszám is alacsonyabb volt, mint amire számítottunk. A bölcsődében elhelyezett gyermekek aránya így is meghaladta a tervezettet. A tervidőszak végén száz bölcsődés korú gyermekből harminckettőt lehetett bölcsődébe felvenni. A szociális otthonok fejlesztésének kisebb része 1979-ben, többsége 1980-ban valósult meg. A középtávú fejlesztési feladatok közül finanszírozási problémák miatt nem készült el az Egészségügyi Minisztériummal közös beruházásban tervezett, 400férőhelyes módszertani intézet. 1979-ben kezdte működését a Rózsa Ferenc utcai 140 férőhelyes szociális otthon, 1980-ban a 200 férőhelyes kamaraerdei szociális otthon. Főleg szervezési úton további 260 férőhely létesült, és így összességében megvalósult a középtávú fejlesztési terv. Az oktatási ágazat elsődleges célja az ötödik ötéves tervidőszakban a gyorsan növekedő számú általános iskolai tanulók oktatási feltételeinek a biztosítása volt. Ennek szellemében határozták meg az ágazat naturális célkitűzéseit, melyeknek döntő tényezője az előző tervidőszaknak közel kétszeresét kitevő 1062 tanterem felépítése volt. Ezt nem tudtuk teljesíteni, de az elkészült mintegy 960 új tanterem így is kereken 50 százalékkal haladta meg az előző tervidőszakét. Ezzel együtt — a tanulólétszám emelkedése miatt — a szinten tartás is csak sokrétű szervezési intézkedések eredményeként volt biztosítható. Az óvodai fejlesztés előirányzata (14,5 ezer férőhely) túlteljesült. Mintegy 17 ezer új óvodai férőhely épült, több mint 10 százaléka társadalmi öszszefogás eredményeként, vállalati pénzátadásokból, társadalmi munkaakciók segítségével. Az előző tervidőszakhoz képest közel 20 ezerrel több gyermeket lehetett elhelyezni az óvodákban. Az ötéves célok teljesítését a gyermeklétesítmények terén az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés Tervelőirányzat Tényszám 1976—80 A teljesítés százaléka Bölcsődei férőhely 6575 4847 74 Óvodai férőhely 14 500 16 984 117 Ált. iskolai tanterem 1060 960 91 A közművelődési létesítmények építésének üteme lelassult. A befejezésre előirányzott két művelődési ház közül csak a XI. kerületi átadására került sor. Különböző előkészítési és finanszírozási problémák miatt nem kezdődhetett el a IV. kerületi művelődési ház kivitelezése. Használatba vettek két úttörőházat és öt könyvtárfiókot. Egy művelődési ház rekonstrukciója a tervidőszak folyamán befejeződött, kettőnek a kivitelezése a hatodik ötéves tervidőszakra húzódik át. A tervidőszak során komoly anyagi eszközöket használtak fel a főváros tömeg- és versenysportja feltételeinek javítására. A tömegsport fejlesztését célozta a közterületi kispályaépítési és kondicionálóterem-létesítési program végrehajtása. Állami nagyberuházásként épül a Budapesti Nagy Sportcsarnok, de igen jelentős a tanács hozzájárulása is a beruházás finanszírozásához. Ez az ötödik ötéves tervidőszakban 363 millió forint volt. Az 1,7 milliárd forint összköltséggel megvalósuló beruházás kivitelezése a program szerinti ütemben halad, és a létesítményt 1981-ben átadják. Kevésbé kedvező a helyzet a kereskedelmi hálózat fejlesztése terén. Ebben szerepet játszott az építőipari kapacitáshiány, valamint a finanszírozási rendszer sajátossága is. A tényleges hálózatbővülés 120 ezer négyzetméter, amely azonos azzal, ami a negyedik ötéves tervidőszakban megvalósult. A célcsoportos lakásépítéshez kapcsolódó kereskedelmi létesítmények tekintetében a korábbihoz képest lényeges az előrehaladás: az alapellátó hálózat csaknem lakásarányosan fejlődött. Saját eszközeit elsősorban az ellátatlan területek kiskereskedelmi hálózatának fejlesztésére koncentrálta a Fővárosi Tanács. Az ellátatlan területeken több mint ötven ABC-áruház létesült, összesen mintegy 18 ezer négyzetméter alapterülettel. Az adott fejlesztési lehetőségek következtében ebben az ágazatban is sok szép létesítménnyel gazdagodott a főváros. Üzembe lépett a Flórián üzletközpont, a Skála áruház és az időszak végén a 29 ezer négyzetméter alapterületű Örs vezér téri bevásárlóközpont. A metróállomásokon, aluljárókban és a kerületi városközpontokban több korszerű kereskedelmi létesítmény (a Déli pályaudvarnál, a Pódium és az Unió önkiszolgáló étterem, a kőbányai Centrum Áruház) épült föl. A lakossági szolgáltatások javítására vonatkozó célkitűzés (32—37 százalék) a felső határon teljesült. A lakosság részére végzett szolgáltatások értéke a tervidőszak végére elérte az évi 5 milliárd forintot. A négy kiemelt szolgáltatás — textiltisztítás, elektromos háztartási gép és híradástechnikai eszköz javítása, személygépkocsi-javítás, építőipari szolgáltatás — a célkitűzéseknek megfelelően, az átlagot meghaladóan, mintegy 40—60 százalékkal növekedett. Az igények jobb kielégítése és a minőség javítása érdekében egymilliárd forint értékű sütőipari rekonstrukció és fejlesztés valósult meg a fővárosban. Felépült a békásmegyeri kenyérgyár és a lágymányosi süteményüzem. Korszerűsítették a Petneházy utcai kenyérgyárat és több kisüzemet. Az északpesti kenyérgyár átadását 1981 végére tervezik. A fejlesztések növelték a korszerű sütőipari berendezések arányát. Az ellátás terén még maradtak feszültségek. A kapacitás elégtelensége és még mindig nyomasztó korszerűtlensége következtében el kerül hetetlen az előre gyártás s az ezzel járó minőségromlás. Áttekintve a főváros elmúlt ötéves fejlődésének főbb területeit és eredményeit, összességében pozitív kép tárul elénk. Elmondható, hogy a Fővárosi Tanács a rendelkezésére bocsátott anyagi eszközöket — a kormány életszínvonal-politikai céljainak megfelelően — a lakosság életkörülményeinek további javítására használta föl. Fővárosunk az elmúlt öt évben tovább korszerűsödött, sok új létesítménnyel gazdagodott. 4